Hevesi Krisztina közgazdász, újságíró, pszichológus az ELTE PPK Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszékének és az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetének oktatója.
Először talán óvodáskorunkban kezdünk ráeszmélni, hogy nem vagyunk egyformák, hogy vannak a lányok, és vannak a fiúk. Mi kíváncsiskodunk, és ők kíváncsiskodnak. Valahogy mégsem áll össze a kép, a nemi eltérés mögött túl sok a titok. Mire eljön a kamaszkor, az első szerelem és a hormonok lázadása, már többet tudunk egymásról. De még mindig nem eleget. Mert nem merünk kérdezni.
Hevesi Kriszta (© Csányi István)
Hogy is mernénk, mikor már tudjuk, hogy két szerelmes test találkozása – csupa titok. Maga a csoda, és tabu. És ahogy telnek az évek, mi beletörődünk, kimondatlanok maradnak a kérdések, a vágyak, a piszkos álmok. De vajon muszáj ebbe beletörődnünk?! Bizony nem! Ebben segít most nekünk a Szex (A psziché labirintusában) című sikerkönyv szerzője.
– Amerre nézünk, körülöttünk minden a szexről, az erotikáról szól. Mégis gondok vannak vele, ha útmutatót kell írni róla...
– A mai társadalom embere bármerre néz, mindenhol a piedesztálra állított erotikával találja szembe magát, amitől azt érezhetjük, hogy rajtunk kívül mindenki ismeri a tökéletes szex titkát – csak éppen mi vagyunk tudattalanok és suták. Pedig szinte nincs ember, aki élete során soha nem élt volna át aggodalmat vagy szorongást a szexuális életével kapcsolatban. Halmozottan igaz ez nálunk, ahol a legtöbb ember úgy nő fel, hogy otthon szemérmes, semmitmondó válaszokat kap kérdéseire. Az iskolai felvilágosítás pedig kizárólag a szexualitás negatív következményeit hangsúlyozza. Mert miről szólt régen a felvilágosítás, például a Káma-szútra vagy Az illatos kert? Hogy miképp okozzunk egymásnak örömet a szexualitás által. És ma? A riogatásról: szexuális úton terjedő betegségekről, nem kívánt terhességről, abortuszról, meddőségről (például chlamydia fertőzés útján), méhnyakrákról (HPV), és mindez az elhalálozás kilátásba helyezése mellett (AIDS). És ezzel hitelét veszti a valóban elengedhetetlen (!) figyelmeztetés is, mert a lényeg kimondásáról megfeledkezünk: a szex emberi létünk egyik legvágyottabb örömforrása! Hiszen ha visszagondolunk serdülőkorunk fekete fellegeire, mi érdekelt minket a legjobban: a dolgok mikéntje, s a legkevésbé az, hogy miért is tilos...
Mikor egy fiataloknak szóló tévéműsorban a tinik a szexualitás rejtelmeiről faggattak SMS-ek útján, először azt gondoltam, hogy a tréfás kedvű szerkesztők akarnak zavarba hozni az abszolút tudatlanságot sugalló kérdésekkel, ám, mint kiderült, ezek valódiak voltak.
– Ez elég meglepő, hiszen az interneten minden kérdésre megtalálható a válasz.
– Igen, de milyen válaszok! A legtöbb esetben ezeket a cikkeket, kommenteket nem szakemberek írják, hanem laikusok. Szexedukációs forrásként maradnak a pornófilmek, amelyek több problémát, mint megoldást generálnak.
– Köztudott, hogy a pornófilmeket inkább a férfiak nézik. Mi, nők miért nem lelkesedünk eme műfaj iránt?
