Az őssejt a jövő csodája? Egyre divatosabbá vált a kismamák körében a köldökzsinórvér-levétel. A párommal mi is a tárolás mellett döntöttünk.
Sose lehet tudni. Vagyis inkább sose kelljen, de az ördög nem alszik. Megnyugtató, hogy az őssejtbank „fridzsiderében” ott pihen mínusz 180 fokon életadó elixírünk...
Mindig abból indulok ki, hogy a számítógépes szuperhősöknek több életük van, a macskáknak meg ugye kilenc. Ez hogy létezik? Akkor elmesélem...Vasárnap reggel nyolc órakor már a szülőszoba ajtaja előtt toporogtam. Egy lenge, hátul megkötős pendelyben kerestem a helyemet, a dokikra várakoztam, akik a császárhoz mosakodtak be. Jöttek is sorjában... „Vágjunk bele!” Az egyikük így próbálta oldani a feszültséget, humoros akart lenni. Én a kezemben szorongattam a szerződést, melyet az egyik őssejtbankkal kötöttem. Leadtam a szülésznek a mintavételi készlettel együtt, és mielőtt felfeküdtem volna a „vágóasztalra”, körülbelül háromszor (vagy akár ötször is, erre már nem emlékszem a sok szuri után) a lelkére kötöttem a körülöttem összegyűlt orvosgárdának, hogy az őssejtet ám le kell venni... Úgy izgultam, mint egy kiselsős. „El ne felejtsék levenni a köldökzsinórvért, doktor úr!” A köldökzsinórvérbank kapcsolattartó munkatársa többször figyelmeztetett, hogy el ne szúrjam, mert életem végéig gyötörni fog a bűntudat, ha elmulasztom. A szülés mellett ez volt a második nagy feladat, amit végre kellett hajtanom a drágám érdekében...
A köldökzsinór
Kilenc hónapon keresztül ez volt életem leggyönyörűbb madzagja. Illetve a második leggyönyörűbb, mert az elsőt anyukámtól „kaptam”, a másodikat pedig én ajándékoztam a kislányomnak. Emlékét örökké magunkon hordjuk: ez a köldök, amit mások púpnak, buriknak vagy melleszájának hívnak. Ez a csoda élteti, táplálja a magzatot, s nem utolsósorban szórakoztatja, morzsolgatja is bőszen, rágja és húzogatja... Maga az éltető erő, nem hiába őrzi nyomát a testünk. A köldökzsinór élettörténete akkor ér véget, mikor elvágják. És ez így van és így lesz, míg világ a világ.
A saját őssejt a saját génhibákat is őrzi, ezért sikeresebb a kezelés donorvérrel. A koronavírusnál is próbálkoztak őssejtterápiával.
Csodaszer lesz belőle!
Az első csoda akkor kezdődik, mikor a fogantatás pillanatában találkozik a férfi és a női ivarsejt. A megtermékenyülés utáni 15. napon a sejtek, pontosabban az úgynevezett őssejtek osztódni kezdenek. Nem egyszerű folyamat, mert igazán különleges osztódásról van szó: az egyik idegsejtté, a másik izomsejtté, bőrsejtté, vérsejtté alakul. A szervek is az őssejtből alakulnak ki, ám azon kívül, hogy építi a szerveket, regenerálja is: vagyis, ha a szerv károsodik, a hibát ki tudja javítani. Elképesztő erő lakozik benne! Tudni kell még, hogy ma őssejtet köldökzsinórvérből és gerincvelőből tudnak kinyerni. Őssejtek termelődnek a felnőtt szervezetben is, mégpedig a gerincvelőben – csak nem könnyű őket elkülöníteni. A véráramba bekerülve ezek is képesek regenerálni a szerveket, akárcsak a magzati őssejtek. Ám az évek múlásával, ahogy öregszik a szervezet, egyre kevesebb őssejt termelődik a csontvelőben. A köldökzsinórvérből kinyert őssejtek száma jóval magasabb, mint a csontvelőé.
Két fő tulajdonságuk van!
