Mire vágyna egy nő, ha nem olyan pasira, aki sportos – mert a sport az igazi férfiasság jegyeivel ruházza fel a férfit. A képeken álmaink nem hétköznapi férfiúit látjuk!
Különleges sportokkal foglalkozó férfiakat mutatunk be: egy sikeres traplövőt, aki az olimpiára készül, egy igazi erősembert, aki hatalmas súlyok elmozdítására képes, egy valódi ketrecharcost, aki bajnoki övre vágyik, valamint egy sziklamászót, aki a siklóernyőzést is kedveli.
TRAPLÖVŐ
Varga Erik (39) traplövő Hidaskürtről
Huszonhét éve foglalkozik traplövészettel, amelynek régebbi neve, az agyaggalamb-lövészet talán ismerősebben hangzik (a galamb valójában egy narancssárga cserépkorong). Először az édesapja, Varga Béla vitte magával tizenhárom évesen, de már a nagyapja is lövészkedett. Családtagról családtagra öröklődik a sportlövészet szeretete. Ez a sport „hosszú távra“ szól, rengeteg időt kell áldozni rá. Erik háromévnyi tanulás után már komoly ifjúsági eredményeket ért el, tizennyolc évesen junior világbajnok volt. Azóta egyre több sikert tudhat a magáénak.
A 2006-os világkupán egyéniben felnőttként második helyezést, a 2007-esen első helyezést, 2011-ben Európa-bajnoki aranyat ért el. Részt vett a pekingi és a londoni olimpián, 2013-ban a ciprusi világkupán és Abu Dzabiban a világkupa döntőjén nyert kupát, az 2014-beng a granadai sportlövő-világbajnokságon aranyérmes lett, majd tavaly megvédte címét.
Jelenleg a riói olimpiára készül. Ebből a sportból nem szoktak kiöregedni, de az igazi csúcs 30- 38 éves korig tart, majd idővel hanyatlanak a képességek, és jönnek a fiatalabb, frissebb versenyzők. Erik is szívesen továbbadja majd a stafétát fiának, aki most még csak kilencéves. Semmiképpen sem szeretné ráerőltetni a lövészetet, de ha tetszeni fog neki a sportág, akkor tizenhárom évesen – nem lehet hamarabb elkezdeni! – magával viszi. Régebben ez egy kifizethető sport volt.
Ma már elég drága mulatság, nem is lehetne elképzelni szponzorok nélkül. A sikeres versenyzőket természetesen az állam is támogatja. Erik a rendőrség sportközpontjának profi sportolójaként készül az olimpiára. Az edzések márciustól októberig tartanak, télen szünetelnek, mivel hamar sötétedik. A nagyobb versenyek előtt szükséges egy egyhetes felkészülés, amikor nemcsak a lövészetet gyakorolják nagyon intenzíven, hanem a jobb erőnlét érdekében úszás és asztaliteniszezés is van. Két olimpiára sikerült kijutnia. Vágya, hogy a rióiról éremmel térjen haza. Nagyon sokat köszönhet szüleinek, testvérének, feleségének, Patríciának és kisfiának, Christofernek, akik szorítanak neki.
Varga Erik
AZ ERŐSEMBER
Sidó Tamás (26) erősember Padányból
Tamás mindig is erősember akart lenni. Már tizennyolc éves korában igencsak szerette volna elkezdeni az edzéseket, de akkor még nem volt klub, amelyikhez csatlakozhatott volna. Ezért inkább a testépítés mellett maradt, fitneszezett és fogyókúrázott. Szükség is volt rá, mert 145 kg-ot nyomott – ebből aztán sikerült leadnia 45 kg-ot. Az egyik barátja, aki már tagja volt a dunaszerdahelyi Strongman clubnak, rábeszélte, hogy járjon el vele az edzésekre, mert lát benne tehetséget.
Versenyszerűen még csak egy éve űzi ezt a különleges sportot, amelyik számos végrehajtandó feladatot foglal magában: rönknyomás, kőgolyópakolás, autófelhúzás vagy a koffercipelés, ami Tamás egyik kedvenc száma.
Egy verseny öt-hat ilyen versenyszámból áll össze. A versenyekre „rá kell pihenni“, mert ha az ember túledzi magát, akkor közönség előtt már nem tudja hozni a formáját. Az edzésen akár tízszer is lenyomja a gyakorlatot, de versenyen, élesben már nem tudja megismételni. Kipihenten kell versenyezni, és ismerni kell saját határait, hogy elkerülje a baleseteket. A nagy erő a mindennapi életben is hasznos, hiszen Tamás könnyedén megemeli a tizenöt-húsz kilós ládákat vagy a teli nagy fazekakat. (Civilben ugyanis szakács a Villa Rosa étteremben.)