– A férfi vizuális típus, nála a látvány az elsődleges forrása a vágynak. A nő számára az erotikus ingerlés inkább az erogén zónák, az érintés útján hat. Ezért is igaz, hogy a pornófilm az, amit férfiak készítenek férfiak számára arról, ahogy a férfiak szeretnék, hogy a nők élvezzék a szexet – és ahogy a nők sohase fogják. A pornó egy igen hamis képet sugall a nőről: mintha a folyamatos szexuális felhevültség állapotában lenne, nincs szüksége előjátékra, a férfi minden megmozdulását borzasztóan élvezi, és kárpitszaggató-hajdobáló orgazmussortüzekkel reagál rá... Ráadásul a legnépszerűbb felnőttfilmekben a 80%-ban előforduló erőszakra a nők magas kéjérzést mutatnak – miközben a pornószínésznők egyik leggyakoribb balesete a forgatás során a gátszakadás. Nos, az ilyen szex élvezeti értékét nem kell bemutatni… Mindamellett a pornófilm mellőzi az érzelmeket: teljesen idegenek találkozásáról szól, akik vadul egymásnak esnek, majd az eseményt követően zavartalanul mennek a dolgukra tovább. A képi technikák a nemi szervekre és a változatos pózokra fókuszálnak, ami szintén inkább megfelel az álmokban található nemi különbségeknek. Míg a férfiak erotikus álmainak főszereplői általában idegenek, addig a nők szexuális fantáziája inkább egy ismerőst vagy ismert személyt idéz.
– És ezt a vad, érzelmektől mentes szexet keresik a férfiak a prostituáltak karjai közt is?
– Részben. Az egyik fő ok, hogy egy férfi bordélyba jár: a párjával nem tud nyíltan beszélni a szexről, vagy ha igen, kedvese elutasító az ő vágyaival szemben. Sok férfi még a megcsalásban is monogám tud lenni: ugyanahhoz a prostituálthoz vagy escort lányhoz jár rendszeresen. A mediterrán országokban volt korábban ismert jelenség – nálunk nem jellemző – az úgynevezett „mamaeffektus”, amikor a férj a baba születését követően a gyermeke anyjára tabuként tekint, és képtelen vele a „piszkos” szexre, míg más nővel hajlik a buja erotikára. A szerelem és szex e hasított kettősségét (a piedesztálra emelt szűzies és imádott asszony, versus a csábító és parázna démon, a szenvedélyes vágyak hordozója) Madonna-paráznakomplexusnak nevezzük, s főképp a viktoriánus korban volt gyakori, ám enyhébb mértékben ma is jelen van. Szexuális zavarnak akkor tekinthető, ha a férfi a nővel, akibe szerelmes, képtelen a szexre, folyamatosan csődöt mond előtte, míg más nőknél, akik iránt romantikus érzéseket nem táplál, semmi problémája nincs.
– Visszatérve a prostitúcióra: sok esetben viszont pont az otthoni vélt vagy valós kudarcok vezetnek a fizetett gyönyörhöz forduláshoz. Itt ugyanis nincsenek elvárások, nincs teljesítménykényszer – a prostituáltra hárul a felelősség a férfi férfias sikeréért. S hogy a kuncsaft teljes mértékben férfinak érezhesse magát, a mai kéjnők a fizetségért cserébe nem csupán eljátsszák a kéjt, de szavakkal is megtámogatják a vevő önbizalmát: „Ahh, még soha nem éltem át munka közben orgazmust, sőt, ilyen gyönyört évek óta sem!”. És hogy a férfiak mennyire ki vannak éhezve a sikerélményre, jelzi, hogy utána virággal és bonbonnal járnak ehhez a prostituálthoz „vendégségbe”. Nagyon sok férfi még a negyvenes éveiben is abban a tévhitben él, hogy a nőnek feltétlenül hüvelyi úton kell orgazmushoz jutnia, és a csiklóval gyakran nem hajlandók foglalkozni. Márpedig egyedfejlődésünk során minden testrésznek megvan a maga megfelelője a másik nemben, így a pénisznek a klitorisz, ezért ez a nő „szexuális szerve”.
Méhen belüli részeivel együtt majdnem a férfi hímszervével egyező méretű, ám testen kívüli része több mint háromszor olyan érzékeny, mint a pénisz makkja! Ezért fontos a vele való „törődés”.