Önmegújítási képességgel rendelkeznek, tehát végtelen számban képesek szaporodni, és önmagukkal teljesen azonos sejteket létrehozni. Szervezetünk más sejtjei nem képesek erre az önmegújításra. Emellett képesek a differenciálódásra, vagyis képesek különböző funkciókat betöltő sejtekké alakulni (izomsejt, bőrsejt, idegsejt, vérsejt stb.). A kutatók azon dolgoznak, hogy az őssejtekből az emberi test szövetének megfelelő sejteket hozzanak létre. A cél, hogy akár egy egész beteg vagy sérült szervet – mondjuk májat – ki tudjanak „javítani”.
A csoda bennünk él!
Az őssejt úgy került be a köztudatba, mint csodaszer, amiből majd a jövőben egész szerveket lehet fejleszteni. Van-e ennek realitása? A mai orvostudomány ott tart, hogy bizonyos szervrészeket, mint a szívbillentyű vagy a légcső már elő tudnak állítani mesterségesen őssejtek felhasználásával. Embrionális őssejtekből pedig sejteket állítanak elő. Igaz, még kísérleti stádiumban van az egész kutatósdi, de az eredmények biztatóak. Ez év májusában a világon elsőként gyógyítottak meg májsejtek beültetésével egy újszülöttet Japánban. A hatnapos baba túl pici volt a májátültetéshez, mivel a beavatkozás csak hat kilogrammos súly felett végezhető el. A gyerekek egészségével foglalkozó japán központ (NCCHD) orvosai, hogy időt nyerjenek, embrionális őssejtekből kitenyésztett (190 millió) májsejtet fecskendeztek be a csecsemő szervezetébe. Később aztán az apjától kapott donormájat, majd hathónapos korában elhagyhatta a kórházat – írták közleményükben az orvosok.
Családi és közösségi őssejtbankok
Mikor ott feküdtem a szülőasztalon, már sok mindennek utána voltam. A nyomozásnak például: tudtam, hogy különféle őssejtbankok léteznek. Nálunk két típus választható: vagy egy közösségi banknak adományozzuk a mintánkat, vagy magánbankban őriztetjük saját költségen. A közösségi bankok névtelenül, szöveti összeférhetőség szerint tipizálva tárolják a mintákat. Az állam fizeti a tárolást, és a mintákról lemond a szülő. 1993-ban jelentek meg az első ilyen bankok. A nemzetközi összefogás egyre szorosabb: nálunk a pozsonyi Eurocord-Slovakia laboratóriuma gyűjti, illetve tárolja miniszteri engedéllyel azokat a köldökvérmintákat (allogén transzplantátumokat), melyekről az anyukák lemondtak a köz javára. Ezek a központi adatbázisból bárki számára hozzáférhetőek. „Adj kétszer életet!”, „Darujte život dvakrát!”: ezzel szlogennel szólítja fel közösségi adományozásra a közösségi sejtbank a várandós édesanyákat.
A szülők a magánbankot szeretik!
Elsősorban azért, mert itt a saját őssejtünket őrzik, ami krízis esetén csak ránk vár, hogy felhasználhassuk. Szlovákiában a Cord Blood Center az egyik legnagyobb köldökzsinórvérbank. Része Európa második legnagyobb vérbankjának, ahol több mint 165 000 gyermek köldökzsinórvérét őrzik. Illeték ellenében biztosítják a köldökzsinórvér levételét, szállítását, feldolgozását és a kiadását kezelésre. A laboratóriumaikban feldolgozott őssejtek a világ transzplantációs centrumai által akceptáltak.
Lássuk nyári akciós csomagjaikat!
