Mihályt régóta ismerem, még azidőből, mikor sorra nyerte a sakkbajnokságokat, de országos sakkbajnok is volt többször. A kombinatorika az erőssége – ezért ha valakire, csakis rá bíznám a pénzem. Hisz a beosztósdi olyan, mint egy vérmesebb sakkjátszma: rossz állás esetén is jól kell belőle kijönni. Szóval, bíznék benne, hogy Mihállyal sikerülni fog.
Hogy legyen az, hogy jusson is, maradjon is? Aki tanácsot ad: Mészáros Mihály (Pozsony). Mihály több mint 13 éve foglalkozik pénzügyekkel. Jelzáloghitel specialista, hat tagú szakértői csapatával Pozsonyban és Nagyszombatban tevékenykedik. Mi a véleménye a törlesztési moratóriumról? Jó döntés volt, hogy elhalasztottuk a törlesztéseinket? Mibe érdemes most invesztálni? Ezekre a kérdésekre vártuk a választ.
Mészáros Mihály
Mindenki mindenben nem lehet tudós, ezért biztosítási ügyeinkkel biztosítási szakemberhez, befektetéseinkkel befektetési tanácsadóhoz forduljunk és így tovább. Nem jó, ha valaki mindennel foglalkozik, ilyenkor az ismeretek felületesek. Ez az első szakmai meglátás, amit rögtön a beszélgetés elején megoszt velünk.
– Jelzáloghitel specialista vagy. Ez mennyire függ ez össze a spórolással?
– Összefügg. Sokan megkérdezik tőlem, hová fektessék be a pénzüket. Az ember előtt két opció áll. Az egyik oldalon az a cél, hogy a kliensnek minél alacsonyabb legyen a havi törlesztése. Ezen az oldalon állok én, a jelzálog specialista. Ha a kliensnek marad kis pénzmagja, akkor átállhat a másik oldalra, és értékesítheti a pénzét. A fő kérdés az, hogy mibe érdemes invesztálni vagyis befektetni.
– Mibe invesztáljunk?
– Én egy elég konzervatív ember vagyok, és azt mondom: ma ingatlanba érdemes invesztálni. Kérdéses persze, hogy mi lesz az ingatlanárakkal, de jelenleg nem úgy áll a piac, mint 2008-ban, mikor hirtelen lezuhantak az árak. 2017 és 2018 olyan év voltak, mikor a jövedelmek, a bevételek gyorsabban növekedtek, mint az ingatlanok értéke. Az ingatlanok ára a korona alatt sem csökkent, és a legfrissebb adatok alapján ismét csak növekedett.
– A koronavírus mennyire változtatta meg az egyszerű emberek életét?
– Információm szerint nem olyan szörnyű a helyzet, mint ahogy az a médiában prezentálva van. Kérdés, hogy mi lesz tavasszal? A korona alatt nagyjából negyvenezer háztartás kérvényezte a havi törlesztések elhalasztását. A kormány és a nemzeti bank törlesztési moratóriumban egyezett meg, kilenc hónappal ki lehetett tolni a törlesztéseket.
Sokan utánakaptak a mentőövnek, így nem kerültek a bankoknál feketelistára. Ám a kölcsön a halasztási idő alatt is kamatozik. Kérdéses, hogy januárban, mikor letelik a kilenc hónap, a kliensek újra fizetőképesek lesznek-e?
Plusz úgy gondolom, sok gyártó cég, például az autóipar még a régi megrendeléseken dolgozik. A járvány óta viszont visszaestek az előrendelések, leépítések várhatóak. Ez mind olyan tényező, aminek a piacra gyakorolt hatása csak később fog megmutatkozni.
– Pont a vírushelyzet miatt egyre többen gondolkodnak el azon, hogyan képezhetnének tartalékot. Magyarán: hogyan tudunk spórolni?
– Ma már a banki dolgozók is konkrét ajánlatokkal keresik meg az ügyfelet, hisz látják, milyen pénzügyi mozgás van az ügyfél számláján. Igazából ez rendben is van, hisz ez a dolguk, s ezt nevezhetjük akár spórolásra való felhívásnak is. Mindegy, a végcél ugyanaz: valamilyen módon értékesítsük a pénzünket. Itt fontos szem előtt tartani, mi az a minimális időtartam, amire érdemes a pénzünket lekötni. Sokan szükség esetén rögtön hozzá szeretnének jutni a pénzükhöz, így inkább a spórolós számlán (melyet a folyószámla mellé kínálnak) gyűjtögetik a pénzecskéjüket. Ezzel csak az a gond, hogy alacsony rajta a kamatláb, és az infláció miatt a pénz elértéktelenedik.