– S ahogy minden pénisz egyedi (formájában, méretében, színében, működésében), ugyanez igaz a nő nemi szervre is. Kiváltképp, hogy a csikló hüvelyen belüli részének izgatása miképp valósítható meg. Lévén a vagina szinte teljesen érzéketlen (máskülönben a gyerek születése még inkább izgalmas élmény lenne a nő számára), ezért fontos a fallosz bevezetési szöge a klitorisz belső szárainak (G-pont) megtalálásához. A favágásszerű rutin tehát nem elegendő… Tipikus rendelői jelenet: fiatal pár jön hozzám, és a fiú így vázolja a problémát: „Megmondtam neki, hogy ha két héten belül nem lesz orgazmusa, elhagyom.” Szegény lány kisebbre már nem is tudta volna összehúzni magát a székben, majd csendesen megjegyezte, hogy hiszen neki szokott lenni – igaz, „csak” egy. Ám erre a férfi mérgesen korrigált, hogy az ugyan nem orgazmus, őt nem fogja ezzel megetetni. Neki eddig minden barátnőjének mindig minimum három-négy vaginális orgazmusa volt! Most mondjam ennek a statisztikai valószínűségét?! A biztos 0. A nők 35%-ának van minden alkalommal, 25%-ának vaginális orgazmusa van – és talán 10%-ánál fordul elő, hogy többször is örömhöz jut rövid időn belül.
– Ezek szerint a lányok alkalmazkodnak a férfiak elvárásaihoz, és megpróbálják utánozni a pornósztárokat, csak hogy megfeleljenek?
– A pornófilmek civil pornószínésznőket képeznek, mert a lányok maguk is elhiszik, hogy velük van baj. Ha nem így, nem ennyiszer és ilyen módon reagálnak egy – tegyük hozzá, nem megfelelő!– szexuális ingerlésre. Elhiszik, hogy „betegek”, s félnek a lebukástól, hogy elhagyják őket, ha nem felelnek meg párjuk elvárásainak. Illetve a kedvesüket is szeretnék boldoggá tenni vele, mivel tudják, hogy a férfi önértékelése szempontjából mennyire fontos, hogy csúcsra repítse a nőt. Mindez azonban előjáték nélkül nehéz, hiszen a nedvesedés mellett ilyenkor kerül sor a méh megemelkedésére (így jut helyhez a „behatoló”), ami legalább olyan fontos a női szexuális izgalom kialakulásához. Ennek hiányában csak nagyon erős fájdalmakban és fájdalomzavarban lesz részük. Sajnos, a lányok többnyire már csak azután keresnek meg ezzel a tipikus problémával, ha párjuk elhagyta őket amiatt, hogy nem élvezik kellőképpen a szexet…
(© Getty Images)
– Ezek után nem meglepő, ha a nőknek olyan gyakran „fáj a fejük”!
– A női vágy első számú gyilkosa a saját vonzerővel való elégedetlenség. Nem tud felszabadultan viselkedni és szabadon engedni a szexuális vágyainak az a nő, aki nem érzi, hogy a férfi elfogadná, kívánná a testét, de akkor sem, ha úgy éli meg, hogy kihasználják – és „csak a szexre kell”. Lelombozhatják még a vágyat a korlátozó neveltetés miatti gátlások, a szégyen vagy akár a nem kívánt terhességtől való félelem, de kiemelten az érzelmi miliő is. Terápiás gyakorlatom során sokszor hallottam nőktől azt a panaszt, hogy hiányzik nekik a hétköznapokon az a fajta intimitás, ami nem a szexet célozza meg. Egyébként a hipoaktív (gátolt) szexuális vágy gyakran depresszióval is társul (jellemzői a levertség, az érdeklődés hiánya, az örömképesség elvesztése), ami a libidó első számú hóhéra. Viszont fordítva is igaz: a szexuális problémák nagy gyakorisággal okoznak depressziót. Emellett a sok „csendes” emóció – az unalom, a bánat, a szomorúság, a gyász – is elfojthatja a szexuális izgalmat. Érdekes módon a párkapcsolaton belüli konfliktusok a férfiakat kevésbé befolyásolják, viszont a munkahelyi problémák, az anyagi gondok, a sikerélmények elmaradása, a kompetencia megkérdőjelezése erősen kihatnak libidójukra.
