A divatnál csak a szépségideálok változnak gyorsabban. A nőies szupermodellek (Linda, Naomi, Claudia) alig pár évig tündökölhettek a divat egén, máris egy új őrület indult útjára, a heroin sikk. Képviselője és felfedezettje a csontsovány Kate Moss volt.
Kate Mosst alig 14 évesen felfedezték fel: nem volt magas, nem volt tökéletes az arca, de még az alakja sem; x-lábai okán sokan öltöztetőnek nézték a bemutatók kulisszái között. A szupermodellek teljes ellentéte volt – de azt mondják, pont ettől volt tökéletes. Egyedi volt, teljesen más. Sápadt arcú, karikás szemű.
Kate Moss (Kép forrása: pinterest.com)
Ma már a modellek az egészséges táplálkozás és a sportos életmód hírnökei, de volt idő, amikor teljesen másról szólt az életük – mégpedig a féktelen szórakozásról és a drogokról.
Míg a kilencvenes években a zeneipar meghatározó alakjai húsz év drogfogyasztását próbálták kiizzadni magukból, addig a divatiparban éppen akkortájt jöttek divatba a tudatmódosító szerek. Vagy legalább mímelni illett, hogy szereplői – a modellek és a fotósok – mennyire kemény fiúk is lányok. Többé már nem csini szupermodellek uralták a kifutókat, a „heroin chic” lett a trendi (mert egyből neve is lett az új stílusnak).
Fakó és sápadt bőr, szem alatti sötét karikák és csontsoványság: talán ezekkel a szavakkal írhatjuk le az új korszak divatmodelljeit. A heroin sikk már a kilencvenes évek elején a fotósok kedvencévé vált, és a megrendelők igyekezete okán hamar erőre kapott.
Az új hullámos heroinról tudni érdemes, hogy a nyolcvanas években először még csak a szegényebbek körében terjedt el. Ám a steril tűk beszerzése akkoriban több mint nehézkes volt, tehát megnőtt az AIDS-fertőzés kockázata. Ezért a tűkkel való befecskendezést felváltotta az orron keresztüli szippantás. Akármilyen szennyezett szert viszont nem lehet felszippantani, így a heroin rövid időn belül tisztább lett – és drágább is.
A kilencvenes évekre már a felsőbb osztályokat célozták meg az ügynökök, mert ők tudták csak a szer árát „kipengetni”. A heroin lassan elfogadott lett a felsőbb körökben, sőt, kifejezetten divatba jött.
(Kép forrása: instagram.com/germanlarkin)
Szomorú modellek
Az akkor népszerű zenei stílus, a grunge alakjai előszeretettel használták a heroint, hogy „elszálljanak”, vagyis delíriumos állapotba kerüljenek általa. Az ő példájuk nyomán a divatiparban is trendi lett a heroinfogyasztás.
A stílus ikonikus alakja volt Courtney Love (Hole), aki modellkedett is, valamint férje, Kurt Cobain (Nirvana), aki utolsó éveiben szintén drogproblémákkal küszködött.
Nem árt tudatosítani, hogyan is hatott a grunge stílus és a heroinfogyasztás a divatra. Míg a hetvenes és nyolcvanas években a zenészek és rajongóik a még féktelenebb szórakozás okán használták a kokaint – a kilencvenes években elterjedt heroin már menedékként szolgált.
A heroin egy halálosan ártalmas depresszáns, a központi idegrendszerre ható nyugtató hatása miatt élvezői a test kellemes elnehezülését tapasztalhatják.
Ugyanakkor ez okozza a legfájdalmasabb és legpusztítóbb függőséget, mert tönkreteszi a testet és a lelket. Élvezői az eufóriát keresték benne, ám használata sok fájdalommal járt.
Ezt a „létfájdalmat” emelte reflektorfénybe a divatipar; a magazinokat pedig elárasztották a magányos-szomorú modellek képei. A korszak hírnöke Kate Moss volt, aki szinte még tinédzserként lett a Calvin Klein márka nagykövete. Fotóiról később már csak szomorúság és magány sugárzik – rémisztő, egészségtelennek ható soványsága pedig a hab a tortán.
