Engedjünk a kísértésnek, vagy maradjunk hűségesek – e kérdés örök idők óta foglalkoztatja a szerelmeseket.
Rengeteg híresség nevét sorolhatnánk fel, akik megtették – éltek a lehetőséggel. És ugyancsak számtalan olyan ember megtette, akiknek a nevét nem ismerjük a pletykalapokból. A férfiak hajlamosak a félrelépésre. És a nők is... (Mert hát kivel csalják meg azt a sok feleséget? Nem a szomszéd úrral, hanem a szomszédasszonnyal.)
(© Patrick Van der Elst)
A különbség a két nem között: a férfiak sokszor túllőnek a célon, ha szexuális partnereik számáról kérdezik őket, hisz szeretnek a hódító szerepében tetszelegni. A nők viszont inkább nem vallanak be minden kalandot, nehogy könnyűvérűnek minősítsék őket. A legújabb vizsgálatok szerint a 20-30-as korosztályban a szebbik nem tagjai szinte alig maradnak le az erősebbik nem mögött, ami a hűtlenséget illeti.
A férfiak szívesen magyarázzák azzal félrelépéseiket, hogy ők nem tehetnek róla: bele van kódolva génjeikbe, hogy minél több nővel létesítsenek szexuális kapcsolatot (azaz minél több nőt termékenyítsenek meg, továbbadva génjeiket). Vajon a nők nem tudnának hasonló, fejlődésbiológiai okkal előállni? Dehogyisnem! Sarah Blaffer Hrdy és Carel van Schaik antropológusok azt figyelték meg, hogy a nőstény majmok nem hűségesek, több hímmel is közösülnek. A kutatók szerint azért, hogy megvédjék utódaikat. Amíg nem tudni, melyik kölyök kié, a hímek nem bántják a kicsiket.
Tehát akár ugyanez lehetett az eredeti oka annak, hogy az asszonyok félreléptek... Aztán eljött az a korszak, amikor a férfiak és nők „üzletet kötöttek”: a férfi gondoskodik a nőről, és védelme alá veszi, az asszony pedig cserébe hűséges lesz hozzá. De nem mindenütt: az etnológusok tudnak olyan természeti népekről, ahol normális, sőt egyenesen kívánatos, hogy a nő félrelépjen. A Brazíliában élő mehinaku indián közösség például azt vallja: ahhoz, hogy a nő teherbe essen, az állandó társ mellett egy szeretőre is szüksége van. A szintén Brazíliában élő kuikuru törzs pedig úgy hiszi, hogy Fagi, a teremtő szellem akkor tudja a legjobban megformálni az embriót, ha a nő különböző férfiakkal hált.
Az árulás egyik formája, amikor párunk visszaél a bizalmunkkal. A kérdés: a csalók született félrelépők, vagy csak a kínálkozó alkalmat használják ki? A hozzáértők azt mondják, a hűtlen férfi személyiségéből hiányzik az érettség és az együttérzés.
Robin Baker fejlődésbiológus sikerlistákat vezető könyvében leírja, hogyan provokálják ki a nők tudattalanul a „spermák háborúját”. (Könyvének ugyanez a címe.) A peteérés napjaiban a magas, erős, szögletes arcvonású férfiakhoz vonzódnak, és ekkor kihívóbban öltözködnek, és érzékibbé válik a viselkedésük. A maradék időben a feminin típusokat részesítik előnyben, mivel megtanulták, hogy e csoportba tartozó férfiak hűségesebbek és megbízhatóbbak, vagyis alkalmasak a közös gyermeknevelésre. Tehát előfordulhat, hogy a nő a peteérés idején félrelép egy macsóval, majd a jófiúval neveli fel a „kakukkfiókát”. A hűség talán semmi más, mint egy irodalmi ideálkép, mondta egykor Karl Grammer fejlődésbiológus.
Ám erre az ideálképre a mai napig vevők vagyunk. Elég csak megnézni a párkapcsolatra vonatkozó vizsgálatokat: a hűség vezető szerepet tölt be a fontossági sorrendben, a megkérdezettek 80-90%-a az első-második helyre teszi. Másrészt viszont mostanság – a világhálónak köszönhetően – gond nélkül lehet találni alkalmi szexpartnert, és sokan élnek is a lehetőséggel. (Különben nem lenne annyi partnerkereső oldal.)
Először talán arra a kérdésre kellene válaszolnunk: miért is leszünk hűtlenek? A félrelépésnek különféle verziói vannak. Néha egyszeri alkalomról van szó (amikor nem tudunk vagy akarunk ellenállni a kísértésnek), máskor rendszeresen ismétlődik, ugyanazzal vagy különböző partnerekkel lépünk félre. Sok férfi sportot űz a csalásból. Krisztina viszont tesztként használta. Nem volt bátorsága ahhoz, hogy bevallja a barátjának: vége, nincsen tovább. Félt az egyedülléttől. Kikezdett a kollégájával, majd amikor beleszeretett (a nőkkel gyakrabban fordul elő, hogy szerelmesek lesznek alkalmi partnerükbe), bevallotta a barátjának, hogy megcsalta őt. Így az előző kapcsolatból kilépve már benne is volt a következőben.