– Nekünk, nőknek az intimitást az ölelés és a szenvedélyes csók szimbolizálja. Hosszú párkapcsolatokban azonban a férfiak pont erről hajlamosak megfeledkezni.
– A szerelem kezdetén a két nem kicsit közelít egymáshoz. A nő azáltal, hogy több bókot, dicséretet, gyengédséget kap, felfokozott érzelmi állapotba kerül, ami megnöveli a szexuális étvágyát. A férfiak viszont a szerelem hatására érzelmesebbé, figyelmesebbé, gyengédebbé válnak. Kezdetben, amikor a csók még a párválasztási rituálé része – ezzel nincs is gond. Az evolúciós pszichológia szerint ugyanis a csók főleg a nők számára fontos partnerszelekciós stratégia, mivel a partner egészségétől kezdve egészen addig, hogy működik-e köztük a kémia, sok mindent elárul. A férfiak számára viszont a csóknak nem érzelmi üzenete van, hanem érzéki: számukra csupán egy lépés a szex felé.
Tartós kapcsolatokban, házasságokban viszont már a férfiak feleslegesnek tartják az udvarlást, a hódítást, így az idő múlásával egyre jobban lerövidül az előjáték ideje, és elmaradnak a csókok is. Ezzel azonban a kapcsolat elindulhat a szexuális vákuum felé vezető úton. Hogy ezt megelőzzük, ahhoz a varázsszer a figyelmesség. A férfiak ugyanis hajlamosak tévesen azt hinni, hogy az emancipáció megjelenése egyet jelent a nőiesség elveszítésével.
– Azért a férfiaknak sem könnyű a helyzetük. Évszázadokon át udvarolhattak, kiélhették vadászszenvedélyüket, most meg a kisujjukat sem kell mozdítaniuk: a nők kezdeményeznek, lecsapnak rájuk, megszerzik őket...
– A működésképtelen párkapcsolatok, a promiszkuis magány, az önkényeztetésbe menekülő szinglik és a metroszexuális férfiak megjelenése mögött bizony gyakran húzódik meg ez a jelenség. A női magazinokban gyakran olvashatunk olyan cikkeket, amelyekben arra biztatják az olvasókat, hogy legyenek kezdeményező, szexi vadmacskák, fejezzék ki vágyaikat a férfi és a szex iránt. Nemigen teszik hozzá, hogy mindez csupán mértékkel ajánlott, mert egyébként a férfi ezt trónfosztásként éli meg, és elmegy a kedve a szexualitástól. Mintha a nők elfelejtették volna, mennyire izgalmas tud lenni a várakozás, a flört, a kezdeti macska-egér játék! A lányok rivalizálnak, versengenek a fiúkért. Így devalválódik a női nem. És ha a férfi végre talál egy olyan nőt, akiért meg kell küzdenie, boldogan beleszeret.
– Hogyan viselik lelkileg a férfiak, ha csökken a szexuális teljesítőképességük?
– A szexualitással kapcsolatban rengeteg tévhit eresztett gyökeret. Az egyik: „Egy igazi férfi mindig kész a szexre.” Ebből kifolyólag bármilyen szexuális diszfunkció (erekciós zavar, ejakulációs zavar, libidócsökkenés, orgazmuselmaradás) merül fel náluk, az érzékenyen hat rájuk. Például az erekciós zavarral hozzám forduló férfiak nagy részének úgy kezdődött a problémája, hogy egy alkalommal merevedési gondjuk támadt. Ettől aztán kétségbeestek, és a következő szexuális együttlét alatt a megfelelési kényszer hatására a probléma megismétlődött.... Miközben a statisztikai adatok szerint a felnőtt férfiak 65-90%-ával már legalább egyszer az életben megesett, hogy vagy nem jött létre az erekció, vagy nem volt képes azt fenntartani. Ilyen esetekben tehát nagyon fontos, hogy a férfi miképpen viszonyul a pillanatnyi üzemzavarhoz. De legalább ennyire lényeges a partner reakciója is!