Az új stílus népszerűsítését persze nagyban segítette a Vogue brit kiadásának frissen kinevezett főszerkesztője, Alexandra Shulman. Shulman 1993-ban felkérte Corinne Day fotóst, hogy a magazint tegye népszerűvé a fiatalok körében. Mit ne mondjunk, a heroin sikk jegyében fogant divatanyagaikkal ez jócskán sikerült...
A Gucci 1997-es tavaszi kampánya (Kép forrása: twitter.com)
Corinne Day a korszak legprovokatívabb fotósának számított, aki teljesen új látásmóddal készítette a Vogue divatképeit. Fotóin kendőzetlenül mutatta be a tinédzserekre oly jellemző vadságot – valamint nem volt rest megörökíteni a hátsó szobák történéseit. Vagyis gyakran fotózott lepukkant szobákban egyedül szomorkodó modelleket, és a képek rendre neves magazinok hasábjain jelentek meg.
A fotós múzsaként tekintett a fiatal Mossra – Kate Moss és a heroin sikk pedig egy csapásra népszerűvé tette a magazint a fiatalok körében.
Manapság az olasz fotós páros, Mario és Davide Sorrenti fotóriportjai is felvetnének pár erkölcsi kérdést és dilemmát, hiszen előszeretettel fotóztak fiatal lányokat lenge öltözetben. Davide Sorrenti például olyannyira szem előtt tartotta a heroin sikket, hogy sokszor kifejezetten elszállt modellekkel dolgozott.
Tetszik vagy sem, akkoriban a magazinok és a divatkampányok kifejezetten a droghasználatot és a gyermekpornográfiát népszerűsítették – az étkezési zavarok mellett. Ezért pedig sem akkor, sem azóta senki nem vonta felelősségre a vezető divatdiktátorokat. Kate Moss mellett pedig Jaime King és Jodie Kidd modellekért is odavolt a szakma, akik valóban „cuccoztak” két bemutató között (a legendák szerint olykor a bemutatók alatt is).
Jaime King és Davide Sorrenti egy rövid ideig egy párt alkotott ugyan, ámde ez sem magyarázat arra, milyen kompromittáló fotón jeleníti meg a fotós a modelljét...
(Kép forrása: nissannx.info)
Különös időszak volt ez a divattörténelemben. Bár nagy volt a felháborodás, hogy túl soványak a modellek, mégis ezek a „karikás szemek” és a „zörgő csontok” kapták meg a legnagyobb munkákat – mert egyszerűen a divatipar irányítói úgy akarták.
Ezekben a kultikus években még az olyan nagy arcok is, mint Marc Jacobs, elvonóra jártak (a divattervezőnek csak többszöri próbálkozás után sikerült tisztának maradnia).
Amber Valletta a Prada kampányában a kilencvenes években (Kép forrása: feldmanntrommelt.com)
Káros, káros!
Az első kritika 1996-ban fogalmazódott meg a The Los Angeles Times hasábjain, miszerint a jelenség káros, hisz ezzel nem mást, mint a halálos kábítószer-függőséget népszerűsítették. Mégis, sokáig semmi nem változott.
A mérföldkövet Davide Sorrenti 1997-es halála jelentette. A fotós fiatalon, alig húszévesen hunyt el a heroin túlzott használata miatt kialakult veseelégtelenségben. Ez a szörnyűség kellett ahhoz, hogy a nagyvilág felfigyeljen a veszélyre.
Többek közt az USA akkori elnöke, Bill Clinton is felszólította a divatipart, hogy ne népszerűsítse tovább a függőségeket. Clinton akkor azt mondta, hogy a drogok használata nem trendi és szexi, mint ahogy azt az akkori divatmagazinok hirdették; és minden függőség káros és romboló hatással bír.
A heroin chic végül a kilencvenes évek végére tűnt el. Pontosan 1999 júliusában, amikor is az amerikai Vogue az egészséges kinézetű Gisele Bündchent tette a címlapjára. „A szexi modell visszatérése” – hirdette az akkori felirat. S ezzel egy újabb korszak vette kezdetét a divatiparban.
