Függőséget nem csak kábítószer vagy alkohol okozhat
Lehetünk vásárlás-, edzés- vagy diétafüggők is. A szakemberek kétfajta függőséget különböztetnek meg: az anyagtól és a nem anyagtól való függőséget. Az anyagtól való függőségek közé tartozik a drog-, az alkohol-, de a nikotinfüggőség is. A függőségek másik csoportjába a különféle más dolgoktól való függőségek tartoznak, például a vásárlási szenvedély, a szoláriumozás, a szerencsejátékok (játékautomaták) űzése, de például a szépségszabászat, az egészséges táplálkozási mánia és a munkamánia is. A függőségek mindkét típusa hasonlóan működik. Szinte minden esetben arról van szó, hogy az egyén erős, átütő élményre és cselekvésvágyát egészen lekötő tevékenységre vágyik. A függőségben szenvedő ember ezt részesíti előnyben a kötelességeivel szemben, idejét és energiáit akkor is ennek szenteli, ha miatta konfliktusokba kerül a környezetével. Tevékenységét annak ellenére is folytatja, hogy súlyos következményei vannak – például eladósodik, vagy összeütközésbe kerül a társadalom törvényeivel.
Mi történik velünk?
Az újkori nem anyagtól való függőségeket hivatalosan eddig még nem kategorizálták. Noha sok hasonlóságot mutatnak a beteges játékszenvedéllyel (gambling), különböznek is tőle. Az internet, a mobil, az egészséges étkezés, a vásárlás stb. ma már mindennapi életünk része. A legfontosabb tennivaló az, hogy a függő embert ráébresszük szenvedélyére, és megtanítsuk arra, hogy képes legyen kézben tartani a mániáját. Ha a függőség már előrehaladott stádiumban van, pszichiáterre és pszichológusra kell bízni a kezelést.
Milyen fiziológiai elváltozásokat okoznak a különböző anyagoktól való függőségek? Mi a közös bennük?
Mindkettőnél kulcsfontosságú szerepet játszik a dopamin, az ún. jutalmazási rendszer legfontosabb neuromediátora. A neurokémiai rendszer felelős a függőség kialakulásáért és fennmaradásáért, de szorosan kapcsolódnak hozzá más neuromediátorok, például az endogén opioid rendszer.
Vágyunk a gyönyörre
A jutalmazás az agy jutalmazási központjában lejátszódó folyamat. Ennek a központnak a serkentése és ingerlése kellemes érzéseket kelt és ismétlésre csábít. Az ismétlés következménye, hogy kialakul a függőség, mert erősen vágyunk arra, hogy a kellemes érzést újra átéljük. Ugyanez történik a nem anyagi függőség esetében is. Kábítószer-élvezet esetén, függőséget okozó vegyületek vagy gyógyszerek szedésekor az agyban biokémiai reakciók játszódnak le, amelyek befolyásolják az agyműködést, és zavart keltenek a központi idegrendszerben. Emelkedik a szerrel szembeni tűréshatár, az adagokat állandóan növelni kell, ezáltal erős rászokás alakul ki.
A pszichoaktív anyagok esetében sok függ a szer bejuttatásának módjától, gyakoriságától és az egyén genetikai állapotától. A drog alkalmazásakor szerepet játszik a helyzet, a környezet is. A nemek között szintén megfigyelhetők különbségek. (Például több férfi kábítószerfüggő, mint nő.)
A szakemberek állítása szerint a genetikai hajlam minden függőségben szerepet játszik – legalábbis részben. Bonyolult a függőség hatásmechanizmusa. Nagy hatással van rá a környezet, az egyén személyisége, életstílusa, neveltetése stb. A gyerekek számára meghatározó példa a szülők viselkedése.
Katasztrofális következmények
A beteges fogyasztói szemlélet, a mára agresszívvá lett reklám, a (bankkártya, számla) a hitellehetőségek, a gyorskölcsönök rendkívüli módon erősítik a függőségek kialakulását. A vásárlási kényszert azonban ne tévesszük össze az egyszerű könnyelműséggel. A vásárlási kényszer arra vezeti az embert, hogy fölösleges, számára értéktelen dolgokat vásároljon. Következménye az eladósodás és az anyagi összeomlás. A függőség az ember lelkületén is nyomot hagy, mert depresszióba esik, elszigetelődik a többi embertől.
Veszélyes az a függőség is, amely arra indítja az embereket, hogy szüntelen plasztikai sebészeti beavatkozásokkal „szépítsék” a testüket. Külföldön már vannak rá példák, hogy a szépségműtétek tartós egészségkárosodást, sőt halált okoznak.
A barna bőr utáni leküzdhetetlen vágy és a gyakori szoláriumozás is megbosszulja magát. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) sokéves megfigyelések után megállapította, hogy a gyakori szoláriumozás 75%-kal növeli a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásának kockázatát. Egy hivatalosan közzétett bőrgyógyászati tanulmány kimondta, hogy a napozásfüggők hasonló szenvedélybetegek, mint az alkoholisták vagy a dohányosok.
Történelmi érdekességek
Talán önök is ismernek valakit, aki tanulási mániában szenved. Ez a nem anyagi függőség már az ókorban is ismert volt. Gaius Plinius Secundus római filozófus elképesztette kortársait hatalmas tudásával. Tudásvágya nem ismert határokat. Még a fürdőben ülve, utazás és lakomázás közben is felolvastatott magának ebből-abból a könyvből. Számtalan művet írt, de csupán egyetlenegy maradt fenn: a Historia Naturalis című enciklopédia, amely a korabeli tudás gazdag tárháza, és a kozmológiától kezdve, a geográfián, antropológián, zoológián, botanikán, orvostudományon keresztül, az ásványtanig és fémtanig foglalja össze a kor ismereteit.
Újkori, nem anyagtól való függőségek
shopoholizmus – vásárlási szenvedély
tanorexia – szoláriumfüggőség
játékautomata-függőség
plasztikaiműtét-függőség
orthorexia – mániákus egészséges étkezés
workoholizmus – munkamánia
diétamánia
internetfüggőség
mobilfüggőség
–varga–