Az egészség is üzlet (sajnos), ezért az őssejtbank is hatalmas szezonális kedvezményekkel célozza meg új ügyfeleit. „Nyerj ingyenes köldökzsinórvér-levételt 690 euró értékben! Regisztrálj most!” Mi pedig elküldjük a nevünket, ímélcímünket, telefonszámunkat, a kitűzött dátumot, hogy mikorra várható a szülés, és hamarosan csörög a telefon azzal a csodás hírrel, hogy nyert! Én is nyertem, mint ahogy sokan mások, rengetegen... Nekem ez fura kicsit. Amikor én szültem (2017 novemberében), a levételért ugyanúgy kedvezményt számoltak. Milyen mázlisták voltunk, ugye? Csupán 590 eurónkba került a levétel, és évenként 61 eurót számolnak fel a tárolásért. A Standard csomagot választottuk, a levett köldökzsinórvér tízéves tárolását. A kedvezmények ellenére ez nem olcsó mulatság, 690 eurót kóstál. A Standard és szövetlevétel csomag 990 euróba kerül. A prémium csomagok azzal tudnak többet, hogy a köldökzsinórvért a méhlepényből is leveszik. Ez 890 euróba kerül, plusz a tárolás. A másik csomag a Prémium és szövetlevétel. Ez már jóval többet foglal magába: köldökzsinórvér-levétel a köldökzsinórból, köldökzsinórvér-levétel a placentából, szövetlevétel a köldökzsinórból, szélesebb őssejtválaszték és nagyobb őssejtmennyiség (mindössze 1190 euróért). A legdrágább szolgáltatás a „mindent tudó” és „mindent megőrző” Prémium csomag 2990 euróért.
A köldökzsinór mellékrész, ami a magzat és a méhlepény között teremt összeköttetést. Szürke színű, 50 cm hosszú, két verőér és egy visszér fut benne spirálisan: ezek szállítják az oxigént és a tápanyagot a magzat számára. Hosszabbak, mint maga a zsinór, így a köldökzsinór huzogatásával (az embrió szeret vele játszani!) nem záródnak el.
S mi van most?
Igazából nem tudom. Jól tettem, nem jól tettem? Fizessem tovább az illetéket, lesz ebből betű valamikor? Vannak sikeres terápiák? Vagy csak nem írnak róluk, nehogy kopogtatni kezdjünk a biztosítónál... A szülés után három hónappal kaptam kézhez a tanúsítványi oklevelet a kiértékeléssel és egy tájékoztatóval, hogy milyen betegségek kezelésére lehet felhasználni a vért. A borítékolt oklevelet felraktam a nappali szekrény legfelső polcára – és hatalmas kő esett le a szívemről. Plusz kaptam egy ajándékutalványt is az egyik babakozmetika boltba. Aztán, ahogy teltek az évek, gondolkodni kezdtem... Megéri ez nekünk? Semmi sem szól igazán a levétel mellett, de ellene sem. Most kábé itt tartok. Még mindig azt mondom: aki ki tudja gazdálkodni a havi díjat a családi költségvetésből, az ne gondolkozzon rajta.
Persze jó volna, ha térítésmentesen, minden szülésnél levennék az amúgy kukába kerülő őssejteket. Ez persze sok pénzébe kerülne az államnak és a biztosítóknak (hiszen a tisztítás, a tárolás nem olcsó mulatság). Ám így lenne egy univerzális őssejtbankunk, ahová bármikor donorért fordulhatunk. Nem tudjuk jelenleg, hová fejlődik az orvostudomány, könnyen lehet, hogy tíz év múlva már általánosan felhasználható lesz a raktározott őssejt. De azért ott bujkál a háttérben a kisördög: nem véletlenül pártolják a szülészek az ügyletet. Az orvos száz eurót kap a „pluszmunkáért”, hogy leveszi a vért. A tényekhez ez is hozzá tartozik.
Hol kezelnek vele?
Ez megint egy másik téma. A betegségek legtöbbjét itthon nem tudják őssejtterápiával kezelni, gyakran Amerikába, keleti országokba küldik a beteg pácienst transzplantációra. Az egészségbiztosító valamit térít a költségekből, de nem sokat... Szóval, hiába van őssejtünk, ha nincs pénzünk műtétre... De senki nem azért tároltatja gyermeke őssejtjeit, hogy egyszer felhasználásra kerüljenek. Mindenki úgy köti meg a szerződést, hogy azt reméli: soha, de soha az életben nem kell felhasználni ezeket. Fizetünk a pokolért. De a mennyországért is!
Kapcsolódó írásaink: Dárius esete az őssejttel; Abortusztabletta: barát vagy ellenség?
