Kérdés-felelet Boráros Erzsébettel a divatos diétákról.
– Ma a REG-ENOR diéta a divat. Mi a véleménye a zsíron alapuló étrendekről?
– Étkezésünk három fő eleme a szénhidrát, a fehérje és a zsír. Egykor az ajánlott napi bevitel 60 százaléka szénhidrát volt (gyümölcs, kenyér, hüvelyesek, tészta), a zsír mindössze 10 százalékot tett ki, a fehérje 30 százalékot. Hogy mi változott meg? Ma a szakértők már 30 százalékos zsírbevitelt javasolnak! Persze, zömében egészséges zsírokat, natúr magvakat, dióféléket, lenmagot és olívaolajat. A minőségi fekete csokoládé is ide számítódik. A REG-ENOR diéta nem ajánlott mindenkinek. Nem egy kliensem REG-ENORral két hónap alatt 5-6 kilót lefogyott, majd visszaszedte a dupláját. A magas zsírtartalmú diéta emeli az epekő kialakulásának kockázatát. A paleodiéta szintén az állati fehérjén alapszik, és támogatja például a cukorbetegek fogyását. Viszont ez is diéta. Hosszú távon óvatos lennék vele! Azok a diéták és trendek, amelyek fanatikusan elutasítanak bizonyos élelmiszereket, hosszú távon biztosan nem megoldások, és életvitelszerűen nem alkalmazhatóak. A diéta „megváltozott egészségi állapotunknak megfelelő táplálkozási forma“, időszakos jelleggel. Sokan ezt nem tudatosítják, és életmódváltásnak veszik a paleo-, vegán-, nyers-, ketogén-, REG-ENOR diétát és társait. Inkább legyünk mértékletesek, és váltsunk egészséges életmódra, önsanyargatás nélkül!
Azok a diéták és trendek, amelyek fanatikusan elutasítanak bizonyos élelmiszereket, hosszú távon biztosan nem megoldások, és életvitelszerűen nem alkalmazhatóak.
– Hogyan látja, mennyire lehet teljes értékű a nyers vegánkonyha?
– Hosszú távon biztosan nem javaslom. A mikrobiális rizikó elég magas, azaz a nyers étellel patogén baktériumok juthatnak be a bélrendszerbe. És vannak olyan zöld alapanyagok, amelyek emésztése nyersen nehezebb. Sok nyersétel-kedvelő vashiánnyal küzd – ez a vegetáriánusoknál is észlelhető. Emellett felléphet a B12-es hiánya. S nem beszéltem még a szelénről, a cinkről és a különféle ásványi anyagokról, amelyekből a növényi alapú nyersétkezésnél általában hiány lép fel. A növényi eredetű táplálékokból nem tud annyi ásványi anyag felszívódni a szervezetben, mint amennyire szükség volna. Az igen fontos ómega-3 zsírsavat is a halakból nyerjük. Az étrendkiegészítők, persze, segíthetnek, hogy szervezetük minden szükséges vitamint és ásványi anyagot megkapjon, ám a legjobb a friss, élő étel. Télen pedig szinte kívánjuk a meleg kosztot! Úgy gondolom, az ideális étel a mi égövünkön a szezonális és a friss, az a jó, ha étrendünkben a helyi és idényalapanyagokat részesítjük előnyben, nem a behozatalt.
– A cukorról is érdemes beszélni, mert mára túl széles a kínálat: nyírfacukor, kókuszvirág, eritritol, stévia…
– Itt is mértékletességre intek mindenkit. A cukorbetegeknek mondanám, hogy a gyümölcs is tartalmaz cukrot. Nekik általában hatszori étkezést javaslok, hogy a vércukorszint egyenletes maradjon. Az édesítőkből pedig a nyírfacukrot (xilit) ajánlom. Csak módjával persze, mert gyomorproblémákat, hasmenést okozhat. Ha a kalóriák szempontjából nézzük – a méz, a juharszirup, a fruktózszirup, az agavé, a stévia, az eritrit, a xilit –, mindegyiknek hasonló a kalóriaértéke. A kókuszvirágcukor pedig csak jó reklámfogás! Igaz, hogy alacsonyabb a glikémiás indexe a nádcukorénál, viszont az ára jóval magasabb. Csehországban már betiltották a diatermék megnevezést. Fruktózzal édesítik a diatermékeket, ami ugyan nem emeli a vércukorszintet olyan hevesen, mint a glukóz, a ghrelin hormonét viszont igen. (Ezt éhséghormonnak nevezik, mert erős éhséget vált ki.) Az agavé glikémiás indexe – vagyis a vércukorszintre mért hatása – alacsony, viszont 75%-a a feldolgozás során fruktózzá válik, s ugyanott vagyunk. Én a termelői mézet preferálom, amiben rengeteg az ásványi anyag.
– Mit ajánl azok számára, akiknek az emésztésükkel van gondjuk?
– Először is egy kivizsgálást. Ha nincs semmilyen szervi elváltozás, viszont tartósan puffadás, hasmenés, székrekedés lép fel: akkor irritábilisbél-szindrómáról (IBS) beszélünk. Ez egy funkciózavar a belekben, ami sok mindentől keletkezhet: stressz, rossz étkezési szokások és a többi. Megoldást az ausztrál orvosok által kidolgozott FODMAP-diéta jelenthet. (Ez egy mozaikszó, a különböző típusú szénhidrátokat korlátozzák vagy tiltják.) A diéta kezdetén nagyon sok alapanyagot – például zöldséget, tejet, gabonaféléket – mellőzni kell.
– Mi a véleménye a sportolók által használt fehérjeitalokról?
– A hobbi szinten sportolók számára a helyes étrend segítségével alánlanám bevinni a szükséges fehérjemennyiséget.
Tanácsok
-
A méregtelenítésről
A méregtelenítés a máj funkciója, a bélrendszer, a vese, a tüdő és a bőr mellett. Én mindig azt mondom: vissza kell térnünk a helyi és szezonális alapanyagokhoz, mint az alma, burgonya, répa, télen a savanyúságok. Ne feldolgozott élelmiszereket együnk, inkább magunk készítsük el az ételeinket. Negyedóra alatt teljes értékű ételt lehet főzni. Tudjuk, hogy a böjtnek évezredes hagyománya van. Almatúladagolásba még senki sem halt bele... A rövidtávú böjt, illetve a léböjtkúra feltölthet energiával – ám az eredmény (a súlyvesztés) nem maradandó. Viszont a detoxikáló készítményeket, kapszulákat és csodateákat nem szeretem. Ezek sokszor csak a bepalizásról szólnak.
-
Jobbak a növényi zsírok, mint az állati eredetűek?
Nem kell mindig vagy-vagyban gondolkodni. Nagyszüleink több állati eredetű zsírt ettek, viszont mindent otthon készítettek el, a kenyértől a kolbászig. Abban az időben nem volt glutén- és laktózérzékenység. Ma viszont feldolgozott ételeket fogyasztunk. A gabonát műtrágyázzák, az állatokat tápozzák, és rengeteg a hozzáadott anyag az ételekben. Ma még a szalonna is gyors sóval készül, ezért feldolgozottnak számít! Teljesen rendben van, hogy a sült és rántott ételekhez házi zsírt használunk, mivel az állati zsír jobban bírja a hőfokot. Viszont a növényi olajak kivételesen jótékony hatásúak szervezetünkre, elég az ajánlásokat elolvasni.
Ando Krisztina
Kapcsolódó írásunk: Mit együnk?
