Új sorozatunk indult, melynek címe 5órai tea az Új Nővel!
Szalma Nikoletta (Bátorkeszi), Vidu sokoldalú ember, sokan ismerik kézzel varrott termékeit. Férjével a Montessori-irányzat szellemében nevelik kétéves lányukat.
Tartsatok velünk!
Szalma Nikolettával az Új Nő újságírója, Olláry Ildikó beszélget.
KATTINTS!
⟱⟱⟱
Számtalanszor hallja az ember: „Anya, ide adod a babámat, az autómat!” „Bekötöd a cipőm?” És a törődő szülő hajlamos mindent megcsinálni a gyerek helyett. Észre sem veszi, hogy sok mindent a gyerek is el tud végezni, de megszokásból a szülőt kéri meg. Pedig már kicsi korban elkezdhetjük önállóságra bátorítani a gyereket!
Miként talált rá a módszerre, és hogyan jelenik meg a hétköznapjaikban? – erről faggattuk Vidut.
– Egyetemista koromban kitértünk a Montessori-módszerre, de mélyrehatóan nem foglalkoztunk vele – kezdi a pedagógus képzettségű Vidu. – Kislányom megszületésével aztán kutakodni kezdtem, miként is tudnám fejleszteni. Az interneten rábukkantam olyan amerikai anyukákra, akik Montessori-szemléletű pedagógusok, s rengeteg tanácsot tettek közzé a gyermekneveléssel kapcsolatban. Nagyon megtetszett a módszer; Luna 4 hónapos volt, mikor bejelentkeztem a montessorivilaga.hu online szülői képzésére. Meg szerettem volna tanulni, hogy a Montessori-módszert hogyan lehet már egész kisgyermekkorban alkalmazni.
– Tudtad kamatoztatni a megszerzett tudást?
– A háromhetes képzés rengeteg olvasnivalóval járt; s igazából az otthoni „montessorizásról” szólt. Ha a szülő tisztában van vele, hogy gyermeke mire fogékony – itt havi lebontásról beszélünk! –, akkor ki tudja választani a megfelelő fejlesztő eszközöket. Ám az eszköztár csupán az érem egyik oldala, fontos a kommunikáció is. Ez már keményebb dió, mert egyik napról a másikra nem tudjuk megváltoztatni a gondolkodásunkat. Bár azt hamar megtanuljuk: nem mindegy, hogy mennyi játékot teszünk a gyerek elé. Nem jó dolog halmozni, mert megoszlik a figyelme, hisz sok ingerhatásnak tesszük ki.
Olvass tovább: Montessori Viduval
