Az ápolt haj, a szép köröm mellett kevés szó esik arról, hogy a női szervek állapota mennyire fontos a fizikai jóllét szempontjából. Sokan csak a várandósság alatt döbbennek rá, hogy egyáltalán létezik gátizomzat vagy medencefenék, melyek a szülésnél kulcsfontosságot játszanak.
A későbbiekben, a gyermekágy alatt pedig a legtöbb nő óriási fájdalmat él meg; sokan küzdenek önértékelési problémákkal, sőt a szexuális életet is megkeseríti, ha egy fájdalmas gátmetszéssel mennek haza a kórházból. Elkerülhető-e mindez? – többek között ezzel a kérdésemmel kerestem meg Balázs Vataščin Emese (39, Almásfüzitő) gyógytornászt, női és kismamajóga-oktatót, dúlát.
Vataščin Emese
– Emese, mielőtt rátérnénk a témánkra, mondd el, kérlek, minek is definiálod magad pontosan! Annyi mindenben tevékenykedsz, főként női témákban...
– Útkeresőnek tartom magam, de majd talán egyszer úgy lehetne megfogalmazni, hogy holisztikus női egészségkonzulens vagyok. A legtöbb dolog, amivel foglalkozom, engem is érint vagy érintett. A jóga 14-15 évesen keltette fel az érdeklődésemet, úsztam is, a mozgás tehát egész korán jelen volt az életemben. A gyógytornát mint szakot is ebből fakadóan választottam az egyetemen, mert érdekelt, hogyan lehet a mozgással gyógyítani. Dézsi Réka, a magyarországi Dona International által minősített dúla ismeretsége hozta meg számomra a kedvet a dúlasághoz. (Dona International – Nemzetközi szüléstámogató dúlaképzés). Akkor elsősorban a saját várandósságom miatt éreztem, hogy kapcsolódnom kell ezekhez az energiákhoz, aztán teljesen beszippantott a dúlai szolgálat.
Az életemben szinten minden döntésemet meghatározza, hogy önazonos maradjak, erre gyakran rámutat az élet. Ami nem én vagyok, abban általában szenvedek.
– Ami még érdekesség veled kapcsolatban, hogy a Vajdaságból származol, a férjed pedig szlovákiai magyar: Ebedről származik...
– Igen, egyetemi szerelem a miénk. A pécsi diákévek alatt ismerkedtünk meg a határon túli magyarok számára fenntartott kollégiumban. A férjemmel, Vajdaságban kezdtük el a közös életünket – hat évig éltünk kint, a három gyermekünk is ott született. Jelenleg Magyarországon élünk, a határ mentén. Szeretnénk viszont Szlovákiában gyökeret verni.
– Témánkra térve: kicsit ismételjük át az anatómiai ismereteinket. Hol helyezkedik el a gát, és mi a feladata?
– Amikor a gátat említjük, akkor meg kell említenünk az egész medencefeneket, hiszen a gát, a gátizomzat ennek a területnek a részét képezi. A medencefenék a medencét alulról záró és belülről kibélelő izomcsoport. A medencefenék izmainak feladata többrétű. Tartják és védik a kismedencei szerveket, alapot képeznek az egész test számára, és fontos szerepük van a megfelelő hasűri nyomás fenntartásában is. A medencefenéken a nőknél három nyílás található, melyek a húgycső, a méh és a vastagbél számára képeznek kimenetet a külvilág felé. A gátizomzat hozzájárul a női nemi szervek kielégítő működéséhez a szexuális élet során, elősegíti az orgazmus kialakulását.
– Ha jól értem, a gátizomzat stabilitása adja a többi szerv stabilitását is...
– Pontosan, ha a medencefenékre nehezedő nyomás nagyobb, mint a benne lévő erő, elgyengül a gát, a kismedencei szervek elmozdulnak a helyükről. Így jönnek létre a szervsüllyedések.
– Most, hogy már tudjuk, milyen fontos a gátizomzat jó működése, hogyan tudjuk jó kondícióban tartani ezt a területet?
– Nem győzöm hangsúlyozni, mennyire fontos a rendszeres gátizomtorna és a megfelelő testmozgás, a gátizomtornával ugyanis nagymértékben tudunk a medencefenékre hatni. Sajnos az urbanizált életmód, a krónikus stressz és a sok ülőmunka is rendkívüli módon gyengíti a gátizomzatot.
– Azt gondolom, a nők életében a várandósság alatt kerül igazán előtérbe a gátizom és annak fontossága, hiszen szorosan összefügg a szüléssel...
– Igen, valóban így van. A gátizomzat a hormonális változásra nagyon érzékeny. A relaxin nevezetű hormon feladata, hogy felpuhítsa a szöveteket, segítve ezzel a baba világrajöttét. A gátizom tehát a várandósság alatt gyengébb lesz, megváltozik a funkciója is. Ugyanígy a progeszteronnak van még hasonló hatása a húgycső és húgyvezeték területére. Így talán könnyebben megértjük, miért járnak sokat pisilni a kismamák, és miért olyan gyakori a várandósság alatti vizeletvesztés.
