A luxusmárkák 40 százalékát a kis olasz műhelyek gyártották. A koronajárvány őket sújtotta a legjobban. Vajon mi lesz a sorsuk?
A krízis a luxusmárkákat is nehéz helyzetbe hozta. Mi elsősorban az olasz családi kisműhelyeket sajnáljuk... Valószínűleg ők fognak elhullani az első körben. Egy családi bőrmívesműhely nem tud kivárni, s az lesz az igazi tragédia, mikor az olasz kézművesség az itt felhalmozott tudással karöltve eltűnik a süllyesztőben...
Elképesztő, de igaz: a luxustermékek 40 százalékát ma az olaszok gyártják, a sokszor kisebb szerződéses műhelyek, amelyek családi tulajdonban állnak, vagy a kisebb ruhagyárak. Ez annyit jelent, hogy a luxusipar Olaszországban emberek és családok ezreinek ad munkát. A Prada, a Gucci és az Armani központjai Milánóban találhatóak, a korona fő gócpontjában. Nem véletlen, hogy Armani bejelentette: átviszi bemutatóját Párizsból Olaszországba. Elsősorban szép hazáján akar segíteni ezzel a gesztussal.
Jó tanács: ha valaki jó áron akar Prada-táskához vagy Gucci-pénztárcához jutni, az japán „secondhand-oldalakat” keressen.
Ám használt Louis Vuitton- vagy Burberry táskákat, Hermes-selyemkendőket, (cipőket, táskákat) is vehetünk jó állapotban. Néha a felhalmozásban világelső ázsiai lányok még ki sem csomagolták őket. Léteznek olyan megbízható oldalak, melyek be is vizsgálják az árut (Vestiaire Collective, The Real Real).
–néva–
Kapcsolódó írásunk: Kifutó a búzatengerben
