A huszonegyedik században a világ legtöbb országában megvalósult a két nem egyenjogúsága: életvitelben, öltözékben, hivatásban. Ha mégis akad terület, ahol a női nem a „gyengébb”, nos, annak biológiai és/vagy genetikai okai vannak. Ilyen különbség létezik az alkoholt illetően: az orvosi szakirodalom szerint a nők érzékenysége az alkohol károsító, mérgező (toxikus) hatására háromszor nagyobb, mint a férfiaké. Még érthetőbben: az alkohol okozta májzsugorban (cirrózisban) szenvedő nők átlagéletkora 42 év. A férfiak több mint tíz évvel idősebb korban jutnak el eddig a stádiumig. Statisztikailag bizonyítható az is, hogy a nőknek kevesebb ideig kisebb mennyiségű alkoholt kell elfogyasztaniuk, hogy májuk „összezsugorodjon”, azaz kialakuljon az alkoholbetegség végstádiuma, a cirrózis.
Vagyis e téren nincs egyenjogúság, s ennek hátterében, mint jeleztük, nem megváltoztatható társadalmi (szociális), hanem kemény biológiai, élettani okok állnak. Az alkohol a testbe bekerülve, már a szájüregben, de főként a gyomorban szívódik fel. A felszívódott alkohol a májba kerül. A máj egyik fő feladata az ún. detoxikálás, azaz méregtelenítés. A májsejtek az alkoholt – ha azt mértékkel fogyasztjuk, vagyis nem terheljük túl májsejtjeinket – egy alkohol-dehidrogenáz (ADH) nevű enzim segítségével képesek lebontani, azaz ártalmatlanná tenni. Tudjuk azt is, hogy az ADH nemcsak a májsejtekben, hanem a gyomornyálkahártya sejtjeiben is megtalálható. Tehát a kis mennyiségű alkohol már a gyomorban lebontódhat, és nem kerül el a májba. Nos, itt kezdődik az „egyenjogútlanság”. A nők gyomornyálkahártyájának sejtjeiben az ADH aktivitása alacsonyabb a férfiakéhoz képest, vagyis a nőknél az ugyanolyan mennyiségű alkoholból több szívódik fel! E többlet pedig előbb-utóbb kimeríti a májsejteket.
Köztudott, hogy bizonyos nemi különbségek hátterében hormonális hatás is meghúzódhat. Érvényes ez az alkohol esetében is! A női hormon (ösztrogén) ugyanis fokozott bélmozgásra és gyulladásos válaszra hajlamosítja a női szervezetet. Ösztrogént tartalmaznak az antibébi-tabletták is, ezért szedésük esetén nem ajánlatos a mértéktelen alkoholbevitel. Mivel a felszívódott alkohol 80%-át a májsejtek semlegesítik, egy-egy átvészelt májgyulladás – főleg a B, ill. C típusú vírushepatitisz (HBV, HCV) – jelentős mértékben károsíthatja a májsejtek e funkcióját. Ezért minden májgyulladásban az absztinencia a gyógyulás egyik feltétele. S hogy valami biztatót is közöljünk: úgy tűnik, hogy a rendszeres kávéfogyasztás mérsékli az alkohol káros hatását. Alkoholt fogyasztók hosszú távú követésével a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy napi 4 csésze kávé 38%-kal csökkentette a májzsugor kialakulásának rizikóját.
S végül, de nem utolsósorban: az alkoholos májbetegség nem sorscsapás, nem visszafordíthatatlan állapot. Ha az alkoholbeteg meg tud állni a lejtőn, az absztinencia nemcsak a máj elzsírosodásával járó májgyulladást, de a már kötőszöveti elváltozást – ez az előszobája a májzsugornak – is képes lassítani. Az absztinencia – a tovább ivókkal összehasonlítva – elősegítheti a májzsugoros beteg élettartamának megnövekedését is.
Dr. Kiss László
