Nincs külön érzékszervünk annak érzékelésére, mit gondol a velünk élő férfi. Ezért nemigen értjük egymást, pedig az együttélésünk jövője függ tőle. Dömötör Ede fotós elmeséli, hogyan lát bennünket egy férfi.
– Egy pasi, ha jót csinál, ha rosszat, az a nőnek sosem fog megfelelni… – kezdi Ede, aki ferde tükröt tart elénk ebben az interjúban. – Nem nyitottad ki az autó ajtaját, nem vettél virágot... Bármi lehet ok a hisztire, miközben a férfi leesik egy létrafokot a képzeletbeli létrán, aminek addig a legfelső fokán állt. Ám a férfi észre sem veszi, hogy minden alkalommal lejjebb és lejjebb pottyan. A nő el akar érni valamit, például, hogy a pasi vacsorát készítsen vagy ne készítsen – és ha a pasi visszaüvölt a hisztériára, akkor már veszített. A nő mindennek pont az ellentétét akarja elérni, csak hogy felmérje, hogy a férfit ki tudja-e hozni a sodrából, vagy nem. Tehát a pasi jobban teszi, ha inkább kimegy egy sörre. Így talán meg lehet úszni egy-két napra a presztízsvesztést.
Dömötör Ede Komáromból származik. Az Új Nő fotósa, több könyvet illusztrált a fényképeivel. 43 éves, elvált, egy gyermeke van
– Szerinted a nő mindig csak nyerni akar? Nem hihetjük el, hiszen ő a gyöngébbik nem...
– A helyzet úgy van kialakítva, hogy a pasi ne tudjon nyerni. Ha belemegy a játékba, akkor biztosan nem fog nyerni. Mert ha elhiszi azt, hogy neki mindenképpen ez a nő kell, és jelen van részéről a nagyfokú ragaszkodás, akkor azt a nő ki fogja használni. Csak azért, mert nem tud máshogy működni! A nő nem azért használja ki a párját, mert ki akarja használni: ezek a játszmák ösztönszinten működnek, és bétásítási folyamatnak nevezik őket. A nő megszerzi a pasit, aki még akkor alfa – és az lesz az elsődleges feladata, hogy bétát csináljon belőle.
– Igen ám, de a férfi miért megy bele a játszmába?
– Ha nem megy bele a játékba, és alfa marad, ugyanúgy tetszeni fog a nőnek – ám ez esetben lesz még vagy négy-öt nője a fő nő, az „egyetlen“ mellett. A döntés a nő kezében van. Vagy belenyugszik, hogy a pasija egy olyan hím, aki minden nőnek kell és tetszik, ezért folyamatosan versenyhelyzetben lesz. Vagy bétát kreál a férfiból, de akkor pár év múlva el fogja dobni egy másik alfáért. Azért az alfáért, aki ugyanazzal a Porschéval áll meg a háza előtt, amit anno a jelenlegi párja vett, s a nő miatt eladta már. A nőnek fel sem fog tűnni, hogy az ő kocsijukkal van az a kigyúrt srác, aki épp akkor jött ki a konditeremből... Bezzeg a párjának nincs ideje sem kedve tornázni, mert ő már csak a szemetet viszi le. Abban a papucsban, amit az asszony vett neki, de már az is lyukas. Ahhoz, hogy leugorjon a boltba, a pasinak már nem kell kigyúrtnak lennie – és a Porschera sincsen már szüksége... A nő nézi a férfit, és azt gondolja: Ah, öt éve még olyan jó pasi volt... Istenem, mi lett belőle!?
– És ha a férfi nagy diplomata, s mindenből kibeszéli magát?
– Mennyi ideig lehet diplomatikus a férfi? A nő elmegy a végsőkig. Kipróbál mindent: ha nem vált be ez, akkor majd beválik valami más. Mikor egy golfütővel ütötték hiszti helyzetben, már akkor sem reagált. Csak nézett bele a semmibe...
A végén már nem tudja, hogy melyiket kell a kukába dobni, a kenyeret vagy a szemetet?
– Ha minden helyzet idáig fajul, akkor mi lehet a kiút?
– Nem kell együtt lakni, nem kell együtt élni. Hanem mindenki végezze a dolgát, és néha találkozzanak, mikor jó hangulatban vannak. Egy jót szexelnek, és mindenki megy a maga dolgára. Ezzel nem mondok nagy eretnekséget, mert a világ mostanában így működik. Erről szólnak a közösségi oldalak.
– Sokan azt mondják – és ma már sok nő is így gondolkodik, hiszen egyenjogúság van –, hogy attól még szerethetjük egymást!
