Szombat reggel volt. Álltam a futópadon, épp a „pihenőnapomat“ nyomtam. 15 perc kocogás, majd a 20 perc futás. Futottam, pattogósan kapkodtam a lábam, nem nyomtam le a sebességet sétálós tempóra.
64 éves, de Barbie még mindig ugyanolyan. Egy tökéletes szépség, aki évtizedek óta kétségbe ejti a nőket, mégis korszakalkotó. Vajon milyen körülmények között született Barbie?
A Medvesalján különös szokás dívott még nem is olyan rég is. Alig házasodott össze az ifjú pár, máris elkezdte gyűjteni gyerekeinek a stafírungot. Hiszen már ők is a készbe mentek bele.
A gazdagabb társadalmi osztálybeliek régen is tudtak élni. Az ő kedvtelésükre találták fel a kamarazenét is, ami a kis tér intimitásának köszönhetően még inkább magával ragadta (és ragadja ma is) a zenekedvelőt.
Az ellazulás a lélek igazi ajándéka. Ezzel tudjuk ellensúlyozni a mindennapos rohanást és feszültséget. A pihenés erősíti a lélek tartalékait, elősegíti a belső fejlődést... Lássuk, hogyan!
„Minden sportban béna vagyok.” „Titulus nélkül soha nem lesz rendes állásom.” „Nincs szerencsém a férfiakkal.” Mi a közös ezekben a kijelentésekben? Az, hogy megölnek bennünket, aláássák az életünket.
Van egy új kifejezés, a „kapcsolódás”. Nem azt mondjuk, hogy „barátkozzunk”, pedig az kevésbé formális – az előbbi hivatalosabb, ám most ez a divat. Szóval: kapcsolódjunk, barátkozzunk, kinek mi tetszik!
"Karácsony készül, emberek! Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
csillogtassátok kedvetek,
legyetek újra gyermekek,
hogy emberek lehessetek!"