– Az ilyen esetekre jellemző női reakció a féltékenység, szerető feltételezése, a férfi érzelmeinek megkérdőjelezése, az önbizalom elvesztése. Ennél már csak az egymás okolása a rosszabb. Ilyenkor mindkét fél részéről a legjobb egyfajta elfogadó magatartás kinyilvánítása, ami többnyire meg is oldja a gondokat. Orvoshoz (szervi elváltozások kizárása végett), esetleg pszichológushoz akkor érdemes fordulni, ha az „elakadás” tartós! Sajnos, a társadalmi sztereotípiákból kifolyólag pont a legérintettebb korosztály, az ötvenesek keresnek fel legritkábban. Ők inkább elhitetik magukkal, hogy nekik a szexre már úgysincs szükségük, meg különben is, a házassági szex unalmas, nem sok mindent veszítenek már. Esetleg potencianövelőkkel próbálkoznak. Azt azonban kevesen tudják, hogy ha a potenciazavar hátterében érzelmi problémák állnak, vagy testi elhidegülés, akkor nem segít a csodabogyó. Ennek élettani háttere, hogy a mai teljesítménynövelők épp azért forradalmiak, mert csak akkor fejtik ki a kívánt hatást, ha a férfi szexuális helyzetbe kerül. Egy megromlott kapcsolatban, ha kihalt a „varázs”, már a tabletta sem segít.
(© Getty Images)
– Mennyire segít ennek felélesztésében a szenzációfókuszú terápia?
– A hétköznapok gondjai, monotonitása gyakran kikergetik a vágyat a hálószobákból. Ráadásul a szexuális forgatókönyv a legtöbb párkapcsolatban nem frissül, a szex kiszámíthatóvá, rutinná válik. Ez a többlépéses módszer rendkívül hatékonyan frissíti fel a beszürkült párkapcsolatokat. Tulajdonképpen a tiltásra, a tiltott gyümölcs vonzerejére épít. Lényege röviden összefoglalva: egymás testének, erogén zónáinak feltérképezése a genitáliák érintése nélkül, kétszer húsz percben. A második szakaszban már be lehet vonni az erotikus játékba a nemi szerveket is, azonban a közösülés még mindig tilos. A következő lépés a mozdulatlan együttlét – ennek célja az enyhébb ingerek örömének átélése –, majd a beteljesült szeretkezés. A visszajelzések azt mutatják, hogy a módszernek köszönhetően nemcsak a tűz jön vissza, de a szex helyét ismét a szeretkezés veszi át.
– De attól, hogy két ember között működik a kémia, még nem biztos, hogy boldogok is. Mit tehetünk a boldog, jó párkapcsolat érdekében?
– Azt, hogy mennyire boldog egy párkapcsolat, az együtt megélt pozitív és negatív élmények aránya határozza meg. A közösen megélt pozitív töltetű időt melegség, vidámság, humor jellemzi, míg a kritika, a lekezelő megnyilvánulások negatív érzéseket hagynak maguk után. Egészséges, életképes kapcsolatról akkor beszélhetünk, ha ezeknek az aránya 5:1 a pozitív érintkezések javára. Sok párkapcsolat azonban nem amiatt jut zsákutcába, mert a másikkal van bajunk, hanem mert önmagunkkal nem vagyunk elégedettek. Valójában nem a másikat, hanem önmagunkat nem szeretjük eléggé! Közben meg olyan mély, feldolgozhatatlan sebeket ejtünk a másikon, amelyek lerombolják annak önbizalmát. A legtöbb, amit megtehetünk a jó párkapcsolat érdekében, ha segítünk a másiknak „visszaszeretni önmagába”.