– Ebben én nem hiszek! Ha a pár szereti egymást, és van egy kölcsönös elfogadás köztük, akkor abba nem fér bele az ötödik, hatodik, tizenkettedik.
– És a házasság? Abban sem hiszel?
– Évekig fotóztam lagzikat, aztán felhagytam vele. Megesett, hogy a házasság pár hetet sem bírt ki. Mire elkészültek a képek, már nem volt, aki átvegye őket. Szoktam is viccelődni az előzetes megbeszéléseken (miközben halál komolyan gondoltam): meg mernétek csinálni azt, hogy egy hétre kicserélitek a telefonjaitokat? Csak egy hétre. Minden marad bejelentkezve. És ha egy hét után is ugyanúgy gondoljátok, hogy legyen a házasság, akkor, nosza, fotózkodjunk.
– A nők mindig arra kíváncsiak, hogy milyenek a férfiak. Mert annyira mások, mint a nők.
– Pedig egyszerű. A férfi megpróbál gondolkodni, hogy mi tetszhet a kiszemelt hölgynek. Kedvezni akar. A srác tudja, hogy a nő szereti a győri Frei kávézóban a riói tökös-mákos kávét, s azt mondja: Hát, drágám, én ajánlok neked egy ilyen riói tökös-mákos kávét! Erra ez lesz a válasz: Nem, én most nem olyat szeretnék! S a nő kiválaszt magának egy japán epres-csilis frappét, aminek köze nincs a kávéhoz. Majd a nőci elkezd szemezni a kávéval, amit a srác magának rendelt. Ha a srác elég ügyes, akkor nagy kávét rendel, de ha nem elég ügyes, akkor a pikoló már két másodperc múlva a nőci hasában landol…
A srác pedig mehet egy újat rendelni. Én általában olyan kávét szoktam kérni, amilyet a hölgy szeret. És rendelek mellé még egy egyszerű hosszúkávét is, mert én mindig azt iszok.
– Mi a helyzet egy vacsoránál?
– Ugyanez. A kapcsolat elején persze minden más, rózsaszín léggömbök szállnak! Amíg a játék nem fajul el, addig nő és férfi jól együtt tudnak működni. Én például mindig pontosan tudtam, mit szeretne a párom, beletaláltam tízből kilencszer. Ám ha beletalálok, és azt mondja, ő nem azt akarja, akkor az már egy jel. A nő bosszút akar állni a férfin valamiért. A végén megkérem, hogy rendeljen azt, amit szeretne, mert végre szeretnék én is egy jót enni. Ám ha ezt így egyenesen kimondom, akkor jön a hiszti, hogy milyen szemtelen vagyok, neki ilyet ne mondjak…
Én általában olyan kávét szoktam kérni, amilyet a hölgy szeret. És rendelek mellé még egy egyszerű hosszúkávét is, mert én mindig azt iszok.
– A férfi-nő harc onnan indult, hogy a férfi sohasem lehet biztos abban, hogy kié a gyerek. S ezért elkezdte korlátozni a nőt, a középkorban még erényövet is rakott rá, mikor háborúba indult.
– Vannak olyan országok, ahol az apának nincsen joga megtudni, hogy az a gyerek az övé-e ténylegesen. Összejön egy pár, összeházasodnak, születik egy gyerek. Két fehér ember, a gyerek pedig látványosan barna. Az apuka mondaná: Oké szívem, szeretlek meg minden, de a gyerek nem biztos, hogy az enyém, hiszen barnább, mint mi. Ám soha nem fogja megtudni, mi az igazság: a felmenők között volt egy barna bőrű rokon, vagy a nej valóban félrelépett... A férfi bánatában bemegy az első kocsmába, és ott fog sírni a többi 40 feletti csávóval, akik szintén elváltak. A fenti helyzetekre egyfajta megoldás létezik: az, ha kilépsz ebből a játékból. Nem közeledsz a nőkhöz, inkább megtanulsz egyedül élni, beleásod magadat a hobbijaidba. Férfiként könnyebben meg tudod találni az életedben azokat a pontokat, amelyek nő nélkül is stabilak. Viszont ekkor a nő már teljesen a másik térfélen van, ellenség...
– Kész forgatókönyveket mesélsz el. Ennyi lenne az élet?
