Jót enni és jól enni nem is olyan egyszerű. Az emberek többsége azt mondja, nem lehet semmi baj, hisz ő télen is paradicsomot eszik. Ám olyan is lehet, hogy sok zöldet eszünk, a szervezetünk mégis éhezik. Nem zöldségeket mesélünk a zöldségekről.
A talatudósok a fejüket fogják: elképzelhetjük, milyen érzés lehet nekik műtrágyás lében úszó hidropón salátát látni... Ám: ez van! A természet rendszereit a mai ember már nem érti. Ki lehet őt oktatni a napfény és talaj nélküli növénytermesztésről, és nem fog tiltakozni.
A talaj is fontos!
Zöldségfronton is minden mindennel összefügg. A baj már a szántóföldeken kezdődik, mondják a szakértők. A műtrágyák használatával a talajból nemcsak az ásványi anyagok tűnnek el, a földben lévő mikrobiológia is súlyosan sérült. Számtalan jótékony baktérium van, amelynek a talajban és bennünk is ott kellene lennie. A tudósok rájöttek, hogy átfedés van a talajban és az emberi emésztőrendszerben található mikróbák között. Ez nem meglepő, hiszen sok jótékony „bacit” növényi tápanyaggal juttatunk a szervezetünkbe.
A tudósok a vizsgálatok során arra jutottak, hogy a táptalaj minősége kulcsfontosságú. Ha a termőföld gazdag ásványi sókban, akkor a termése is ugyanolyan gazdag lesz bennük. Ha viszont kevés a talajban a szervetlen anyag, akkor a növény is szegényes lesz. Lásd a hidropónikus növényeket, melyek ma elöntik a szupermarketek polcait.
Ezeket talaj nélküli hajtatásban nevelik, és tápoldattal öntözik. Ebben a tápoldatban azonban csak véges számú ásványi anyag van. Ezért van az, hogy a napocska érlelte paradicsomnak nincs párja!
Az ellenzők
A téli időszakban főleg hidropón zöldségeket eszünk. A hidropóniában a zöldséget talaj nélkül nevelik, kókuszrostban vagy kőgyapotban. Sokan az egekig dicsérik, mert kímélő, hisz nem használ földet (s vizet is sokkal, de sokkal kevesebbet). Ám sokan átkozzák, mondván, hogy hidrogén-peroxiddal öntözik a paradicsomunkat... Némelyek szerint a hidropónikus zöldségek csak kiegészítő fogyasztásra lehetnek alkalmasak. Előnyük, hogy sterilek, ezért védettek a kártevőkkel szemben. Hátrányuk viszont, hogy általuk nem jutunk hozzá minden fontos ásványi anyaghoz és vitaminhoz.
A tápoldatokat úgy állítják össze, hogy az a legfontosabb makrotápelemeket (mint például a nitrogén, a foszfor, a kálium), valamint a mikroelemeket (mint a cink, a molibdén vagy a vas) tartalmazza. A nevelési közegekben azonban a periódusos rendszer 90 eleméből 10-15 féle elemnél nincs több. A szakértők azt állítják: a hidropónia elterjedésével zöldségeink szegényebbek lesznek sok fontos elemben. Igaz, hogy amúgy nagyra nőnek, és már ízre is finomak. Az ilyen zöldségek rendszeres fogyasztásával minőségi éhezés alakulhat ki. Azt hisszük, hogy egészségesen táplálkozunk, hisz sok zöldséget eszünk. Táplálkozásunkat azonban ki kell egészíteni a hiányzó nyom- és mikroelemekkel. Ezért is virágzik a vitaminok piaca; s pont a nyomelemek pótlása miatt olyan sikeres például a Béres-csepp.
Mi az a mikrobiom?
A mikrobiom azoknak a mikróbáknak az összessége, melyek bennünk, rajtunk és velünk élnek. Ezek a baktériumok, vírusok, gombák védenek bennünket. Az emésztőrendszerünknek, de még a bőrünknek is megvan a maga mikrobiomja (amit például a sok mosakodással tönkretehetünk). Egy csecsemő steril emésztőrendszerrel jön a világra. Ha természetes úton születik, akkor a hüvelyi szülés által találkozik az első baktériumokkal. Ezt követően az anyatejből, a vízből kerülnek rá és belé a bacilusok. Később pedig a hozzátáplálással alakul ki emésztőrendszerének mikrobiomja.
Ideális esetben az ember emésztőrendszere és a természetben élő baktériumok között egyensúly van. Ám a tudósok szerint ez az egyensúly az elmúlt száz évben súlyosan sérült! Megváltozott a mezőgazdasági talaj, és megváltoztak az élelmiszereink (gyorskelesztésű kenyeret eszünk, a bolti áru mind félkész, tartósított élelmiszer).
Az olyan ipari eljárások, mint a pasztőrözés és a sterilizálás, illetve a tartósítószerek pont azokat a jó bacilusokat ölik meg, amelyekre a szervezetünknek szüksége van.
Azzá leszel, amit eszel!
Őseink tudták, hogy mennyire fontos a táplálék. Ezért eleink a nyári és őszi időszakban a zöldségeket frissen fogyasztották, a többletet fermentálással eltették télire. Így amikor elfogyott az idényzöldség, az erjesztett zöldségeket ették; miáltal megelőzték a magas vérnyomást, a szív- és érrendszeri, illetve az emésztési problémákat. A világban ma a legnagyobb betegségcsoportot az autoimmun betegségek alkotják, mikor is a szervezet összezavarodik attól a sok idegen anyagtól, amit kap, és önmagát támadja meg. Már Hippokratész is megmondta: „Ételed legyen a gyógyszered!"