Emellett a növekvő kisbaba súlya, valamint a várandóssággal járó plusz kilók is többletterhelést jelentenek a medencefenék számára.
– Szülés alatt hogyan segíti a gát a baba megszületését?
– A medence lágy szövetei kulcsfontosságú szerepet töltenek be a szülés és születés folyamatában. A baba első útja egy több szakaszból álló folyamat, mely a medencefenéken és a szülőcsatornán át vezet. A medence anatómiai sajátosságai miatt a szülés során a kisbaba forgó mozgást végez. Ezt a forgást a medencefenék izomzata navigálja, amelynek ekkorra már megfelelően puhának, ugyanakkor rugalmasnak is kell lennie egyidejűleg. A medencefenék, miközben két és fél, akár háromszorosára is képes megnyúlni, mint egy kétszárnyú ajtó, kiengedi a babát a szülőcsatornába. A szülőcsatorna, mint tudjuk, a női hüvelyből formálódik.
– Ez után, a kitolási szakaszban történik a sokat emlegetett gátmetszés. Szlovákiában a rutinszerűen végzett gátmetszések száma kiemelkedően magas. Mit gondolsz, tényleg ilyen magas arányban van rá szükség?
– A gátmetszés egy olyan beavatkozás, amely adott esetben súlyos komplikációktól védheti meg az anyát vagy a kisbabát. Sajnos, azt tapasztaljuk, hogy rutinbeavatkozássá vált. Szlovákiában az első alkalommal szülő nőknél igen magas, helyenként akár 98 százalék is lehet a gátmetszés aránya, ehhez képest viszont a WHO ajánlása 3-10 százalék. Szerencsére van pozitív példa, ez az arányszám nem elérhetetlen. A születésházak vagy az otthonszülések statisztikája, ahol bábák kísérik a szüléseket, megfelelnek a WHO ajánlásának. Tagja vagyok az Evidence Based Birth szakmai közösségnek, ahol szinte évente jönnek ki új tanulmányok, melyek megerősítik, hogy a rutinszerű gátmetszés egy nagyon káros gyakorlat, és arra törekednek, hogy az érintett intézmények igyekezzenek a beavatkozás mielőbbi mérséklésére. Nagyon hosszú idő, míg egy tudományos állítás bekerül a rendszerbe, a gyakorlatba – húsz évet szoktak rá mondani. Aminek változnia kellene elsősorban, az a szülészetben jelen levő szemlélet. Jelenleg ebben a folyamatban vagyunk benne.
– Térjünk rá a megelőzésre! Vajon tudunk-e tenni az ügyben valamit, hogy a gyermekünket gátvédelemmel hozzuk világra?
– A várandósság teljes ideje alatt végezhetünk medencefenék-tornát, illetve olyan testmozgást, ami kimondottan kismamákra szabott. Az ilyen foglalkozásokon általában szerepel a gátizomzat fejlesztése, illetve felkészítése a szülésre. A rostokban gazdag, egészséges táplálkozás, valamint a megfelelő vízfogyasztás is hozzájárulnak a gát épségének megőrzéséhez. A 34-36. héttől málnalevéltea fogyasztása javasolt, és szintén ebben az időszakban kezdhetjük el a gátmasszázst is, amelyet a szülésig alkalmazhatunk. A medikális szakirodalom leírja, hogy a hüvely és végbél közötti területen mindkét oldal irányába, vagyis U betűt leírva masszírozzuk az adott területet, majd folyamatosan addig feszítsük, amíg nem érzünk gyengén égető, csípő érzést. Én nem osztozom ebben a szemléletben, inkább azt szoktam javasolni, hogy ne okozzunk magunknak szándékosan fájdalmat. Ismerkedjünk a gátizomzat tónusával; figyeljük meg puhaságát, feszességét – a változást, amit egy finom, körkörös mozdulatokból álló masszázzsal elérünk rajta.
Jó minőségű illóolajjakkal lehet fokozni az élményt és a hatást is. Nagyszerű lehetőség a vizualizációra: összekapcsolódom a testemmel, a babámmal – akinek közben elmesélem, hogyan fog megszületni. Ez segít ráhangolódni a szülésre, akár a partner segítségével.
– A szülési folyamatban is tudunk tenni valamit a sikeres gátvédelemért?
