IPOLYBALOG, a koronás falu

Korona a templom tornyán, korona a templomban, ünnepség a koronának. Ez van Ipolybalogon. Sokan elzarándokolnak ide augusztusban.

Hogy került a Szent Korona Ipolybalogra?
1301-ben kezdődik a történet, mikor is az Árpád-ház kihal. Elindul a harc a magyar királyi trónért. Anjou Károly Róbert, akinek nagyanyja Árpád-házi Mária nápolyi királyné volt, illetve Přemysl Vencel cseh király vannak versenyben. Az ő Vencel fiát támogatta a magyar főurak zöme.

A Szent Miklós-templom 1100-ban is állt, azért nevezik Árpád-korinak. A templom tornyán található a legrégebbi Szent Korona-másolat. Ez az első szent koronás templom

1304 augusztusában vagyunk...
Vencelnek másodszor is sikerül magát királlyá koronáztatnia. Jól tudja ugyanis, hogy az tekinthető magyar királynak, akinek fejét a Szent Korona ékesíti. Ám még aznap elhagyja Budát. A szökéskor magával viszi a Szent Koronát és az összes koronázási jelvényt: a palástot, az országalmát, a jogart és a kardot. Cseh Vencel az első éjszakát Vácon tölti. Második nap Balug községben száll meg, a Balug nevezetű földesúrnál. Ez a mai Ipolybalog: a település a nevét a földesúrról vette. A Szent Koronát az itteni templom szószéke alatt, a vakablakban helyezték el, és hűséges katonák őrizték. Másnap mindent szekérre pakoltak, majd elindultak Prága felé...

Sok-sok évvel később,
1464-ben Mátyás király egy dekrétumban rögzítette a korona őrzésének szabályait. A 2. törvénycikkely alapján cseh ötvösművészekkel elkészíttette a Szent Korona másolatát, amely az ipolybalogi templom tornyára került. Így lett az ipolybalogi az első szent koronás templom. A korona ottlétét a nép sohasem felejtette el.
Ennek bizonyítéka, hogy 2005-ben elkészíttették a Szent Korona újabb másolatát, amit ugyanabban a vakablakban őriznek, mint az eredetit egy éjszakán át.

György Ferenc atya és Balogh Gábor

Kiderült az ég!
György Ferenc plébános és az akkori polgármester, Balogh Gábor voltak a koronamásolat kigondolói. – Közeledett a korona egy éjszakán át való őrzésének 700. évfordulója, és mi arról beszélgettünk, miként tudnánk ezt méltóképpen megünnepelni – kezdi a mesélést Balogh Gábor. – Ekkor vetődött fel a modern kori másolat ötlete.
A szót tett követte. Felkeresték Kevi Farkas Zsolt budapesti ötvösművészt és M. Gubán György veresegyházi zománcművészt, akik vállalták a korona elkészítését. Az anyagi hátteret adományokból, hozzájárulásokból és téglajegyek árusításából biztosították.

Ipolybalog a nyugati palócok egyik ősi fészke!

A Szent Korona hiteles másolata egy évig készült. Pásztor Béla veresegyházi polgármester a város építészével megterveztette a kápolna dombot, hogy méltóképpen tudják fogadni a Szent Koronát. (Ő Ipolybalogról származik, ezért volt az elsők között a buzgólkodásban.) Majd ország-világ meg volt híva az augusztus 14-i Szent Korona ünnepségre. – Plakátokkal hirdettük a nagy eseményt Érsekújvártól egészen Rozsnyóig. Ezrek jöttek el megnézni a hiteles másolatot – emlékezik vissza Balogh Gábor.

Az első koronaünnepségre ívet emeltek, amely a Szent Koronára emlékeztet. Koronaőrség is szerveződött a falubeliekből, elegáns koronaőri egyenruhák készültek

A nagy nap
A koronát elkészülte után Veresegyházára vitték, ott őrizték páncélszekrényben. Világbajnoki hatos fogatú hintón érkezett Ipolybalogra. Útja során minden faluban megállt, ahol felköszöntötték. Augusztus 14-én Paskai László nyugalmazott esztergomi érsek celebrálta az ünnepi szentmisét, és szentelte fel a másolatot.

