A vastagbélrák második helyen szerepel a daganatos megbetegedések halálozási statisztikájában. Pedig 10-ből 9 ember élete megmenthető lenne, ha időben diagnosztizálnák nála a betegséget. Éppen ezért ma már különféle kampányok igyekeznek felhívni a figyelmet a vastagbélrákra, de főleg az annak megelőzésére szolgáló rákszűrésre. Mit érdemes tudnunk erről a titokzatos és alattomos betegségről? És legfőképpen: mit tehetünk a megelőzése érdekében?
A vastagbélrák a vastagbél nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú elváltozás. A daganat lassan, 8-10 év alatt fejlődik ki, miközben a páciens sok esetben tünetmentes. Amikor pedig megjelennek a panaszok (haspuffadás; nyálkás vagy véres széklet, hasi görcsök stb.), sokszor már késő. A korán felfedezett polip vagy daganat viszont nagy eséllyel gyógyítható – az orvosok ezért nem győzik elégszer hangsúlyozni a megelőző szűrővizsgálatok fontosságát. A betegség kialakulásának pontos oka nem ismert, hajlamosító tényezők azonban a családban való előfordulása (tehát a genetikai hajlam), az életkor (50 év felettieknél nagyobb eséllyel alakul ki), valamint a gyulladásos bélbetegségek.
(© Ziqian Liu)
„Velem ez úgysem történhet meg”
A megelőzés elsősorban elhatározás kérdése. Az emberek alapvető hozzáállása a betegségekhez az, hogy „úgysem történhet semmi baj”. Ha valakinek – egy számunkra kívülállónak – problémája van, mélységesen sajnáljuk őt, de tudat alatt megbújik az „ő ő, én pedig én vagyok” gondolata. Ha pedig mégis panaszunk van, azt automatikusan valamilyen átmeneti dolognak véljük, ami előbb-utóbb elmúlik – ezért nem is fordulunk orvoshoz, csak akkor, amikor már nagy a baj. „Emellett attól is félünk, hogy azt hisszük, ha van egy pici vér a székletünkben, akkor azonnal vastagbéltükrözésre kell majd mennünk, ami biztosan fájni fog. Az emberek nem akarják ezt a tortúrát, ami teljesen érthető, hiszen akarja a fene, de a számok tükrében mégis szükség lenne rá” – jelenti ki dr. Bánfalvi Péter proktológus, sebész és adjunktus a szűrővizsgálatok fontosságát hangsúlyozva.
Megelőző vizsgálatok
A megelőző vizsgálatokat többféle módszerrel végzik. Vannak az ún. képalkotó vizsgálatok, amikor például egy CT- vagy MR-kivizsgálás során megnézik, hogy van-e az ember pocakjában valami, aminek nem kellene ott lennie. Ilyenkor könnyen ki lehet szűrni a polipokat, melyek a vastagbéldaganatok előfutárai. Egy másik módszer a kapszulás endoszkópia. Ennél az ember lenyel egy pici, „bekamerázott” kapszulát, ami segítségével – ahogy az végighalad az emésztőrendszeren – az orvosok képesek kiszúrni bármilyen esetleges elváltozást. Az eltérés mivoltát azonban meg kell állapítani, tudni kell róla, hogy micsoda: és ez csak szövettani vizsgálattal lehetséges – a szövettanhoz pedig vastagbéltükrözésre van szükség.
Ha félünk valamitől, ám van választási lehetőségünk, természetesen a könnyebbik utat fogjuk választani. Nem éri meg azonban tartani a tükrözéstől, melyet manapság a legtöbb helyen ráadásul altatásban végeznek el – magától a vastagbélráktól ellenben nagyon is van félnivalónk!
A tükrözés még nem a világvége
Az emberek a mai napig rettegnek, ha az orvosnál szóba kerül a tükrözés témája. Nem is csoda, hiszen régebben – körülbelül 20-30 évvel ezelőtt – teljesen más volt a műszerezettség. Sokkal vastagabbak és robusztusabbak voltak az orvosi műszerek, s azóta is mindenki attól fél, hogy a tükrözés során esetleg átlyukasztják a belét. Ez a veszély azonban mára gyakorlatilag elhanyagolható mind a műszerek modernségéből, mind pedig a szakemberek tapasztalatából kifolyólag.
Milyen gyakran van szükség szűrésre?
Annál, akinek a családjában nem fordult elő vastagbélrák, illetve nem szenved gyulladásos bélbetegségben, nem dohányzik, nem túlsúlyos, nem teljesen székhez vagy ágyhoz kötött, elég 8-10 évente elvégezni a szűrést. Gyulladásos bélbetegség, például Crohn-betegség esetén ezzel szemben 2-5 évente javasolt az ellenőrzés. Régebben azt mondták, hogy 50 éves kortól kell elkezdeni az ellenőrző vizsgálatokat, most már azonban az a tapasztalat, hogy egyre fiatalabb korban jelennek meg a polipok és a daganatok. Így az orvosok azt ajánlják, hogy körülbelül 45 éves kortól kezdjenek el rendszeresen szűrővizsgálatokra járni mind a nők, mind a férfiak.
Érdemes a 10 év visszaszámlálás elvét követni: ha a családban valakinek például ötvenéves korában jelent meg a daganat, abból a korból ki kell vonnunk 10-et, s így számunkra 40 éves korban ajánlott elkezdeni az ellenőrző vizsgálatokat.
Az étrendünkkel is megelőzhetünk!
A finomított cukrok és lisztek, a nitrites pácsók (melyek gyakorlatilag minden felvágottban megtalálhatók) vagy az odaégett ételek fogyasztása mind-mind karcinogén, azaz rákkeltő hatású. A szervezetünket segíthetjük a megelőzésben azzal, ha elegendő rostot eszünk, s az sem árt, ha sok folyadékot iszunk. Ezáltal a bélben található anyagok annyira felhígulnak, hogy kevésbé terhelik le az ember bélrendszerét, s az jobban ki tud majd ürülni – ehhez pedig a rendszeres mozgás is hozzásegít.
Emberi rossz szokásunk, hogy csak akkor változtatunk a rég megszokott dolgainkon, amikor már megtörténik a baj, és rettegni kezdünk. Ez a félelem azonban általában megszűnik magával a problémával együtt, így hát hajlamosak vagyunk folytatni káros szokásainkat, mintha mi sem történt volna. Sosem lehetünk azonban elég óvatosak. Gondoljunk csak bele: ha az autónkat elvisszük a szokásos ellenőrzésre, akkor saját magunkat miért nem vagyunk hajlandóak karban tartani? A sok napi teendő mellett tekintsünk hát kicsit önmagunk felé is, és tegyük meg magunknak azt a szívességet, hogy odafigyelünk a saját egészségi állapotunkra!