– Az esetek nagy százalékában, sajnos, így alakul: jön egy nagy szerelem, az elején minden felhőtlen – ám egyszer csak a férfi elkezd a nő szemében kicsit nem elég jó lenni. Ez nagyjából egy év után kezdődik. Mikor belépsz a lakásba, vedd le a cipődet. Ha már elmosogattál, jön a következő, hogy nem vitted ki a szemetet. Te ekkor már elmosogattál és kivitted a szemetet, de nem vitted fel a leveleket...
– Ejnye, a pasi ezt miért hagyja?!
– Mert szeret. A pasi szeret, és megpróbál mindent megtenni a nő kedvéért. A nő azt mondja: menjünk el a moziba! A pasi azt mondja erre: oké, majd éjszaka megcsinálom a melómat. A meló már csúszik. A következő héten pedig már jön, hogy kötelezően menjünk el moziba. Elmész, megtankolod a kocsid: 60-70 euró. Elviszed a nőt vacsizni, moziba: 50-60 euró. Egy nap alatt elvered a fél fizetésed, de te vagy a férfi, s így természetesen te fizetsz. Hazaértek, és a nő azt mondja: Jaj, fáj a fejem! Kiadtál kétszáz eurót azon a napon csak azért, hogy mosolyogjon, hogy jól érezze magát – és fáj a feje... Mit csináljunk mi, férfiak? Írjátok meg nekünk, mi lenne nektek a jó! A férfiak egy része a totális kivonulást választja. Erről írnak a www.ferfihang.hu oldalon.
– Ez eléggé nőellenes oldal, nem? A jóérzésű nő megütközik, mikor belé olvas...
– A nők nagyon megváltoztak, s ezt a férfiak elég nehezen viselik. Minden olyan helyzetben, ahol nőiesen is viselkedhetnének, inkább versenyeznek a férfiakkal. Teljesen mindegy, hogy nyer a nő, vagy veszít, mindig a férfi a hibás. Mert ha nem hagyta őt nyerni, akkor miért nem hagyta? Ha hagyta őt nyerni, akkor miért hagyta? És amúgy egyáltalán: meg milyen férfi az, aki beleáll a versenybe? A nők a történelem folyamán a rivalizálást tanulták meg, a férfi figyelméért szálltak harcba. Mivel nem dolgozhattak, és nem lehetett saját vagyonuk, mindenben a férfitól függtek. A jó nő jobban ment férjhez, s jobb élet jutott neki. Ennek már vége, de a nők még mindig látványosan utálják egymást. Ha nincs tétje, akkor is. Sajnos nem tudnak egyenesek lenni. A férfiak egyenesek. A nő azt tanulta meg, hogy neki mindig játszania kell, benne van a zsigereiben. Neki soha nem volt semmije, csak fiatalsága! Ezért taktikáznak, ezért olyan erős a nőkben a taktikai érzés...
– Nem lehetne béke? A férfi nem lehetne megbocsátóbb, hiszen tudja, hogy miért ilyen a nő...
– Nem minden pasi érti, hogy miért ilyenek a nők – s attól, hogy én értem, nem fogom magamat jól érezni. Ma minden, ami nem felel meg a nőnek, az már a nőgyűlölet kategóriájába esik. Annyira sajnálom...
A cseszegetés
Valami baj mindig van, megy a cseszgetés. A nő ezzel teljesen átformálja a férfit, a vezérhímből egy félig-meddig papucsot csinál. Ott fog állni egy kigyúrt, félig kitetovált pasas, szőrösen, kezében egy nejlonszatyorral, az egyikben a szemét van, a másikban a tej meg a kenyér, mert épp a boltból jött. A végén már nem tudja, hogy melyiket kell a kukába dobni, a kenyeret vagy a szemetet... És csak áll ott, végignéz magán, és elszomorodik, miközben a pénztárosnő meg már attól elcsöppen, hogy ránéz, de otthon élete párja már semmibe veszi a pasit. És megy a kis kenyérrel és a tejecskével haza, ahol a nő már egy hasonló csávóval csetel, mint volt főhősünk még pár évvel ezelőtt is...
ALFAHÍM
Az alfahím igazi, férfias pasi, aki rendkívül vonzó a nők számára. Ezek a férfiak általában rögtön a társaság középpontjába kerülnek, hangadók, akik könnyedén az ujjuk köré csavarják a nőket, azonban nem feltétlenül ők az ideális apa- és férjjelöltek.
BÉTAHÍM
Azt mondják, hogy a béta kategóriába tartozó férfiak a legjobb férjek, hiszen kedvesek, őszinték és ragaszkodók. Kiegyensúlyozottság, türelem jellemzi őket. Remek társak, ami sokat számíthat családalapításkor.
–nagyvendégi, darnay, mórocz–
