Varga Éva (Nagymegyer) nyugalmazott tanárnő, kórusvezető. Pedagógusként a legkisebbek nevelésében vállalt felelősséget, és tette ezt elhivatottsággal majd 40 évig, hiszen gyermekszeretete vitte őt erre a pályára.
Gyermekek százait nevelte és okította, bevezetve őket a matematika rejtelmeibe, és megismertetve velük az éneklés és a zene örömét is. Az egyetem elvégzése után az ekecsi, majd a nagymegyeri alapiskola alsó tagozatos diákjainak mindennapi életében játszott meghatározó szerepet.
– Annak idején a lövészkör helyett vállalkoztam kórusvezetésre, amit Nagymegyeren is folytattam. Azokból a tanulókból, akik szeretnek énekelni és szeretik a népdalokat, 2001-ben megalapítottam az Igricek népdalkört. Leggyakrabban iskolai és városi rendezvényeken szerepelnek, de versenyeken is szívesen megméretik tudásukat. A Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő országos döntőjének rendszeres résztvevői.
A szakmai zsűri számtalan aranysávval és egy kiemelt nívódíjjal is jutalmazta már szereplésüket.
– Egy nap tanítványaim azzal az ötlettel álltak elő, hogy citerázni szeretnének. Megtanultam hát citerázni, készíttettem pár citerát, és megalapítottam a Nagymegyeri citerazenekart, mert a dal szebben szól, ha hangszer is kíséri. Ők is rendszeresen szerepelnek kultúrrendezvényeken, és akárcsak az Igricek, rendre eljutnak az országos döntőre, ahol már aranysávos minősítést is kaptak.
Az Igricek és a citerások mellett Éva a nagymegyeri nyugdíjasklub Kék nefelejcs népdalkörét is vezette, amely szintén aranysáv minősítést kapott a Tavaszi szél vizet áraszt... népdal- és népzenei verseny országos döntőjén. A sok munka és sikeres eredmények után most már úgy érzi, ideje a családnak élni. A fellépésekkor gyakran hagyta otthon családját, amely viszont mindenben támogatta. Itt az ideje, hogy mindezt viszonozza – árulta el. Szabadidejében szeret olvasni, sok időt tölt unokáival, és a citerázással sem hagyott fel.
