Közép-Európa egyik legnagyobb édesvíztartalékával rendelkező területén, a Csallóközben is találtak glifozátot az ivóvízben...
Ma már tudott, hogy ha nagyüzemi módszerekkel folytatjuk a termelést, akkor pár év múlva nem lesz elegendő termőtalajunk. Mert mindennek az alapja a termőföld, amelyet szennyezünk és kizsigerelünk. Viszont annyi sok embert, amennyi a városokban él, tehát nagy tömegeket csak a nagyüzemi mezőgazdaság képes ellátni... Ezért találták ki a talaj nélküli zöldséghajtatást, ám azért a termőtalajos termelésnek is vannak tartalékai. Az egymás mellé ültetett növények például képesek segíteni megvédeni egymást a kártevőktől. Csak nem ennek kutatására megy el a pénz, mert ez nem hoz hasznot a vegyszer- és a gyógyszergyártó cégeknek. Valahogy az egyensúlyt kéne megtalálni...
-
GLIFOZÁT
A glifozátot az egyik legzöldebb gyomirtó szerként engedélyezték a 70-es években, mondván: gyorsan lebomlik. Ma már rákkeltőnek mondják. Ez a legelterjedtebb gyomirtó, sőt, kis csomagolásban is használjuk a gyümölcsösben, a kertekben, az utak menti gyomirtásra. A botrány után kiderült, hogy a méréseket annak idején nem vizes közegben végezték, márpedig a szer vízben oldódik. A glifozát, ha kiszórják, az esővel belekerül a talajba, s így a folyókba, majd a végén a csapvízbe. Az emberi szervezetbe bekerülve felborítja a bélrendszerben élő mikroorganizmusok egyensúlyát, és a minket segítőket kiüti. Márpedig a bélbaktériumok egyensúlyának a felbomlása az oka szinte minden gyulladásos betegségnek.
-
HORMON
Sőt, a glifozát hormon jellegű anyagként viselkedik, vetélést és terméketlenséget is okozhat. Mára kiderült, hogy a szabadalmaztató cég, a Monsanto sok adatot eltitkolt. Az Európai Unióban most vizsgálódnak az ügyben, de mindenütt használják, mondván: „nincs helyette más“.
-
EHETŐ!
Amit ma a mezőgazdaságban gyomnak hívnak, az sokszor gyógynövény! Ehető táplálék. A tyúkhúrból és a csalánból például főzeléket, salátát lehet készíteni, és így tovább. Ma az emberek hetvenöt százaléka városlakó – 1914-ben csak tíz százalék élt városban. A városlakó ember nem tudja, milyen fontos, hogy be legyünk kötve a természetbe. A városlakó nem ismeri a természet működésének összefüggéseit – ezért mindent el lehet neki adni, könnyen manipulálható. Sajnos, sokszor éppen a „természetvédő“ városlakók harsogják a legtöbb butaságot.
-
KI DIKTÁL?
Ma az alapkutatásokat az ipar finanszírozza. Ez a legnagyobb baj! Azt kutatják, ami az iparnak megfelel. Régen tiszta volt a tudomány. A hetvenes években mondta ki Ronald Reagan és Margaret Thatcher, hogy ne az adófizetők pénze menjen rá a kutatásokra, hanem az iparé (hisz ő használja az eredményeket). Eme nemes gondolat lett a vég kezdete: azóta ugyanis a kellemetlen adatokat nem hozzák nyilvánosságra.
-
TÚLLŐTTÜNK!
A jövőt fogyasztjuk! Az időnk egyre fogy. 2018. augusztus 2-a volt az ökológiai túllövés napja. Ez annyit jelent, hogy ezen a napon az arra az évre szóló erőforrásaink teljesen kimerültek, s elkezdtük a következő évit felélni. Mi marad az unokáinknak? Hogyan fognak ők életben maradni? Ezzel nem foglalkozunk.
-
ÉRDEKES!
A legtöbb településen elindult a szerves hulladék szelektálása, ami azt jelenti: ahol jó a faluvezetés, ott a házakhoz külön tárolókat küldenek, s ezeket időközönként kiürítik. Így a lakosoknak nincs gondjuk azzal, hova tegyék a lekaszált füvet vagy a lehullott faleveleket. Abba azonban nem gondolunk bele, hogy ez a sok fűkaszalék néhány év múlva aranyat fog érni, mert a talajunk rettenetesen elszegényedik. Hiszen nincs visszaforgatva a szerves anyag! Mindenki azt hiszi, hogy a bolygónk egy kimeríthetetlen erőforrás, de nem az. Lassan a talaj is kifogy a tápanyagból.
Permakultúra
A permakultúra kifejezés a permanens és az agrikultúra kifejezés összevonásával keletkezett, és két ausztrál találta ki. „A permakultúra az emberi élőhelyek és mezőgazdasági rendszerek olyan kialakítása, ami a természetben zajló folyamatokat utánozza” – írja a szakirodalom. Akit érdekel a téma, keresse fel a Magyar Permakultúra Egyesület weboldalát vagy a prirodnazahrada.eu weboldalt (ma már kurzusokat is kínálnak permakert témában).
Kapcsolódó írásunk: Permakert
A permakertész a régi kertészek bölcsességét dicséri. Az epret hozza fel példaként, ami gyerekkorában azonnal pirosra festette az ujját, ahogy hozzáért. A manapság kapható spanyol eper hiába vérvörös, ha nincs íze, és nem színez...
Nagyüzemi zöldségek
Egy agyonpátyolgatott nagyüzemi zöldségtől nem kapjuk meg azokat a tápanyagokat, amire szervezetünknek szüksége van. Ha egy bionövényt megtámad egy madár, védekezni kezd, anyagcseretermékeket termel. Ha a növényt megesszük, mi is hozzájutunk ezekhez az egészségvédő anyagokhoz.
Articsóka
Paxián Erik kertjében. Az articsóka mindenütt termeszthető, ahol a nyár nem túl forró, hűvös és nedves, a tél pedig enyhe. Ha a talajtakarást jól elvégezzük, az articsóka túlélheti, mint évelő növény. A gyökerei azok, melyeknek védelemre van szükségük.
Írásunk itt olvasható: Permakert
–néva–