Egy éjszakát töltött itt a Szent Korona 1304 augusztusában

– Előző nap a vihar megtépázta a sátrakat, de vasárnapra gyönyörű idő lett... Kinyílott az ég! – mesélik a szemtanúk.
A Szent Korona ünnepségből azóta hagyomány lett, és az ünnepen koronaőrség őrzi a hiteles másolatot. Tavaly augusztus első vasárnapján köszöntötték a koronát, immár tizenötödször (a magyarság búcsújának is hívják az ünnepséget). A hívek mellett minden évben lovagrendek, vitézi rendek, a Szent Korona Társaság is részt vesznek az ünneplésben.

A templomhajó mennyezete lenyűgöző, domborművek ékesítik. Magyar szenteket ábrázolnak, az esztergomi bazilikát, a pannonhalmi és a zobori apátságot valamint az ipolybalogi templomot...

Megőrizte a kis népeket
Jan Chovan szlovák fafaragó mester faragványai díszítik a templom mennyezetét. Mikor egy szlovák pap meglátta, min dolgozik, felháborodott: Te ezeknek dolgozol (mármint a magyaroknak)?!
– Ha nincs Szent István koronája – válaszolta erre Jan Chovan –, nem létezne a szlovák nemzet sem. A Szent Korona őrizte meg az itt élő kis népeket, a magyart, a szlovákot, a horvátot és másokat egyaránt. Amely nemzet ugyanis a korona árnyékába húzódott, az megmaradt. A Szent Korona nem a magyarok, hanem Magyarország koronája – vigyázza az ország összes népét, hiszen számolt valamennyi nációval, mint Szent Imréhez írott intelmeiben is említi. Amikor a magyar királyt a Szent Koronával koronázták meg, a népek között barátság és szeretet uralkodott...

A koronáról

Minden mérete egy milliméterrel kisebb, hogy ne lehessen hamisítványnak nevezni!
Hiteles másolat
Az ipolybalogi Szent Korona az első hiteles másolata az eredetinek. Egyéb másolatokkal szemben a teljes hűséget mutatja, hogy a zománcképek nem festettek, hanem égetéssel készültek. Az eredeti aranyból, míg a másolat ezüstből készült, és arannyal van bevonva. Minden része hasonlít az eredetihez, annak hibáival együtt: ilyen a kicsorbul ékkő, a megroppant oldal, a nem szimmetrikus illesztés. Az aprólékos pontossággal készült korona méltó az eredetihez.
A kereszt dőlése
A másolaton a keresztnek csak kis dőlésszöge volt, másképp az ötvös nem tudta volna a korona testéhez csavarozni a keresztet. Tudnivaló, hogy az eredeti koronát leejtették – a másolat pedig az egyik koronaünnepségen kapta ferdeségét. A szentmise közben az egyik koronaőr a nagy melegben elájult, ráesett a gyaloghintóra, onnan a korona kifordult és a földre esve a kereszt elferdült. Így utolérte az eredetit...
Nem devalválódik!
A Szent Korona jelképezi magyarságunkat és kereszténységünket. Nem hamisítvány, akár minden magyar faluban lehetne Szent Korona-másolat. Ezzel egyáltalán nem devalválódik. Ugyanaz érvényes rá, mint a szentek szobraira: minden katolikus templomban megtalálhatók Jézus, Szűz Mária és más szentek szobrai, de ettől nem kevésbé értékesek, ugyanúgy tiszteljük őket. Lackfi János verse a koronáról:

Szent Koronáról énekeljünk,

Régi királyunk hozta nékünk

Két napot éjjelt szép falunkban

Töltött koronánk hajdan...