Alig múlt el az ebolavírus okozta pánikhullám, újabb kísértet járja be Európát. Január derekától a tévék, rádiók vezető híre a brazíliai/dél-amerikai zikajárványról szól. Mivel feltételezett – de (még) nem bizonyított – szövődménye elsősorban a nőket érinti, megpróbáljuk megnyugtatni kedves Olvasóinkat: nincs ok a pánikra.
Mint általában az utóbbi években „hirtelen” közismertté váló vírusokról, úgy a zikavírusról is elmondható, hogy nem teljesen ismeretlen a víruskutatók, orvosok előtt. Több mint fél évszázada, 1957-ben az afrikai Uganda területén került először a virológusok látókörébe.
Ma már tudjuk, hogy az ún. flavivírusok családjába tartozik. Ennek a családnak vannak sokkal ismertebb és veszélyesebb tagjai. Ilyen pl. a dengue (ejtsd: denge) nevű betegséget okozó vírus vagy a családnak is nevet adó, „sárgalázat” előidéző vírus (flavus latinul sárgát jelent). Mindkét betegségre – és a zikára is – jellemző, hogy terjedésükhöz ún. vektor (szállító, átvivő) szükséges. Ez a vektor egy olyan szúnyog, amely a mi tájainkon nem él.
Magyarán: az említett betegségek egyike sem úgy terjed, mint az influenza – cseppfertőzéssel emberről emberre –, hanem szúnyogcsípés által.
Miért rettegnek tőle mégis a brazil nők? Azért, mert nagy a valószínűsége annak, hogy a várandóság alatt átvészelt zikafertőzés magzati ártalmat okoz(hat). Amióta tavaly a zika felütötte a fejét Brazíliában, gyanúsan megszaporodott a kis koponyával születettek száma. Az orvosi nyelv mikrocefáliának nevezi ezt az állapotot. Értelemszerűen nem a koponya kicsi volta okozza az aggodalmat, hanem az a tény, hogy az így összeszűkült koponya nem nyújt elég teret az agy megfelelő növekedéséhez.
Ma még nem tudható, milyen következményei lesznek majd ennek az állapotnak: a gyermek később tanul majd meg beszélni, mozgásában lesz korlátozott, stb. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb közleménye szerint még nincs tudományosan bebizonyítva a zika és a mikrocefália közti összefüggés, de „feltételezhető”.
A latin-amerikaiak azonban félnek: El Salvadorban pl. már most azt tanácsolják a nőknek, hogy az elkövetkező két évben ne essenek teherbe. Ha bizonyossá válik a zika „bűnössége” a magzati ártalom létrejöttében, a túlnyomórészt katolikus Brazíliában enyhíteni kell majd a terhességmegszakítás javallatát is. Sem védőoltás, sem speciális gyógyszer nem létezik a zika ellen. A fő védekezés a szúnyogcsípés elleni védekezés (ez nagyjából megegyezik a szintén szúnyog által terjesztett malária ellen bevált módszerekkel).
Szlovákiában, Magyarországon, Európában nem lehet „elkapni” a zikát, mert nincs, ami terjessze. Ha valaki a nyáron versenyzőként vagy nézőként az olimpiai játékokra Brazíliába látogat, és ott zikavírust hordozó moszkitó, azaz „egyiptomi szúnyog” (Aedes aegypti) csípi meg őt, megbetegedhet.
Hazatérve azonban, mivel nálunk nincs az említett szúnyog, nem fogja továbbterjeszteni a tegséget. Maga a zika lázat, testszerte fájdalmakat okozó, 5-7 nap alatt lezajló, „könnyű” betegség.
Pánikra tehát a mi tájainkon nincs ok, érdemes lesz azonban figyelni a további fejleményeket.
