A festők 1910 körül olyan képeket kezdtek festeni, amelyek nem dolgokról szóló képek, hanem maguk a dolgok voltak. Ahelyett, hogy felismerhető jeleneteket ábrázoltak volna, ezek a képek színek és formák kombinációi voltak. Ezt a fajta művészetet absztrakt művészetnek nevezzük.
Az absztrakt művészet egyik legkorábbi úttörője Vaszilij Kandinszkij volt. A Kozákok alapjául pl. egy csatajelenet szolgált, ám szinte a felismerhetetlenségig el van torzítva. A formák és színek a csata zűrzavarát jelzik. Ám amikor a képre nézünk, inkább különálló elemeket látunk, mintsem egy jelenet részeit. Kandinszkijt az inspirálta, hogy látott egy képet az oldalán feküdni. Szerinte a kép formái érdekesebbek ebből a nézetből.
Az orosz Vaszilij Kandinszkij képe: Kozákok (1910-11)
A három vörös négyzet a jobb oldalon kozák katonákat szimbolizál, akik vörös kalapot viselnek. Ketten lándzsát tartanak. A bal oldalon két másik vörös sapkás kozák harcol lóháton. A háttérben egy erőd és repkedő madarak láthatók.
Kandinszkijt az inspirálta, hogy látott egy képet az oldalán feküdni. Szerinte a kép formái így sokkal érdekesebbek.
Körülbelül ugyanekkor az orosz Kazimir Malevics geometrikus kompozíciókat kezdett festeni. Kandinszkijjel ellentétben ő kevés színt használt. A sima, négyszögű háttér jellemző volt rá.
Kazimir Malevich: Black circle (1924)
Minden rendben
Az első világháború utáni években a holland Piet Mondrian – szigorúan a geometria és a színek alapján – újfajta absztrakt művészetet dolgozott ki. Felállított egy szabályrendszert, kijelentve, hogy csupán tiszta feketét, fehéret, pirosat, sárgát és kéket; kizárólag vízszintes vagy függőleges vonalakat, csak négyzeteket és téglalapokat fog használni, és hogy nem kelti művein a tér illúzióját.
Ezeket a szabályokat követve olyan kompozíciókat készített, amelyek különleges rendet, egyensúlyt és harmóniát sugároztak – a háború borzalmai után különösen értékes ideálokat. Munkássága nagy jelentőségű részét képezte egy művészeti irányzatnak, a De Stijl (magyarul: a ‚Stílus’)-nak. Ám amikor egy másik De Stijl-festő átlós vonalat is merészelt használni, Mondrian elhagyta a csoportot.
Piet Mondrian (1930)
Mark Rothko: Cím nélkül (1955 körül)
Az 1950-es években egy csoport New York-i festő olyan absztrakt képeket kezdett festeni, amelyek érzelmeket fejeztek ki. Ez az absztrakt expresszionizmus elnevezést kapta. A csoport leghíresebb képviselői Mark Rothko és Jackson Pollock voltak. Rothko nagy, ködös színfoltokat festett, míg Pollock festékcsurgatással és csíkokkal borította be a vásznat. Amikor a képeiket nézzük, színekbe, formákba és anyagokba merülünk.
