Nem egyszer olvashatunk az újságokban arról, hogy képvadászok a véletlennek köszönhetően értékes műkincsekre bukkannak. Vajon hogy kerül egy milliókat érő műkincs Komáromba?
A komáromi Duna Menti Múzeum raktáraiban több mint százötvenezer tárgy pihen a polcokon, dobozokban, papírtasakokban, amelyekre egykor ráírták a katalógusi számukat, majd akkurátusan bevezették őket egy vaskos leltárkönyvbe. Sokat még tintás tollal.
A világ tíz Blaeu éggömbjének egyikét őrzik a komáromi múzeumban. Az igazgató úr 13 (!) éve kutatja a műkincset. Ezen az éggömbön jelenik meg először a déli félteke. A komáromi éggömböt Jacob de Gheyn (aki híres holland festő volt) rézmetszetei díszítik. Mitológiai alakok szimbolizálják a csillagokat…
– Visszamenőlegesen digitalizáljuk a raktárkészletünket, és a mai napig érnek minket meglepetések. Milliókat érő kincset azonban az ember csak egyszer talál! – mondja Csütörtöky József, a Duna Menti Múzeum igazgatója. – Pár éve felkerestek minket az ógyallai obszervatóriumból, hogy nem tudnánk-e kikölcsönözni egy régi glóbuszt a történeti gyűjteményünkből. Rábólintottam. Előhoztuk a raktárból a glóbuszainkat. A legrégebbin a rátapadó évszázados portól alig lehetett látni valamit, ezért nem is nagyon érdeklődtek felőle. Én viszont megkértem a restaurátorunkat, hogy tisztítsa meg. Amikor meglátta, hogy mi rejtőzik a porréteg alatt, az izgalomtól alig bírt megszólalni…
Kiderült, hogy egy 1603-ból származó éggömbre bukkantak. Mibenlétének kikutatása később regénybe illő nyomozásnak bizonyult. Az éggömb az amszterdami Willem Blaeu műhelyéből került ki, aki akkoriban Európa legnagyobb térképészének számított. A rajta levő rézmetszeteket pedig egy szintén híres holland festő, Jacob de Gheyn készítette.
Willem Blaeu
– Döbbenetes meglepetés volt! – meséli lelkesen Csütörtöky József, aki tizenhárom éve kutatja az értékes leletet. Éggömbünk ugyanis ritka műkincsnek számít, mindössze tíz maradt fenn belőle a világon. Ez egy szépséges reneszánsz darab, a nagy földrajzi felfedezések korából! Ekkor volt a legnagyobb érdeklődés a glóbuszok és éggömbök iránt. Sőt, a nagy felfedező utakról visszatérő hajósok első kézből informálták a térképészeket, hogy mi újdonságot illene felrajzolni a térképre. Ez volt az első éggömb, amin úgy szerepeltek a déli félteke csillagképei, ahogy azt az Indiából visszatérő hajósok lerajzolták Blaeunak.
Mi az éggömb?
Az éggömb – hasonlóan, ahogy a földgömb a Földet – a csillagos eget ábrázolja, a csillagokat csodálhatjuk meg rajta. Tudnivaló, hogy a holland Blaeu készítette annak idején a legcsodásabb éggömböket. Mégis, hogy került a milliókat érő műkincs egy csallóközi városba? A igazgató úr kiderítette, hogy először 1889-ben bukkan fel a neve egy kiállítási tárgylistán.
Eszerint az éggömb a múzeum egyik legrégebbi műtárgya, és Schnitzer Ármin komáromi főrabbi ajándéka.
Az éggömb útja
A további nyomozás során valószínűsítették, hogy korábban a pozsonyi főszékesegyház könyvtárát díszíthette. Annak idején a főszékesegyház csillagászattal foglalkozó kanonoka vásárolta meg a remekművet. Sőt, az éggömb első tulajdonosa feltételezhetően maga II. Rudolf császár volt (aki magyar és cseh király is volt egyszerre)... Az igazgató úr még elmeséli, hogy az amszterdami Willem Blaeu éggömbjei és földgömbjei új fejezetet nyitottak a glóbuszkészítés történetében. Az ő mesterműveit már nem csupán segédeszközként használták a tengerészek és csillagászok, de szépségük okán királyi és főúri paloták könyvtárait is díszítették. A komáromi éggömb későreneszánsz stílusban készült, s a rajta lévő metszetek a dicső holland aranykort idézik meg, a nagy expedíciók idejét.
A komáromi Duna Menti Múzeum
A déli félteke is!
Blaeu első éggömbjeit Tycho Brahe dán csillagász csillagkoordinátáinak segítségével készítette el – de ezeken még nem láthatók a déli félteke csillagképei. Az 1603-ból fennmaradt éggömb az első, melyen már ábrázolták a déli félteke csillagkatalógusát. A rajzokat egy holland felfedezőtől vették, aki az első kelet-indiai expedíciót vezette.
Jacob de Gheyn annyira csodálta a dán csillagászt, Tycho Brahét, hogy megörökítette a portréját az éggömbbön. Brahe akkor már meghalt, mégpedig Prágában, egy féktelen tivornyázás közepette.
Érdekesség, hogy rézből készült műorrot hordott. A koponyáján zöldes foltokat találtak (a réz idővel zöldes patinát kap), így tudták később beazonosítani. Egy párbajban ugyanis karddal levágták az orrát, és első orrprotézisét maga készítette arany és ezüst ötvözetéből. Súlya kényelmetlen volt, ezért később kiváltotta rézzel… Csehországba II. Rudolf császár hívta a híres asztronómust. Rudolf császár ugyanis imádta a csillagokat és a csillagászokat...
Javítják!
Sajnos, a gömböt borító grafikai nyomat főleg az északi féltekén több helyen sérült vagy hiányos. Restaurálása után – melyben az ELTE Kartográfiai Tanszékének munkatársai is részt vesznek – a múzeum új állandó kiállításában nyer elhelyezést, és végre hozzáférhetővé válik a nyilvánosság számára is. Várjuk!