– Mikor érdemes elkezdeni a spórolást?
– Mindenképp azt ajánlanám, alakítsunk ki egy fontossági sorrendet. Az első helyen általában az önálló otthon vagy lakhatás megteremtése áll. A többség nem rendelkezik ehhez kellő alaptőkével, ezért jelzáloghitelért folyamodik. Közben a biztosításokról sem árt tájékozódni. Azzal mindenki tisztában van, hogy a lakásra, illetve az autóra biztosítást kell kötni. Ám az életbiztosítás kiesik a szűrőn, mert arra senki nem kötelez bennünket. A tapasztalat szerint erről szívesen elfeledkezünk. Pedig! Ügyfélköri tapasztalataim azt mutatják, hogy az életbiztosítást semmilyen spórolás nem tudja helyettesíteni. Addig tudunk spórolni, azaz havi rendszerességgel egy meghatározott pénzösszeget a számlánkra átutalni, esetleg 10–20 évre lekötni, míg aktívak és egészségesek vagyunk. Ám mi van, ha valaki megbetegszik, tolószékbe kerül, esetleg valami rossz történik vele? Valószínűleg idő előtt felmondja a lekötött betétet, ám a bankból kivett pénzmag hamar elfogy. Persze életbiztosításnál is fontos, hogy jól állítsuk be a vonatkozásokat, és ne tartalmazzon kivételeket. Egy jó életbiztosítás biztonságot nyújthat a jövőre vonatkozólag. Úgy gondolom, miután az embernek megoldódik a lakhatása, és életbiztosítással is rendelkezik, akkor jöhet képbe a spórolás. Esetleg a kérdés, hogy mibe érdemes befektetni a fölös pénzünket?
– Ez így nagyon kereken hangzik.
– Nem jó keverni a szezont a fazonnal. Sokan rögtön invesztálni akarnak, ám nincs megoldva a lakhatásuk. Mások azzal érvelnek, hogy amíg nincs családjuk, addig nem akarnak életbiztosítást kötni. Könyörgöm, bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy tartósan ápolásra szorul, miközben nem lesz számottevő jövedelme. Létezik olyasmi is, hogy megtakarítási célú életbiztosítás: ilyenkor a kliens spórol is az életbiztosításán keresztül. Én azonban azt a nézetet vallom, hogy ne spekuláljuk túl a dolgot: a legjobb rizikós életbiztosítást kötni. Ez esetben mi igényeinkre szabják a feltételeket, és a lejárati összeg fedezi a kritikus és tartós betegségek, a kórházi ápolás költségeit – és a végső rossz, a halál esetén is támaszt nyújt a családnak. A rizikós életbiztosítás a gépjármű esetén kötött balesetbiztosításhoz hasonlítanám. Tudja az ember, hogy mennyit fizet, és ha soha semmi nem történik az autójával, a pénzét nem kapja vissza, de ha történik valami (és bizony történik kisebb-nagyobb koccanás), akkor számíthat egy arányos törlesztésre a biztosító részéről. A rizikós életbiztosítás általában olcsóbb, mint az invesztíciós életbiztosítás.
– Elérünk oda, hogy megoldódott a lakáskérdés, életbiztosítást is kötöttünk. Mi a következő optimális lépés?
– Kérdés, hogy milyen időtávlatokban gondolkodunk. Milyen hosszú időtartamra szeretné a kliens a pénzét értékesíteni vagy meddig akar spórolni? A második lényegi kérdés, hogy hajlandó-e akceptálni különféle kockázati tényezőket. Milyen a jövőképe: kevesebb nyereség, de biztos piaci helyzet... Vagy kész felvállalni egy nagyobb rizikót azzal, hogy szerencse esetén nagyobb lehet a hozam. A nagyobb rizikó fogalma annyit takar, hogy kockázatosabb helyeken, aktívumokban van elhelyezve a pénzünk. Hosszú távon többet lehet rajta keresni, de ugyanakkor nagyobb benne a volatilitás, az úgynevezett kilengés. Ez azt jelenti, hogy például zuhanhat a részvények értéke, de ilyenkor is ki kell tartani, ezt is ki kell bírni. Ha az ember óvatosabb módon szeretne befektetni, akkor érdemes konzervatívabb aktívumokat választani. Ebben az esetben hosszú távon alacsonyabb, de stabilabb értékesítéssel számolhatunk.
