Nemrég vigyázó szemünket Glawgow-ra vetettük, az ott zajló, a klímaváltozással foglalkozó világkonferenciára. Első nekifutásra úgy tűnhet, ez „nem a mi asztalunk”, hiszen az időjárással, a klímával való foglalkozásnak megvannak a maga szakemberei. Miért is érdeklődne a laikus, a hétköznapok embere az ilyen speciális szaktudást megkövetelő témák iránt, hiszen úgysem tud semmit se tenni a klímaváltozás ellen?
Nos, mint annyi más témában, ez a struccpolitika a klímaváltozást illetően sem célravezető. Már csak azért sem, mert a klímaváltozás – s ezt a párizsi tanácskozás is egyértelműen bizonyította – mindenkire, mindennapi életünkre s ezen belül egészségükre is kihatással van/lesz.
(Kép forrása: behance.net)
A klímaváltozás hatása az egészségre a közelmúltig meglehetősen elhanyagolt kutatási terület volt. E hanyagság bizonyos mértékig érthető, hiszen ezek a hatások lassan, éveken, évtizedeken át alakulnak ki. A jó vagy rossz hatás csak gondos (és költséges) járványtani megfigyelésekkel ismerhető fel. Különösen érvényes ez a klímaváltozás közvetett hatásaira.
Amíg a közvetlen hatás – pl. az idei nyár hőhullámai miatt megnövekedett rosszullétek, ill. halálesetek száma – a laikus által is jól „felismerhető”, addig a közvetett hatások érzékelése/értékelése csak szakmai tudással lehetséges. Ilyen indirekt hatás lesz pl. az ún. hordozók – szúnyogok, kullancsok – által terjesztett betegségek (malária, Lyme-kór, vírusos agyhártyagyulladás) számának növekedése.
Ha a globális felmelegedés folytatódik, várható az egykor a Csallóközben otthonos malária (mocsárláz) újra megjelenése tájainkon is. Már ma is bizonyítottnak tekinthető, hogy a klímaváltozás kihatással van a fogamzási képességre is. Magyarán: hozzájárul ahhoz, hogy a fiatal párok 30 %-a nem tud eljutni a kívánt terhességhez.
A globális éghajlati változások következményeként az egyes emberben/nőben hormonális elváltozások valószínűsíthetők, melyek megzavarhatják a petesejtérést, ill. felboríthatják a menstruációs ciklus rendjét is. Visszatérve bevezetőnkhöz: az odafigyelésen és aggódáson túl mit tehet a „kisember” a klímaváltozás ellen? Többet, mint gondolnánk!
Mivel e változások egyik oka a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátása, e kibocsátást mi is csökkenthetjük. Pl. úgy, hogy ésszel, azaz „energiahatékonyan” használjuk háztartási gépeinket, nem kapcsolunk fel minden lámpát, nem hagyjuk konnektorba dugva az éppen nem használt töltőket, és energiatakarékos égőket, gépeket vásárolunk.
Sokat segítünk azzal, ha saját kocsink helyett a tömeg-, újabb nevén: közösségi közlekedést használjuk. Nemcsak takarékoskodunk, de közvetve a környezetünket is védjük, ha pl. nem nyomtatjuk ki azt, amire nincs feltétlenül szükségünk, ill. nem hagyjuk egész nap bekapcsolva internetünket: „hátha, jön valami érdekes üzenet”.
S végül, tanulva az utóbbi hetek autóbotrányaiból, csak olyan termékeket vásárolunk, amelyek gyártói is felelősséggel, környezetbarát módon viselkednek.
