Milyenek a mai férfiak?

A férfiak a szemünk előtt változnak. A mai férfiak tudnak főzni, mosni, vasalni. Nem ritka, hogy a buszon arról tárgyalnak, hogy tejföl kell-e a vadasba, vagy tejszín. Vagy az alapiskolák tananyagának összeállítását és színvonalát kritizálják, meg azt, hogy milyen sok könyvet kell cipelniük a gyerekeknek. Szinte már azt várjuk, hogy vénasszonyok képében jelennek meg előttünk. Ilyenek a mai férfiak.

Szeretnek főzni, együtt szenvednek a feleségükkel a szülőszobában, és szebben vasalják ki az inget, mint a bejárónő. A nők mégsem elégedettek. Mert a mai férfiak az ágyban nemigen tudnak nagy teljesítményt nyújtani.

(© Lara Zankoul)

Hová tűnt a tesztoszteron?

A fent leírt pozitív változásoknak egy kellemetlen velejárójuk is van: a férfiak nem csak a mindennapi munkákban nőiesedtek el. A szerelemben is hiányzik belőlük a férfiasság. A férfias vadság. Szó, mi szó: unalmasak. Sok dolog van, ami letöri bennük a férfiasságot: a folytonos ülőmunka, a hó végi zárások, a munkahely elvesztésétől való félelem. 

A szexológusok tudják a magyarázatot: „Az egészséges férfi szervezetében 30%-kal több tesztoszteron termelődik, mint a nőkében. Sajnos, a mai férfiak olyan stresszes körülmények között élnek, hogy csökken bennük a tesztoszteronszint. A folytonos stressz gátolja a tesztoszteron természetes újratermelődését.” Ott még nem tartunk, hogy a férfiaknak is mellük nőne, de a férfias állatiasság ritka, mint a fehér holló. S nemegyszer előfordul, hogy a nő a kevés tesztoszteron miatt hagyja el a „rendes pasast” egy vad macsó kedvéért.

„A hormonoknak tulajdonítható, ha egy tanult fiatal nő az izmos kovácslegényt választja az ápolt menedzser helyett” – mondja a pszichológus. Szerencsére vannak módszerek, amelyek segítségével a lanyha nyúlból elő lehet hívni a vad hímet.

Beszélj, beszélj!

Egy kicsit a nők is tehetnek róla, hogy a férfi unalmas az ágyban. Pár évnyi házasság után a házaspár beszélgetései a legszükségesebbre korlátozódnak. „Mi volt a munkában? Megírta a gyerek a leckét? Mit főzzek holnap, rizottót vagy spagettit?” témák is megfakulnak. A nők órák hosszat tudnak beszélni arról, mit művelt ma a kolléganőjük, de egy kukkot se szólnak arról, mi tetszik vagy nem tetszik nekik a szexuális életükben.

Sok nőnek fogalma sincs, hogy a párja mit szeretne az ágyban. Csak hosszú unszolásra mondja el a szexológusnak, hogy a férfinak hosszú ideig tart, amíg eljut az orgazmusig, s hogy neki nemcsak örömet nem szerez, hanem még fáj is. A férj ugyanakkor bevallja, hogy szándékosan húzza el az aktust, mert azt olvasta valahol, hogy a nők ezt szeretik. „Pedig ha valami nem tetszik vagy hiányzik, az a legegyszerűbb, ha megbeszélik egymással.”

Küldje el futballmérkőzésre!

Ha a nő egy macsót szeretne látni a hálószobájában, akkor egy kicsit szervezze át a férfi programját. Vannak tevékenységek, amelyek elősegítik a tesztoszterontermelődést. Ilyenek például a versenyjátékok vagy a sport. Sok férfira jó hatással van, ha kiköltözik a szabad természetbe, vagy akár hóesésben sátorozik. Másoknak az segít, ha barkácsolhatnak, szerelhetnek. Rosszabb a helyzet, ha a férfit semmi ilyesmi nem érdekli, s a legrosszabb, ha lusta, és semmilyen hobbija sincs. De még ebben az esetben is van megoldás: vagy a természettudományi múzeum, vagy valamilyen adrenalinsport. Minél kevesebb értelme van valamilyen tevékenységnek, annál jobb hatást gyakorol a tesztoszteronra. 

