A Dekameron erotikus novellák gyűjteménye. Illik ilyet írni karantén idején? Illik bizony!
Ki az úr a házban? Az emberi történelem tele van a karanténok történetével – igen jó dolgunk volt nekünk, mostani európaiaknak, hogy eddig még nem találkoztunk járvánnyal. Ezért sebezhetetlennek hittük magunkat, pedig nem vagyunk azok. A vírusok és baktériumok itt settenkednek körülöttünk, hiába vagyunk okosak és civilizáltak, hiába tudunk elrepülni a Holdra – ilyenkor karanténba kell vonulnunk. Most épp a koronaszörny, ez a pici, se nem állat, se nem növény, az élő és élettelen határán egyensúlyozó rondaság leckéztet meg bennünket.
A pestis volt a középkor koronavírusa (Kép forrása: john.do)
El kell magunkat zárni!
A karantén leckéjét már a középkorban megtanulták az emberek, pedig mikroszkópot még nem láttak, s fogalmuk sem volt arról, hogyan pusztít a pestis. A pestis volt ugyanis a középkor koronavírusa! A pestisért felelős baktérium Ázsia belsejéből származik, még ma is kitör időnként – a szakértők azt mondják, elsősorban a klímaváltozás felelős érte. Ma persze már van ellene vakcina, de a 14. században Európa teljesen védtelen volt. Az Európát Ázsiával összekötő Selyemút mentén jutott el hozzánk. Ez – ahogy a neve is mutatja – egy kereskedelmi útvonal volt: ezen át hozták-vitték az árut, főképp a selymet.
A nagy pestisjárvány idején (ahogy most is) Észak-Itália szenvedte el a legtöbb áldozatot, aztán Francia Királyság, majd Anglia. Néhol a városok lakosságának a fele elpusztult a magyarul dögvésznek nevezett betegségben. Érdekességképpen: a Magyar Királyság területén, vagyis nálunk nem végzett akkora pusztítást: a tudósok ezt azzal magyarázzák, hogy az itteni népek a B vércsoporthoz tartoztak, ami nagyobb védettséget biztosított. Az angolok, olaszok között viszont többségben vannak az A vércsoportúak, ezért hát hullottak, mint a legyek.
Az 1348-as firenzei pestisjárbány idején is a mese segített az embereknek, hogy elfeledkezzenek a csúf járványról.
Hogy terjedt?
A hajókon tucatszám utaztak patkányok, akikben a dögvészt terjesztő bolhák megbújtak. Az utazók az utak mentén is találkoztak velük, vagy a kereskedőkaravánok tevéiben is megbújhattak a pestis baktériumát terjesztő bolhák. A régi rendeletek alapján nyomon lehet követni, miként terjedt a betegség. Először Szicíliában ütötte fel a fejét, majd befészkelte magát Velencébe és Firenzébe, onnan a dél-francia partok mentén elvándorolt északra.
A rossz levegő a hibás!
A karantén előfutárának lehet tekinteni azokat a köztisztasági intézkedéseket, melyeket sorra hoztak az olasz városok 1347-ben, mikor is megérkezett hozzájuk a vész. Firenzében például bizottságot alakítottak, hogy a „megromlott” levegőt távol tartsák.
A betegséget ugyanis a rossz szagokkal kapcsolták össze. A miazma-elmélet hódított, miszerint a levegő megromlása és a benne elszaporodó miazmák, vagyis rossz erők okozzák a pestist. A betegeket nem engedték be a városokba, hogy ne fertőzzék meg a levegőt.
A karantén az elején önkéntes volt: az emberek úgy érezték, több esélyük van a városokból elvonultan túlélni a járványt. Nincs jobb orvosság a pestis ellen, mint messziről elkerülni, írta Giovanni Boccaccio a Dekameron elején.
Példák karanténra
Milánóban 1370-ben befalazták azokat a házakat, amelyekben a betegek és családjaik voltak – ezt is a karantén egyik formájának lehet tekinteni. Dubrovnikban pedig (a régi Raguza) a veszélyes helyekről érkező hajósokat csak akkor engedték be a kikötőbe, ha eltöltöttek egy hónapot a város mellett levő Szent Márk szigeten. (Érdekes, hogy a tartományt ekkor épp Nagy Lajos magyar király birtokolta.)
Velencében a pestises betegeket ugyanúgy kezelték, mint a romlott húst: el kell őket távolítani, mert a levegő kóros miazmákkal telik meg miattuk. Később már teljes tiltást vezettek be más területekről érkező árukkal és személyekkel szemben. A pestisdoktorok hosszú csőrrel az arcukon járkáltak: a csőr alsó részére szűrőként gyógyfüves készítményt helyeztek a romlott levegő ellen. A pestis terjedését ugyanis a megromlott levegő belélegzéséhez kapcsolták. (Ahogy mi most a koronavírust a cseppfertőzéshez.)
A velencei pestisdoktor csőrében gyógynövények vannak
A pestis még sokáig, évszázadokig vissza-visszatért Európába, közben a karantén intézménye is finomodott: a különböző személyeket rövidebb vagy hosszabb elkülönítésekre kötelezték. A 16. századi Velencében a borbély, ha pestisessel érintkezett, negyvennapos karanténba kellett vonulnia.
Az olasz quaranta, vagyis negyven szóból származik maga a karantén kifejezés is, mert ez volt a leghosszabb időtartamú elkülönítés. A pestis kórokozójának 19. századi izolációjáig nem is sikerült ennél hatékonyabb védekezést találni.
Az emberi történelem tele van a karanténok történetével – igen jó dolgunk volt nekünk, mostani európaiaknak, hogy eddig még nem találkoztunk járvánnyal. Ezért sebezhetetlennek hittük magunkat, pedig nem vagyunk azok.
Szabad szeretni és szeretkezni!
A firenzei író, Giovanni Boccaccio a pestis alatt írta meg a Dekameront. A novellák azt hangsúlyozzák, hogy szabad szeretni és szeretkezni! (Képzelhetjük, hogy ez milyen bátor gondolat volt a sötétnek tartott középkorban.)
Az írót a hűtlenség nem háborítja fel, jókat kacag a vén, megcsalt férjeken, s nem tiszteli a kolostorok lakóit sem, szerinte ők vágyakoznak a leginkább a testi örömökre. Kapcsolódó írásunkban most a negyedik nap kilencedik novelláját mutatjuk be.