A nő, aki megadja

Ágira régen azt mondták volna, hogy könnyűvérű. Vagy még rosszabbakat. A nők szálanként tépnék ki a haját, ha tudnák, hogy mit művel a férjeikkel. De nem tudják, mert Ági erről csak a barátnőinek beszél.

Ági jócskán túl van a harmincon, lakása, pénze van, egy szállítmányozási cégnél menedzser.  Ő igazán tudja, mire vágyik a férfi, mert bő tapasztalata van velük. Ági az a nő, akihez fel lehet menni.

(© Benoit Court)

– A férfiak nem férnek a bőrükbe, s lehetetlen kívánságaik vannak – mondja nevetve. – A nő legyen lepedőakrobata, emellett konyhatündér, nevelje példásan a közös gyerekeket. Tudod, mennyi ilyen feleség sétál a városban? Sok. Tudod, mennyit csalnak meg mégis? Sokat. A férfinak kell egy kirakatfeleség, akit mutogatni lehet: Lám, nekem bejött az élet! Aztán, mikor senki sem látja, előkapja a mobilját, és heves flörtölésbe kezd idegen nőkkel.

– Már megbocsáss, de te pontosan ezeknek az idegen nőknek a táborát erősíted. Miért kacsingat egy férfi kifelé, ha minden a nagykönyv szerint alakult az életében?

– A feleségek olyan tökéletesek, hogy egy idő után pont az zavarja meg a férfit. Ebbe a tökéletesbe hogyan rondítson bele egy perverz kívánsággal? Valami olyasmivel, amit előtte sosem csináltak a feleségével... Az összes pasi, akivel dolgom volt, nem kapta meg otthon azt, amire vágyott. Vagy eleve nem merték megmondani a párjuknak, hogy mit várnak a szextől, vagy pedig elutasításban volt részük. Keresnek hát egy másik nőt, aki a vágyaikat beteljesíti. A nők elsősorban érzelmekre vágynak – valamikor én is ilyen nő voltam. A férfiaknak más elvárásaik vannak: korlátlan szexről, csodálatról, komplett kiszolgálásról álmodoznak. A legtöbb férfi olyan, mint egy kisgyerek. Állandóan dicsérni kell őket, nem csupán a tunyákat – azokat is, akik intelligensek, rátermettek. Nem elég nekik, hogy tudják magukról, hogy sikeresek, állandóan hallani is szeretnék, hogy a nő megdicséri őket. Én sose válaszolom azt egy férfinak, mikor felém nyúl, hogy „még le kell fektetni a gyerekeket”, vagy „fáradt vagyok, fáj a fejem”. Nem hisztizem, és nem féltékenykedem.

Én laza vagyok, mint egy könnyű nyári szellő; és mosolygok. A férfi ettől úgy érezheti magát, mint fiatalkorában, egy szép szerelem kezdetén, amikor még nem voltak kötelezettségei a nőjével szemben, s az egész világ csak róla szólt.

– Nem érzed azt, hogy ezzel elárulod a többi nőt? Nincs velük szemben lelkiismeretfurdalásod?

– Különválasztom a testiséget az érzelmektől. Ha azonban közelebbről szemügyre vesszük, hogy mi izgatja fel igazán a nőt, az egésznek nem sok köze van a nagy és nemes érzelmekhez. Amúgy meg nem szedem el a férfiakat a nőktől, önként jönnek hozzám. Igazából a nők hálásak lehetnek, mert nem kell attól tartani, hogy bármelyiket is hosszabb távon kisajátítanám. Ezeknek a férfiaknak nem a lelkét szeretem, hanem a testét – de ettől még nem vagyok rossz ember.

– Ne haragudj, de nem csak áltatod magad ezzel? Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók.

– Ezek a férfiak otthon példás férjek és családapák: gyémántok, nem hamis kövek! Különben is, mi számít normálisnak? Az egyik pasim, Peti tegnapelőtt hívott, hogy elmaradt a fociedzése, otthonról meg kimenője van, hisz mindenki úgy tudja, hogy a bőrt rúgja. Kérdezte, hogy találkozhatunk-e? Nem találkoztam vele, mert nálam már lecsúszott a szánalmas kategóriába. Nemrégiben ugyanis megnősült, miután két idősebb testvére családot alapított. „Most már rajtam a sor” – mondta nevetve. Elvett egy rendes lányt, de közben rólam fantáziál. Tavaly flörtölni kezdtem egy tőlem fiatalabb sráccal, mert tetszett. Ám ő intelligensen visszaírt, hogy köszöni az érdeklődésemet, de boldog párkapcsolatban él. Állítom, kifejezetten boldog voltam, hogy ilyen is van. Sajnos, a férfiak sokszor nem gondolkodnak, könnyű elcsavarni a fejüket. De talán megnyugszik a női társadalom, ha elmondom, hogy azért akadnak köztük tisztességesek is.

– Kategóriákról beszéltél az előbb. Elmesélnéd, hogy eddig milyen férfiakkal találkoztál?

