L’art de vivre: ahogy a franciák élnek. Az egész világ őket csodálja, főleg a francia nőket. Nem híznak el, pedig sokfogásos ebédeket és vacsorákat esznek.
Két óra hosszat ettek, és a végére Marianna úgy jóllakott, mint a duda.
Egy francia orvosnő egy orvoskongresszuson megvető pillantást vetett amerikai kollégái kávéjára. Miért nem tejjel vagy valódi tejszínnel isszák a kávéjukat? – kérdezte megvetően. Mert a tejszín zsíros? Ez igaz, de hiszen csak pár cseppnyi kell a kávéba. Sokkal jobb egy pici csésze erős kávé, mint három deci édes lötty, ami kávészemet alig, vegyszert annál többet látott…
Tudják, hogy szervezetünknek szüksége van zsírokra is, mert az évezredek során megszokta a természetes ételeket. Ezért nem tudja megemészteni a félkész műételeket. Fogyasszuk azt, ami a kertben terem, és a mezőn szaladgál – tartják a franciák. (Hozzáteszik még, hogy a legtöbb hasznos vitamin mindig azokban a terményekben van, amelyek nem utazták körül a világot.)
A franciák okosak, ebéd után mindig elkortyolnak egy pohár borocskát. Még az apácák is megisszák a pohárka borukat a kolostorokban.
A legtöbb ember napközben bekap még „ezt-azt”. Ezek a kis adagok estére egy pótebédet is kitesznek. A franciák két étkezés között soha nem esznek. Megreggeliznek, de azután már csak ebédet esznek, közben semmit. Még egy almát sem! Délben megebédelnek, és este nyolckor vacsoráznak.
Még az apácák is megisszák a pohárka borukat a kolostorokban.
Az orvosok szerint az utóbbi ötven évben a duplájára, sőt, háromszorosára növekedtek az ételadagok. A menüs kifőzdéket ma eszerint kategorizáljuk: minél több, annál jobb! A franciák egyszerű trükköt ajánlanak: használjunk kisebb tányérokat. A kicsi tányéron a kevés étel többnek látszik. Vagy csak az adag felét vegyük a tányérunkra... Együnk lassan, és amikor befejeztük, tegyük le a villát, kanalat, és beszélgessünk. Majd 15 perc múlva, ha még éhesek vagyunk, vehetünk megint egy keveset. Ám valószínű, hogy már nem leszünk éhesek, a teltségérzet evés után húsz perccel már jelentkezik, és agyunk megálljt parancsol a gyomornak.
A művitaminokat sem pártolják a franciák, mert csak az „igazit“ tudjuk igazán megemészteni. Ráadásul becsapnak bennünket – reggel bevettem a multivitaminomat, nem kell már törődnöm azzal, hogy eszem-e aznap zöldséget…
Hollywood is dobott egyet a kis fekete népszerűsítésén: Audrey Hepburn Givenchy-ben. A ruha végül 410 ezer fontért kelt el egy aukción
Aki a szeretteivel vagy barátaival kényelmes lassúsággal eszik, az nem csak az emésztésének kedvez. Egyes tanulmányok szerint hosszabb ideig tartanak a beszélgetős házasságok, mint a „hűtőszekrényesek”, ahol mindenki akkor eszik, amikor ideje van, és maga szolgálja ki magát.
A ruhát Coco Chanel és Jean Patou találta fel 1920-ban. Akinek van stílusa, annak a nőnek vörös rúzsa és kis feketéje is van. Nem nagy cucc, mégis megőrülnek érte a franciák, mert nyáron felvehetik az utcára, télen pedig trikóval aláöltözhetnek, s este kis gyöngysorral elegánsabb vacsorára is megfelel. A Vogue úgy hívta annak idején, hogy „a Chanel Fordja“ (vagyis népautója).
Kapcsolódó írásunk: Fények és árnyak