Csiklandós olvasmányok

Élénkítő hatásuk van a megfelelő könyveknek is, amelyekben hatásos szerelmi jelenetek olvashatók, főleg olyanok, amelyekben a férfi domináns szerepet játszik. Ha olyan szerencsés, hogy a férje olvasni is szokott, tegyen észrevétlenül az éjjeliszekrényére egy-két ilyen témájú könyvet. Ha soha nem olvas, készítsen oda valamilyen jófajta bort, és maga olvasson fel a könyvből ilyen hatásos részleteket. Mit ajánlhatunk? Például D. H. Lawrence-től a Lady Chatterley legyezője című könyvet.

Hatásos erotikus részleteket lehet találni John Irving, Alberto Moravia írásaiban is, de nem megvetendőek az ókori görög és római klasszikusok erotikus versei, prózái sem. Szenvedélyes éjszakákat idézhetnek elő a filmek is. Ha moziba mennek, ne romantikus vígjátékokat válasszanak, hanem színes, szélesvásznú háborús filmeket, amelyben literszámra folyik a vér a filmvásznon. A kutatások szerint a vér látványa felér egy tesztoszteroninjekcióval. 

Hadd vezesse az autót

A nők kedvence a retikül, a férfiak kedvence a kocsi. A montreali egyetem tudósai méréseket végeztek önkéntes férfi vezetők között, amikor Porsche vagy Maserati márkájú luxuskocsit vagy egyszerű családi autót vezettek. Kiderült, hogy a szuper sportkocsik vezetése csodát művelt a tesztoszteronnal, a családi kocsik viszont semmilyen hatással nem voltak rá. Ebből egyvalami következik – ha a feleség jó szexre vágyik, akkor ne szóljon bele, hogy a férje milyen autót választ.

Ha a férfi nem veheti meg álmai autóját, akkor a feleség béreljen számára egy-egy napra valamilyen luxuskocsit, és hagyja, hogy kedvére száguldozzon vele, mint egy kisgyerek. Napközben a férje fog jól szórakozni, éjjel pedig ő.

„Azt álmodtam...”

Hazudni nem szép dolog, de már Machiavelli is azt mondta, hogy a cél szentesíti az eszközt. Van egy bevált mód arra, hogy a férfit hogyan lehet rávenni olyasmire, ami nem szokása. Ez az álommódszer. Ha a nő azt szeretné, hogy a férje olyasmit is megtegyen, amit egyébként nem szokott, mondja neki ezt: „Azt álmodtam, hogy ezt meg ezt csináltuk.” A legtöbb férfi nem veszi észre, hogy az orránál fogva vezetik, mert megszokta már, hogy a nőkhöz hozzátartoznak az álmok, a horoszkópok, a jóslások stb. S ha az asszony még azt is hozzáteszi, hogy „Álmomban fantasztikus voltál”, akkor biztos a siker. Sosem árt legyezgetni a férfihiúságot – ezt soha ne felejtsük el.

Részlet Dr. Lux Elvira: Szexuálpszichológia című könyvéből

A szexuális cselekvőképesség vagy -kép­telenség értékmérője a férfiak számára maga az aktus. Az aktus produktum, s a sikeres produk­ció: teljesítmény. Ez a teljesítmény a férfiasság dokumentuma, amely az önértékelésnek és az Én-biztonságnak igen fontos pillére. A teljesít­mény hajtóereje a libidó, amelynek tárgya gyak­ran nem is a partner, hanem az Én-erősítés. Talán ezért nincs olyan nagy jelentősége a férfi­nál, hogy azzal, illetve csak azzal a nővel kerüljön szexuális szituációba, akit szeret, és akit azért kíván, mert tetszik neki. A férfi elsődleges elvá­rása önmagától, hogy minden esetben képes legyen szexuális cselekvésre, akár kötődik érzel­mileg, akár nem, akár jó ez neki szubjektíve, akár nem.