Margit azért tart szeretőt, mert mióta férjét baleset érte, házasságában nem számíthat testi örömökre. A szeretőjétől viszont megkapja. A férj, persze, mit sem tud az egészről, Margit nem akar neki fájdalmat okozni. Zsolt, a fiatal családapa azzal indokolja hűtlenségét, hogy felesége csak a gyerekekkel törődik, már nem is érdekli a szex. Ő pedig túl fiatal ahhoz, hogy lemondjon róla. (Vajon előbb próbált beszélni a feleségével, vagy rögtön az egyszerűbb utat választotta?! Az utóbbi válasz a nyerő.) Ám nem mindenki elégedetlen a férjével vagy feleségével, aki félrelép. Lehet, hogy a csaló férj csak azért használ ki minden adódó alkalmat, mert attól fél, hogy lemarad valamiről. Élvezi a biztonságot adó kapcsolat előnyeit – ugyanakkor nem akar lemondani a változatosságról sem.
Vannak, akik a teljesítményt szeretik – a szexben is. Azt tartják: nekik ez is kijár, mert még több kijár, még nagyobb változatosság, mint más szürke földi halandóknak.Sok férfi azt az érzést szereti, mikor újjászületik a másik nő szemében. Az új nő új személyiséget ad nekik, megszabadulhatnak régi, gyűlölt énjüktől. A megrögzött félrelépők azért akarnak elfutni önmaguk elől, mert utálják magukat, vagy csak egyszerűen nem találják a helyüket. Nem boldogok, mert minden téren hitványan teljesítenek – na, itt legalább Valakik lehetnek.
Sokszor saját maguk elől futnak az új és még újabb kapcsolatokba. Az, hogy mainapság a nők csaknem olyan gyakran hűtlenkednek, mint a férfiak, sokak szerint egyértelműen az emancipáció jele. A nők nem akarnak többé alárendelt szerepet játszani egy kapcsolatban, és úgy gondolják, nekik is joguk van mindarra, amire a férfiaknak. Tehát extra szexuális élményekre is, ha épp arra vágynak.
Nem mindenki él boldog házasságban, mégsem veri át a másikat. Ők az igazi férfiak, akik szilárd erkölcsi alapokon állnak. A félrelépés gyáva, gyenge dolog. Az igazi férfiak a saját érdekükön kívül a másikra is gondolnak. Manapság olyan kevés dologban hihetünk, hadd hihessünk legalább a férjünkben és a családunkban!
A férfiak és a nők hűtlensége között azért mégis van különbség. A szexológusok még mindig azt vallják, hogy a férfiakat általában a kalandvágy hajtja, a nők viszont inkább azért csalják meg a férjüket, mert az elhanyagolja vagy nem érti meg őket. (Persze, vannak szexéhes nők is, de ők nincsenek sokan.) A férfiak általában nem veszik komolyan a szeretőt, és nem vívnak lelki csatát, ha dönteniük kell két nő között. (Inkább a szeretőt bocsátják útnak.) A nők több érzelmet adnak bele egy külső kapcsolatba, és gyorsabban szerelembe esnek. Számukra már nehezebb a választás, két férfi között őrlődnek, és gyakrabban gyötri őket lelkiismeretfurdalás, mint a hűtlenkedő férfiakat.
A pszichológusok szerint a félrelépés után több hűtlenkedő küszködik vegyes érzelmekkel, mint gondolnánk. A helyzet komplikáltabb, mint amire számítottak. A bujkálás és titkolózás előbb-utóbb megerőltetővé válik. Sok félrelépő számol be bűn- és szégyenérzetről. Nem ritkán szenvednek amiatt is, hogy baráti körükben nincs, akivel megbeszélhetnék a történteket, aki segítene nekik tisztán látni. Attól is tartanak, hogy lebuknak, és elhagyja a párjuk. E félelem jogos is.
Aki félrelép, annak előre tudatosítania kell, hogy kockára teszi az „igazi”, hivatalos kapcsolatát. Lehet, hogy párja nem hagyja el rögtön – az viszont biztos, hogy megrendül a bizalma! Bár vannak esetek, amikor végső soron jót tesz egy harmadik megjelenése (mert a párocska ráébred, hogy még mindig szeretik egymást, és végre beszélnek arról, mi hiányzik nekik – így új alapokra tudják helyezni a házasságukat).
(© Patrick Van der Elst)
Ám az esetek többségében nem ez történik! Egy felmérésben résztvevők 59%-a igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy elhagyná-e hűtlen partnerét. (A nők kétharmada és a férfiak 54%-a vélte úgy, hogy a félrelépés azonnali válóok, azaz a nők kevésbé fogadják el a hűtlenséget.)
Ragnar Beer német pszichológus, aki online párterápiával is foglalkozik, több mint 3 ezer megcsalt nőt és férfit kérdezett meg, és arra a következtetése jutott, hogy többségüket még sokáig intenzíven foglalkoztatja a sérelmük, újra és újra feltörnek bennük a kínzó gondolatok. A nők 38, a férfiak 50%-a magát hibáztatja azért, hogy párja félrelépett! A megcsaltak több mint fele rendszeresen átnézi párja táskáját, e-mailjeit, SMS-eit, mert megrendült a másikba vetett bizalma.
