Az arborétumról az is tud, aki Malonyát nem is ismeri. Tudjuk, hogy Malonyán egy csodálatos botanikus kert van. Egy örökzöld park, ahol fás szárú, örökzöld növényfajok és fák találhatók.
Malonya község Aranyosmaróttól hat kilométerre, a Zsitva jobb partján található. Az arborétumot Ambrózy-Migazzi István alakította ki 1500 fafajtából 1892-ben.
„Semper vireo” Legyen örökzöld, mindig zöld!
A magyallevél mellett ezt olvashatjuk a malonyai arborétum logójában. Az idézet dr. Ambrózy-Migazzi István mottója, aki az arborétumot alapította. Ambrózy nem volt idevalósi, ám 23 évesen feleségül vette Migazzi Antónia grófkisasszonyt Aranyosmarótról. A malonyai uradalom mellett telepedtek le, és a hozományba kapott tölgyesgyertyános erdő szélén egy csodás kastélyt építettek.
A gróf jogász volt, de mindig is a botanika érdekelte. Kertészkedő hajlamát édesanyjától, Erdődy grófnőtől örökölte, akinek híres kertje volt Vas megyében. Ambrózy sokat utazott, és a mediterrán országokban azt kutatta, hogyan lehetne a lomblevelű örökzöldeket meghonosítani szárazabb, kontinentális éghajlatú birtokán.
Ez volt ugyanis fő ideája, erről elmélkedett a baráti társaságokban. S láss csodát: a közel 40 hektárnyi erdő pár év alatt szinte teljesen megváltozott, kiegészült idegen származású növényekkel.
1914-ben hazautazott édesanyja temetésére, és utána már – Trianon miatt – soha többé nem tért vissza Malonyára. Otthon létrehozta a szintén neves, jeli arborétumot.
A gróf az örökzöld fás növényeket próbálta meghonosítani.
Mi jellemzi egy arborétum életét?
A kutatói tevékenység, a tanácsadás és persze a fagyűjtemény és a dísznövényiskolák gondozása. Nemrégiben a szimpatizánsoknak köszönhetően egy polgári társulás jött létre, a Malonyai Arborétum Baráti Társaság.
Az örökzöld park híre azonban a tengerentúlra is eljutott: Ambrózy az örökzöldek közép-európai betelepítésével nagy elismerést szerzett. (Hja, senki sem lehet próféta a saját hazájában! A grófot otthon még utána is sokan gúnyolták fura elméleteiért.) Az idegen állomány azonban érzékeny volt az itteni viszonyokra, ezért később sokat köszönhetünk a két cseh ketész, Jozef Mišák és Jozef Richtár lelkesedésének. A háború után az arborétum a Szlovák Tudományos Akadémia igazgatása alá került. Ma biológiai-ökológiai központ.
A kastély
A neoklasszicista kastély az örökzöld park szélén már messziről hívogat. Az évek során számos híres dendrológus (fás növényekkel foglalkozó szakember) meglátogatta. Ambrózy egyik barátjának leírása szerint a kastélyt egykor buja növényzet vette körül, és falain olyan kúszónövények növekedtek, mint a vistéria, az akébia, a vadszőlő, a kúszó kecskerágó és a borostyán. 1905-ben épült fel az északi szárny a domináns toronnyal, alatta az orangeria (télikert). A háborúk közti időszakban a kastély beltere tönkrement, a kommunista idők alatt számos bútorát ellopták. A homlokzat középső részében az Ambrózy és a Migazzi család címerei láthatók. (Lásd a képeket!)
A DENDROLÓGUS fás növényekkel foglalkozik.
Ambrózy érdeme
Miben is áll az arborétum egyedülvalósága? A gróf az örökzöldek iránti lelkesedésével olyan parkot létesített a Kárpátok előhegységében, mely nagyon is eltért az eddigi tájparkoktól. Az örökzöld jelleg elérésének érdekében az örökzöld és félörökzöld fás növényeket nagy csoportokban ültettette ki. Olykor ezres példányszámban is! Az érdeklődő itt csaknem az egész világ fás növényeit megtekintheti. A 4,5 kilométer hosszú tanösvény mellett a közönséges magyal, a babérmeggy, a rododendron, az aukuba, a borbolya, a madárbirs, a lonc, a kecskerágó, a fagyal, a bangita, a hegyi babér, a mahónia, a bambusz és fajtái a félörökzöld tölgyek fölött nőnek.
Számos fenyőfajtában gyönyörködhet a tekintetünk: jegenyefenyők, lucfenyők, borovi fenyők, cédrusok, duglászfenyők, borókák, tuják, ciprusok, mamutfenyők keresztezik utunkat. (Elnézést a felsorolásért, de éppen ezen fák és növények miatt érdemes ide elzarándokolni.) Több égtáj növényei is képviseltetik magukat – Kelet-Ázsiából főleg lombhullató fajták találhatók itt. Az észak-amerikai fák övezetében pedig érdemes megpihenni. Mint tudjuk, az angolparkok kiépítése számos észak-amerikai expedíció és buzgó honosító igyekezet eredményeként valósult meg. (A régi parkok legrégebbi, idegen fás növényei is Észak-Amerikából származnak.) Külön részen található a koreai dendroflóra, illetve a szlovákiai fás növények zónája.
A rozárium
A rózsa – mint fás szárú kúszónövény – szintén fontos szerepet tölt be az arborétum életében. A régi, történelmi fajtáknak például fantasztikus illatuk van. A mostani ültetvény pedig a kastély teraszai alatt húzódik majdnem egy hektáron. Látogatásunk során ne hagyjuk ki ezt se!