– Van a vadász, aki mindig új prédát cserkész be. Otthon mindene megvan, az ember nem is érti, miért vágyik arra, amit otthon is bármikor megkaphat. Vagy miért csalja meg a párját egy olyan nővel, akitől a neje klasszisokkal jobb? Ám a vadász nem a jó nőt keresi, hanem a készségeset. Az „én vadászom” kész forgatókönyveket küldözget nekem, pontosan leírja, hogy mit akar tőlem. Mire az SMS végére érek, és minden részletében felfogom a leírtakat – szlovákul ír, ezért nehezebb olvasni –, addigra az egészet kitörli. Szerintem még maga előtt is szégyelli a vágyait. Pedig sose élnék vissza az üzeneteivel, mert ekkora aberráció rám is rossz fényt vetne a külvilág előtt. Egyébként olyan pasim is volt, akinek otthon a legjobb tudomásom szerint minden ferde igénye ki van elégítve: mégis keres, caplat. Rendszeresen kapok tőle házi készítésű szexvideókat, melyekben ő szerepel az élettársával; és a nő arca felismerhető. Mindenesetre ez volt az első eset, amikor tényleg megsajnáltam azt a másik nőt. Belemegy a párja perverzióiba, engedi, hogy mindent filmre vegyenek, a pasi meg diszkreditálja azzal, hogy továbbküldi a videót. S még engem nevezett álszentnek, mikor a szemére vetettem az álnokságát. Minden kapcsolatot megszakítottam vele, ez már nekem is sok volt.

– Remélem, azért nem mindegyik férfi ennyire bunkó...

– Azért nem! A szájhősöknek csak a szájuk nagy. Tavalyelőtt megkerestem egy tetoválóművészt. Időhiányra hivatkozva elutasított, mire küldtem neki egy fényképes üzenetet. Erre hízelegni kezdett, hogy ő még ilyen szép ívű hátgerincet nem látott; egy óra után ledőlt minden korlát, gátlástalan ajánlatokat tett. Megnéztem az adatlapját, boldog családi képek jöttek velem szemben, gyerekkel, viháncoló kutyával, s egy csodaszép feleséggel. Én labdába sem rúghatnék mellette. Az ilyen apában, férjben hol a tartás? Hónapokig hevesen ostromolt, egy félerotikus üzenettől kisült az agya, pedig sosem látott.

Ez a „kicsiny a béka, de nagy a szája” esete volt, mert utána még fél évig írogattunk egymással, de a tetováló úr nem lépett a tettek mezejére. A találkozó elől kibújt, kifogásokat keresett.

– Mindig kategorizálod a férfiakat?

– Igen, és a sémák működnek. Az óvatos típus mindig úgy fogalmaz, hogy tudjon hárítani vagy tagadni, ha komolyra fordul az ügy. Valószínűnek tartom, hogy már többször lebukott. Egyébként én is óvatos duhaj vagyok, a fotóim öt másodperc után már nem megnyithatók. Ellenben az az öt másodperc pontosan elég arra, hogy felpiszkáljam a férfi figyelmét.

– Milyen fotókat küldözgetsz magadról? Fehérneműseket?

– Naná! A képet mindig privát üzenetben küldöm el, tíz pasiból nyolc biztosan visszaír. Majd játszani kezdek velük, mint macska az egérrel. Hihetetlen, mennyire kiszámíthatóak! Néha bedobom a csalit, hogy téves üzenet volt, erre azonnal ráharapnak, s nyomulni kezdenek.

– Azért nyugtass meg, hogy nem minden férfi enged a csábításnak...

– Működik a megérzésem, társaságban mindig tudom, hogy ki az, aki nem épp a hűség mintaképe. De nem árt az óvatosság, volt már olyan, hogy a férfi teljesen kiszámíthatatlanná vált, alig tudtam tőle megszabadulni.

– Te egyébként milyen férfira vágysz?

– Néha azt gondolom, szeretnék egy szolid, egyszerű férfit. Amikor meg összejön, unatkozni kezdek. Az előző, officiális románcomnak azért lett vége, mert nem tudtam ellenállni a kísértésnek.

– Magányos vagy. Nem fáj?

– Nem. Hétköznaponként munka után tornázni járok, és van egy yorki kutyám. Az egyetlen, akinek a szuszogását elviselem. (Felnevet.) Most a barátaim szeretnének összeboronálni valakivel, aki szerintük illene hozzám. Szerintem meg nem lesz belőle semmi, mert kontrollmániás vagyok. Jobb szeretem, mikor én választok. Az életben egyszer nem figyeltem, elhittem, hogy szeretnek, s mire feleszméltem, jól otthagytak. Soha többé!

Én azt mondom, még a szentek is szerették a ledér nőket. Nemrég azt olvastam, hogy Szent Ágoston is szót emelt érettünk. Azt mondta, ha nem volnának könnyűvérű nők, a parázna vágyak tombolása romlásba vinné a társadalmat.

Ági aranymondásai

Amióta nem kötelező a nőnek felnézni a férfiakra, azóta az erősebbik nemnek még több visszaigazolásra van szüksége arról, hogy ő a teremtés koronája. Ám a házasság a legritkább esetben áll puszta csodálatból.

• A férfiak úgy érzik, ha nem hibátlanok, akkor nem is szerethetők. Az önbecsülésük a szexszel is nagyban összefügg: egy férfi attól érzi magát férfinak, ha jól teljesít az ágyban.
• Sok pasi nehezen boldogul az egyenértékűségen alapuló párkapcsolattal. Két egyenrangú felnőtt közti viszonyban a szeretet egy bizonyos idő után már feltételekhez kötött. S ezt a férfi nem szereti.
• Ha hiszed, ha nem, nem egy férfi az intimitást keresi nálam. A közelség megélése minden embernek fontos. Számtalan férfi csak az ágyban átélhető meghittséget engedi meg magának; a munkában vagy otthon már nem akar gyöngének látszani.