Erdély azért is nagy érték, mert ilyen csodaszép látványképet sehol máshol nem találunk már Európában. Csíkország és Gyimes hegyi kaszálói meredek és zord vidékeken találhatók.
A kaszálás itt az egész nyarat igénybe veszi: egész családok költöznek fel nyárra a gyerekekkel júniustól szeptemberig, erdei szállásokon laknak, hogy lóerővel és kaszával megműveljék ezeket a hatalmas réteket.
Ezekre a kaszálókra traktorral fel sem lehetne menni, talán lánctalpassal...
Az emberek közösen, kalákában dolgoznak, baráti módon kisegítik egymást. A kaszálókról kikerülő széna százféle gyógynövényt és virágot tartalmaz, gazdag mindenféle vitaminokban, tehát nagyon értékes. Extrafinom tejet ad az a boci, amelyik ilyen szénához jut! A férfiak számára még mindig virtus a kaszálás, afféle sportnak tekintik – a gyenge kaszást még ma sem tartják igazi férfinak. A nők és a gyerekek a „gereblyélésből” veszik ki a részüket derekasan.
Trianonnal Magyarország összes hegyi kaszálóját elvesztette, a zöme Romániához került. A legzordonabbakat a csíki és a gyimesi magyarok művelik... A gyerekek és asszonyok is besegítenek a „gereblyélésbe“ – a kaszálók jellegzetes étkei pedig még mindig a szalonna, a fehér házi kenyér, a házi sajtok és a puliszka...
Csodáljuk meg Ádám Gyula képeit!
ÁDÁM GYULA TOVÁBBI GYÖNYÖRŰ KÉPEIÉRT KATTINTSANAK A GALÉRIÁBA! ⇩⇩⇩
Kapcsolódó írásunk: Az új búza