Találkozhatott már Katona Ervin világbajnokkal, Nagy Ákossal, aki Magyarország egyik legerősebb embere, és együtt edzenek Szlovákia legerősebb emberével, Puzsér Péterrel. Tamás ez idáig egy harmadik helyezést mondhat a magáénak, ami kezdőként biztató eredmény. Az álma, hogy egyszer elnyerje a Szlovákia legerősebb embere címet!
Sidó Tamás
A KETRECHARCOS
Buchinger Iván (30) MMA ketrecharcos Bősről
A sportolást édesapja szerettette meg vele, aki már az óvodáskorú fiút birkózni vitte. Eleinte bizony időnként ellógott az edzésekről, mert jobban érdekelte a focizás a haverokkal. Ahogy telt az idő, egyre inkább megtalálta magát a birkózásban. A szlovák válogatott tagja volt, többszörös országos bajnok. Részt vett Európa-bajnokságon és világbajnoki selejtezőn is.
A szép álomnak azonban 2008-ban vége szakadt: nem volt tornatermük, ahol edzhettek volna. A sporttársak új lehetőségek után néztek: volt aki kempózott, mások a pusztakezes viadalokban próbálták ki erejüket. Iván nem mert ekkorát váltani.
Civil foglalkozása volt egy cégnél, de edzeni azért eljárt a régi barátokkal. Edzőtársa váratlan sérülése hozta őt ismét helyzetbe: Iván részt vett helyette egy versenyen, majd folyamatosan nyert. Így került az MMA-hoz. A ketrecharc olyan, mint az utcai harc, némi szabályokkal. A sportoló kihasználhatja benne az eddig megszerzett tudását és tapasztalatait állóharcban, birkózásban, bokszban, brazil jiu jitzuban.
Ivánt jó érzéssel töltik el sikerei és egyre bővülő rajongói köre. Az edzések miatt már nincs civil foglalkozása, mindent az MMA versenyekre tett fel. Szerencsére szponzorok segítik, másképp nem tudná folytatni a sportot. Célja: elnyerni az M-1 Global világbajnoki övet. Iván idáig 31 győzelmet aratott és 4 vereséget szenvedett el, ráadásul az M1-Global szervezeten belül már zsinórban hat győzelemnél tart. Az utolsó vereséget még 2002-ben szenvedte el az MMA jelenleg leghíresebb harcosa, Conor McGreegor ellen.
Buchinger Iván
A SZIKLAMÁSZÓ
Malinák Zsolt (43) sziklamászó és siklóernyős Komáromból
A nagybátyja ismertette meg vele ezt a sportot. A gimnáziumi évek alatt a testépítésnek hódolt, és más sportokkal is megismerkedett. Közel két évtizede foglalkozik sziklamászással. A hegymászás különböző ágazatokra tagolódik, ezek közül az egyik a sportmászás, ami a néhány tíz méter magas sziklák mászását jelenti. Egy harmincméteres szikla megmászásakor a kihívást elsősorban nem a magasság jelenti, inkább a mászóút nehézségei. Komáromban kialakult egy mászóközösség, amely megismerkedett a közeli, magyarországi mászóhelyekkel a Gerecse és a Vértes hegységekben. Egyre magasabb szinten űzték ezt a sportot, és a legnagyobb európai csúcsokra is eljutottak.
Ma már gombamód szaporodnak a mesterséges mászófalak. Mostanság sok mászó műfalon teszi meg az első mozdulatokat. Ezeken versenyeket is rendeznek, de Zsolt nem a versenyzésért űzi ezt a sportot.
Elmondása szerint neki nem a másokkal való megméretés a fontos, hanem az élmény, egy-egy szép útnak a megmászása, illetve a természetben és a mászótársakkal töltött idő. A közelmúltban újabb szép sportba kezdett: siklóernyőzik. A két sportban közösnek látja, hogy egyaránt nagy körültekintést igényelnek. Siklóernyőzéskor különösen fogékonynak kell lenni az ingerekre, információkra, és gyorsan kell reagálni, jó döntést kell hozni. És – bár a siklóernyőzés individuálisabb sport, mint a sziklamászás, ahol a mászótársak egymást biztosítják – a sporttársak testi épségére is vigyázni kell.
Malinák Zsolt
A közeli családja hamar megbékélt azzal, hogy ilyen nem mindennapi sportot űz. Kezdetben egy-két alkalommal édesanyját is magával vitte, hadd lássa, hogyan működik mászás során a biztosítás: a biztosítóember és a mászófelszerelés megbízhatóan tartja meg a mászó többméteres eséseit is. A sziklamászás nem drágább sport, mint a horgászat, az utazás is kifizethető. Egy-egy szikla vagy alpesi nagyfal tövében a szállást sátorban, autóban vagy a szabad ég alatt kell elképzelni. Több száz méteres nagyfalak mászása során az is előfordult, hogy a falon található kis párkányon vagy üregben töltötték az éjszakát. Ahogy a sziklamászás, a siklóernyőzés is egy életforma!