Nehezen lehet feldolgozni, miért lépett félre a másik, ha állítólag szeret bennünket. A hűtlenkedők 80%-a ugyanis azt mondja, hogy szereti a kedvesét! Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy hűséges lesz-e párjához, vagy alkalomadtán (rendszeresen) másutt is keresi a testi örömöket. A hűség tudatos döntés. Lehet, hogy az ember a természetéből adódóan nem hűséges. Viszont már rég nem az őskorban élünk, és – ha akarunk – tudunk uralkodni testi vágyainkon. A hűséget meggyőződésből választjuk, mert nem akarjuk megbántani és elveszíteni azt, akit szeretünk, mertnem akarunk egy hazugságokkal megspékelt kapcsolatban élni.
A szakértők azt mondják, hogy a megcsalt nők ne bizakodjanak: a legtöbb félrelépő férj nem hagyja abba. Soha. A csalók gyávák, és kihasználják mások gyengeségét (például a feleségét, akivel elhitetik, hogy mindenről ő tehet). Sok feleség azért nem zárja be a csaló előtt a kaput, mert fél az egyedülléttől, nem hiszi, hogy egyedül is meg tudná állni a helyét az életben.
Egy notorikus félrelépő vallomása
– Boldog vagyok a feleségemmel, és a szexuális életünk is nagyszerű. A nők nem is értik meg, hogy akkor miért lépek félre. Számomra ez egyszerű kedvtelés. Ha megtetszik egy nő, mindenképpen meg akarom hódítani. Újra és újra szükségem van sikerélményre. Egyes nőkkel a véletlen hoz össze, másokra az interneten akadok rá. Az ismerősi körömben mozgó nőkkel viszont nem kezdek ki. Nincs túl sok időm, rövid úton szeretnék célba érni. Ha tetszik a nő fotója, írok neki egy e-mailt. Ha a telefonbeszélgetés után is szimpatikusnak találom, akkor megbeszélek egy randit. Az első találkozáskor minden eldől: megiszunk egy italt, és ha mindketten úgy akarjuk, kiveszek egy szállodai szobát. Igyekszem mindig máshová menni, és soha nem fizetek hitelkártyával. Szeretővel nagyon ritkán töltök együtt egy egész éjszakát. Ha mindketten jól éreztük magunkat, találkozunk még egyszer-kétszer. Utána megszakítom a kapcsolatot.
– Az érzelmeim a feleségemhez kötnek. Különben, ha valami újat szeretnék kipróbálni, először otthon vetem fel. Ha a párom nem vevő az ötletre, akkor „házon kívül” realizálom. Az első két évben még hűséges voltam a feleségemhez. Nem akartam neki csalódást okozni. Az első félrelépések után rossz volt a lelkiismeretem. De soha nem volt annyira rossz, hogy kínzó gondolataim lettek volna emiatt. Korábban a félelem is nagyobb volt. Tartottam attól, hogy a feleségem észrevesz valamit. Ám több mint húsz alkalommal jól ment, így azt gondolom: továbbra is rendben lesz minden, ha óvatos vagyok. Minden szeretőmet megkérem, hogy ne tegyen fel parfümöt. Vészhelyzetre tartok az autóban egy váltás ruhát.
(© Patrick Van der Elst)
– Egyszer karmolásnyomok voltak a hátamon, napokig pólóban aludtam. Ha a nejem felfedezné az interneten a fotómat, azt mondanám neki, hogy puszta kíváncsiságból regisztráltam az ismerkedőoldalon. Egy regisztráció még nem bizonyíték. De egészen biztos vagyok abban, hogy a párom nem kémkedik utánam. Én sem tennék ilyet. Mindkettőnk expartnere nagyon féltékeny volt, pokollá tették az életünket. Megígértük egymásnak, hogy mi majd nem kutakodunk, nem gyanúsítgatjuk egymást. A mobilomról, amelyet a félrelépések megszervezésére használok, azt gondolja, hogy a céges telefonom. Mi lesz, ha egyszer mégis nyomozni kezd, és rájön mindenre? Nagyon remélem, hogy meg fog tudni bocsátani nekem.
Mikor merül fel a gyanú?
- Párunk hirtelen fogyókúrába kezd, pedig évekig hiába kérleltük, hogy tegyen már valamit.
- Új alsóneműket kezd vásárolni magának.
- Esténként vitát provokál, hogy még egyszer elhagyhassa a lakást.
- Beszerez egy második mobilt, amelyet takargat előlünk.
- Minden hívást és SMS-t azonnal töröl a listáról.
- Egy másik honlapra vált, ha belépünk a szobába.
- Gyakran nekünk szegezi e kérdést: Hűséges vagy hozzám? Ha esetleg mi kérdezzük ugyanezt, felháborodik, hogy gyanúsítgatjuk.
- Kollégáink, ismerőseink furcsán kezdenek velünk viselkedni (mert többet tudnak, mint mi).