(© Lara Zankoul)

Ebben a teljesítményre koncentrált érték­rendben érthető módon az aktusok mennyiségé­nek nagyobb a jelentősége, mint a minőségének, azaz a kivitelezés kulturáltságának. Ha ez nem így volna, a férfiak nem törekednének a pénzzel vagy egyéb manipulációkkal megvásárolható „szerelemre”. A nők a meddőségüket élik meg impotencia­ként. Önértékelésük teljesítménymutatója nem a sikeres szexuális cselekvés, nem is az orgazmus. A nők számára a teljesítmény a terhesség, a szü­lés, azaz a gyermek.

Attitűdproblémák: a férfi és a társadalom. A tár­sadalmi tudatban az él, hogy a férfiak szexuális képessége jobb a nőkénél. Ennek megfelelően nagyobb elvárás alakult ki velük szemben a nők és saját maguk részéről. Ha azt hiszik, vagy néhány kudarc után azt tapasztalják, hogy nem felelnek meg ennek az ideális férfiképnek, elbi­zonytalanodnak. Az elbizonytalanodás gátolja kezdeményezőkedvüket, már csak azért is, mert félnek a „lelepleződéstől”, amely részben társa­dalmi, részben önértékelési presztízsveszteséget jelent. Szoronganak attól, hogy a nők „kiplety­kálják”, „kinevetik”, „lesajnálják” őket. Ezek a félelmek megakadályozzák a sikeres bizonyítást és a kudarcos szexuális tevékenységek rehabili­tációját. Ezért választanak gyakran „ismeretlen” partnert, pedig a szerelmes nő nem szolgáltatja ki a férfit, viszont egy „idegen” nő miért ne tehetné?

Férfiak­nál az egzisztenciális és a szexuális potencia között igen szoros az összefüggés. Egyik válto­zata, amikor a férfi túlértékeli képességeit, és úgy érzi, hogy nem a megfelelő helyen dolgozik, munkáját sem anyagilag, sem erkölcsileg nem megfelelően honorálják. Ennek átélése frusztrá­ciót okoz.

Az agresszió levezetésére ott­hon kerül sor, jobb híján otthon játssza el a „nagyfőnököt”. Súlyosabb tüneteket okoz, ha a betöltött státus meghaladja az egyén képessé­geit (vagy legalábbis úgy érzi, hogy meghaladja). Ezzel a problémával a személyiség tudatosan nem mer konfrontálódni. A fesztültség kiváltó oka, eredeti tartalma a tudatküszöb alá süllyed, s az elfojtás szorongást idéz elő. Az egzisztenciális impotencia rávetül a szexuális életre, és ott is impotenciát eredményez.

Ez fordítva is igaz: a férfi jó munkateljesítménye erősíti az Én-biztonságot, ami szintén jelentkezik a szexuális életben. A szexuális magvú feszültségek a szoros köl­csönhatás miatt egzisztenciálisan szublimálha­tók. (Nőknél fordított arányban hat egymásra az egzisztenciális és a szexuális szerep. Ha egy nő túlzottan elfoglalja magát a munkájával, hivatá­sával, női szerepe és szexuális szerepe megren­dül. Nem törődik eleget a külsejével, főleg, mert nem jut rá ideje, ez előbb-utóbb rontja megjele­nését, kívánatosságát. Devalválódnak a nőiségére kapott visszajelentések, ez visszaszorítja tetszés­vágyát, csökkenti szexuális késztetéseit.)