– Mit érdemes tudni az invesztálásról?
– Alapjában véve két típusú befektetés van: aktív és passzív. Aktív invesztálás alatt azt értjük, hogy például a telefonunkba lehúzunk egy applikációt (Lynx, Interactive Brokers és a többi), és azon keresztül vásárolunk részvényt, árucikket, valutapárt vagy például kőolajat, az Apple, a Tesla akcióit. A kliens (igazából ezeket az embereket spekulánsoknak hívják) ilyenkor folyamatosan nyomon követi, hogy a szerzeményeinek mekkora az aktuális értéke – és van egy elképzelése arról, hogy mennyi lesz a jövendőbeli értéke. Ám az aktív invesztíció semmiképp sem ajánlott az átlag lakosság számára. Akik ilyesmivel foglalkoznak, azok a befektetésekben nagy tapasztalattal rendelkező személyek.
– Ezek szerint inkább a passzív invesztálás ajánlott egy átlagember számára?
– Mindenképpen a passzív típusú invesztálást ajánlom, legalábbis a kezdetekben. Szlovákiában például a Finax egy passzív befektetéssel foglalkozó szolgáltató. Havi 20 €-tól már lehet náluk spórolni. Az invesztíciós stratégiát egy algoritmus választja ki a kliens számára, mégpedig a kliens kezdetleges profilja alapján (spórolási időtartam, rizikóvállalás). Vagyis felkínál neki egy invesztíciós tervet, amiből a kliens hosszú távon profitálhat. Mint mondtam, én konzervatív ember vagyok, de magam is ide invesztáltam.
Ha spórolásról beszélünk, akkor nálunk ez az egyik legjobb alternatíva: évente mintegy 5-6%-ot lehet rajta profitálni. Ha a kliens három év múlva szeretne pénzhez jutni, vélhetően nem őket javasolnám, de nem árt tudni erről a lehetőségről is.
– Nagyobb tőkével rendelkezőknek mit tanácsolsz?
– Ilyen esetekben érdemes fejlesztési projektekbe, ingatlanba invesztálni. Mikor egy lakás projektjét árulják, reálisan még csak zöldfüves befektetésről van szó, de az elővétellel vásárolt ingatlanok a legolcsóbbak. A legtöbb esetben a vételár 10-20%-át kell előre kifizetni, a maradék összeg kifizetésére pedig a kolaudáció – magyarul a használatbavételi eljárás – során kerül sor. A jóváhagyásig a vevő a hiányzó pénzösszeget akár jelzáloghitelen keresztül is megszerezheti, így a lakástulajdonossá válik, majd lakást kiadja albérletbe. Nagy valószínűséggel az albérlet ára fedezi a jelzáloghitel havi törlesztését. A másik út, hogy eladja a lakást, aminek a piaci értéke már 10-20%- al felmegy. A harmadik lehetőség, hogy a vételi jogokat és kötelezettségeket tovább adja egy harmadik személynek. Ebben a felállásban a lakás árának fennmaradó részét az új tulaj fizeti ki, azzal, hogy kifizeti a mi befektetett tőkénket és plusz a nyereségünket is.
– Mi az, amibe manapság még invesztálnak az emberek?
– Mikor turbulensebb a piaci helyzet, akkor sokan aranyba invesztálnak. A történelem során most van a legmagasabb értéke. Annak idején az amerikai dollár az aranyra volt fixálva. Egész biztosan ez egy jó befektetés, értékőrző invesztíciónak is hívják. A szociális hálózatoknak köszönhetően az utóbbi évek érdekessége a dizájner kellékekbe való befektetés (limitált táskák például).
– Utolsó tanács?
– Ha a tanácsadónk életbiztosítást vagy akár jelzáloghitelt intéz számunkra, mindezt ingyen és bérmentve teszi. Bennünket ugyanis a pénzügyi intézmények fizetnek, a státusszal való visszaélés törvényellenes. Fontosnak tartom erre felhívni a figyelmet, mert a múltban megesett, hogy az ügynökök az ügyfelektől a tanácsadásáért vagy a szerződéskötésért is pénzt kértek. Én mindig úgy búcsúzom el az ügyfeleimtől, ha meg voltak elégedve, szóljanak értünk egy jó szót. És ez tényleg így működik!
Fotó: Dömötör Ede
