Oda kéne telefonálnom! Vagy menjek be személyesen, és sorakozzak órák hosszat? Meg kéne kérdezni, hogyan működik mindez! Nem hiszem el, hogy ebben a világban képtelenség több dolgot egyszerre elintézni! Miért nem tudják a dolgukat?
Költői kérdések, nem várt kijelentések és sok-sok felháborodott ember. Ez jellemzi általában egyik „kedvenc” tevékenységünket, ami nem más, mint a hivatali ügyintézés.
Bélyegek vásárlása, kígyózó sorok, duzzogás, egy halom dokumentum a táskánkban és az egyre inkább stagnáló türelmünk. Ez maradt nekünk. Nem beszélve arról, hogy vannak, akik úgy gondolják, jogosultak az előzésre, mintha az autópályán lennének. Ilyenkor egy általuk észrevétlennek vélt pillanatban, két embert megelőzve az ajtónál állnak, mintha mi sem történt volna. Aztán jön a hangoskodás és a kellemetlen, olykor igencsak vulgáris haddelhadd.
Persze, akadnak azért nagyon türelmes emberek is, akikkel az általános csevegés mellett jól ki tudjuk panaszkodni magunkat.
Biztosan mindenkinek ismerős a dörgés. A legnagyobb gond viszont abban rejlik, hogy sokszor mi magunk sem tudjuk, hogyan kezeljük mindezt. Mire oda jutunk a hőn áhított ajtóhoz, azt sem tudjuk, hogyan és mit kérdezzünk. Lehet, hogy az ott ülő személy sem tudja pontosan a választ, ettől függetlenül, a sok inger után, a cél is egyre távolabb kerül. Hogyan fogjunk hozzá? Hány zsák türelemmanót vigyünk magunkkal? Hogyan készüljünk az ilyen, egész napunkat igénybe vevő, hivatali ügyintézésre?
5 tanács, ha intézkedni indulunk
-
Célirányos intézkedés
Tudd, mit akarsz elintézni, gyűjts be hozzá minden szükséges információt. Keress rá a neten, hol van a hivatal, állapítsd meg a nyitvatartási időt, és tájékozódj a parkolási lehetőségekről. Hidd el, így könnyebben veszed rá magad, hogy lefusd a kötelező köröket. Csak rá kell egy kicsi készülni! -
Ha nem a kérdésre válaszolnak
Gyakran előfordul, hogy elbeszélünk egymás mellett, nemcsak a hivatalban, hanem egymás között is. Ha úgy érezzük, nem kaptunk megfelelő választ a kérdésünkre, ugorjunk neki még egyszer. Még egyszer és még egyszer. Kérdezni nem bűn. Informálódjunk bátran!
-
Ne szégyenlősködjünk!
Igen! Úgy érezzük, mi vagyunk a csacsik, hogy semmihez sem értünk. Vannak dolgok, melyekhez bizony tényleg nem értünk. Ezt tudjuk elfogadni anélkül, hogy magunkat hibáztatnánk. -
A kiabálás és pufogás nem segít!
Türelem, türelem! Rózsát terem. Ez bizony így igaz. A sor sem fog gyorsabban haladni, ha mindent megmorgunk! Maximum szerzünk még két vagy három ellenséget magunknak. Sőt, mi sem fogunk jól szórakozni. Vigyünk magunkkal könyvet, újságot, keresztrejtvényt, és élvezzük a játék és az olvasás perceit! -
A teljes megsemmisülés érzése
Egyszerűen elfáradunk, enerváltak és csüggedtek leszünk, mert mindez egy csomó időnkbe kerül! Az önmegsemmisítő mondatok nem segítenek! Bármennyire is hihetetlen, nem mi vagyunk egyedül a hivatali Canossa-járás elszenvedői. Legyünk büszkék magunkra, hogy mennyi mindent elintéztünk, biztosan jó pár információval gazdagabbak lettünk. Nem beszélve arról, hogy ilyenkor születnek a legjobb stand up történetek is! Rajta hát, intézkedjünk!