– Elsősorban a nőgyógyász és a szülésznő szemléletén múlik, hogy ép marad-e a gátunk vagy sem! Tájékozódjunk a lehetőségeinkről; a kívánságainkat egyeztessük a gondozókkal, majd rögzítsük is őket egy szülési tervben. A szülés módja nagyban befolyásolja, hogy a gát hogyan fog viselkedni a kitolási szakaszban. Ha siettetik, erőltetik, vezényszóra „szülesztik” az anyát, sokkal nagyobb a gátsérülés esélye. Fontos, hogy a szövet lassan tágulhasson, legyen ideje a baba fejének a saját tempójában kigördülni. Ez szemben áll azzal, amit a kórházakban tapasztalunk, ahol külső elvárások és időkorlát nehezítik ezt a folyamatot.
– A testhelyzet, amelyben szülünk, szintén számít. A háton fekvésben, felhúzott lábakkal történő szülés során, erős hasprést is alkalmazva, a gát nagyon nagy erőhatásnak, és sérülésveszélynek van kitéve. A szabadon megválasztott pozíciók biztonságosabbak, a vertikális testhelyzetek közül pedig a négykézláb és az oldalt fekvés jelentik a legkisebb terhelést a gátra. Ha legalább a háton fekvés helyett az oldalfekvést preferálnák a kórházakban, már jelentősen csökkenhetne az egyébként magas gátmetszésarány. A szülésznő meleg borogatással és olajos masszázzsal segítheti a baba fejének kigördülését. A tudományos tények azonban azt bizonyítják, hogy a legbiztosabb gátvédelmi stratégiának a „hands-off” technika számít. Ez azt jelenti, hogy manuálisan nem manipulálják a gát tágulását vagy a fej megszületését.
– S ha mégis megkerülhetetlen a gátmetszés, hogyan segítsük a gyógyulási folyamatot?
– Tisztán tartani és szellőztetni, ez a legfontosabb. Esetenként, ha nagyon duzzadt, hűteni is lehet. Vannak gátmosótea-receptek, illóolajas párlatok, melyek segíthetik a sebgyógyulást. Ha a seb körül gyulladás vagy fertőzés indul el, akkor jöhetnek egyéb készítmények is. Az első hat hét, azaz a gyermekágy alatt fontos a pihenés és a fekvés a megfelelő regenerálódás érdekében. Gátsérülés esetén dekubitus (felfekvés) elleni párnára vagy egy gyerekúszógumira ülhet az anya, de a legjobb, ha megkíméli a sérült területet. A szoptatás ilyenkor fekvő helyzetben előnyösebb. A gátsérülés regenerálódása is gyorsabb, ha tornáztatjuk. Érdemes megtanulni ennek a technikáját – és nem csak a gátsérülés kapcsán. Szülés után a nők 30%-a számol be vizeletinkontinenciáról (akarattól független vizeletvesztésről – a szerk. megj.), ami hosszú távon fennmarad, ha nem kezeljük. Ezt bizonyítja az inkontinenciabetétek elterjedése is. Tudjuk, hogy ez a jelenség létezik, de nem beszélünk róla.
A női inkontinencia, illetve a szülészeti erőszak még mindig tabu tárgya, pedig nagyon sok nőt érint.
Tapasztalatom szerint a női jóga nem csak fizikai síkon, hanem érzelmileg is nagy segítség a nők számára. Sajnos, amit női hagyatékként kevésbé ruháztak ránk az őseink, az a magunkra szánt minőségi időre való törekvés. Az, hogy önmagamat is tehetem az első helyre, mert fontos vagyok, számítok. Ezért rendkívül fontosak a női közösségek, hogy legyen egy megtartó erőtér, ahol ezekről a témákról tudunk beszélgetni női társainkkal.
Mi a dúla szerepe?
A dúlát asszonytársi segítőnek szokták nevezni. Lelkiekben támogatja az anyát; alternatív fájdalomcsillapító módszereket használ, mint a masszázs, az aromaterápia; oldja a lelki blokkokat; illetve szülésfelkészítést végez. A dúla minden cselekedetének egyetlen célja van: hogy a szülő nő körül biztonságos burkot teremtsen. Így a nő a lehető legmeghittebb körülmények között szülhet. Nyugtat és bátorít szülés közben, segít a lazító és a légzőgyakorlatoknál, szülési pózokat ajánl, fogja a szülő nő kezét, együtt liheg vele, felrázza a párnáját. A kutatások alátámasztják, hogy dúlai támogatás esetén kicsivel rövidebb a vajúdás, ritkább a fogós vagy a vákuumos beavatkozás, kisebb a császármetszés esélye.
A dúlák legfontosabb küldetése először is a várandósok felkészítésében, az informálásban rejlik. Fontos, hogy a kismamák felvilágosítást kapjanak arról, hogyan zajlik a szülés, mire számíthatnak – és arról is, hogy ténylegesen mi történik velük. A dúla egészen a gyermekágyi időszak végéig – tehát a szülés utáni hathetes kontroll végéig – támogatja az anyát. (Részlet Ilka Viktóriával készült interjúnkból.)
