Szerkesztőségünk egy csodaszép és csoda eredeti mesekönyvvel készült karácsonyra.
Király Anikó Mangalucával Kukkóniában című mesekönyve a Csallóköz vízi látványosságait és állatvilágát mutatja be. A színes illusztrációkat is Anikó készítette.
– Tehetséges lány vagy, hisz még az illusztrációkat is te készítetted a könyvbe! Mi az, amit tudnunk kell Király Anikóról?
– Feketenyéken élek, a gimnázium elvégzése után Piliscsabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanultam újságírást. Úgy éreztem, ez valamiféle átjárót biztosít majd az írói mesterséghez. Én ugyanis akkor vagyok elememben, ha a fantáziám szabadon szárnyalhat.
– Fiatal vagy, mégis rendelkezel már írói múlttal.
– Két éve jelent meg első ifjúsági regényem, Strand, papucs, szerelem címmel. 2019-ben pedig a második, a Csak barátok? Mindkettőt egy ifjúsági kiadó, a Menő Könyvek adta ki, amelyik a Líra csoport alá tartozik.
– Novemberben jelent meg az első gyerekkönyved. Honnan jött az ötlet?
– A kukkóniások kerestek meg vele.
Ők egy polgári társulás, és a Csallóköz csodáit szeretnék a világgal megismertetni és elismertetni. Én meg szívesen belevágtam, mert új ajtó nyílt ki előttem, a mesék világa.
– Illusztrátorként is debütáltál...
– Győrben elvégeztem egy kétéves felnőttképzést, grafikus szakon. Ott kezdtem el komolyabban foglalkozni a rajzolással. Viszonylag későn, harmadikos gimnazistaként fedeztem fel, hogy tudok rajzolni. A képzés sokat javított a technikámon. Nagy bátran elvittem megmutatni az Új Nő szerkesztőségének a rajzaimat, s nagyon megtetszettek nekik.
– Térjünk rá magára a könyvre: mi a sztorija?
– A mese a Csallóközben játszódik. Megjelenik benne a Duna, a malmok, vízitúrák és a Duna medrei. Fontos volt, hogy a könyv ne csupán kalandosan mesés, hanem picit ismeretterjesztő is legyen. Fontos szerepe van a történetben Tündér Ilonának. A régi öregek ugyanis azt mesélték, hogy a Csallóközben régen tündérek éltek, és az ő aranyhajukból került arany a Dunába.
– Milyen szereplőkkel találkozhatunk a könyvedben? Főszereplőnek egy malackát választottál.
– A mangalica őshonos volt a vidéken, zsöndör malackának nevezték. Nagyon tetszett a bohókás megjelenése, így azonnal megszületett Mangaluca, a főszereplő! A többi szereplőt a várkonyi természetfotós, Fodor Péter kukkóniás ábécéskönyve inspirálta. Innen költözött be hozzám az unka béka, a lábatlan gyík, a madarak vagy az üstökösréce.
– Mit érdemes tudni a főhősünkről, Mangalucáról?
– Ő nagyon karakán figura, nemhiába kapott főszerepet a könyvben. Rozsdabarna színű, kurta lábai vannak. Kis kövérkés figura, akinek állandóan az evésen jár az esze. Kalapot adtam rá, mert a kalap mégis előkelőbb, egy hölgynek az dukál. Mangaluca végig elvárja, hogy hölgyként kezeljék, hallani akarja a bókot. Olyan kis duzzogós, morgolódós, soha semmi sem tetszik neki – nagyon bonyolult személyiség. A kalapján van három szitakötője, amelyek fontos szerepet kaptak a könyvben.
– Manapság trendi egy negatív szereplőre építeni a történetet...
– Mangalucának sem csupa jó tulajdonságai vannak. Ha van hibája, akkor van hova fejlődnie a karakternek. Mangaluca a könyvben egy jellemfejlődésen megy keresztül. A végére sem lesz egy mézesmázos figura, de sokat változik.
– Elárulnál valamit a tartalomról?
– Mangaluca megmutatja hőn szeretett szitakötős kalapját Tündér Ilonának. Ámde Ilonka kezéből elröppennek a szitakötők. Mire Ilonka felajánlja, hogy keressenek új szitakötőket. Erre épül a későbbi cselekmény. Felkeresik Tituszt, a békát, aki a dunatőkési malomnál lakik. Tőle kérdezik, hogy merre volnának szép szitakötők, ám Mangaluca összeszólalkozik vele, még dulakodásra is sor kerül. Végül Titusz némi aranyért hajlandó lenne elárulni a titkot. Erre elindulnak aranyat mosni. Mangaluca az aranymosót is szekálni kezdi, pedig nem sokat ért a mesterséghez. Ilyen kis gonoszka ő! Egyik cselekmény hozza a másik szereplőt, a másik szereplő egy harmadik cselekményszálat, és így tovább. Olyan az egész mese, mint egy kirakós játék.
– Hol mindenhol fordulnak meg főhőseink?
– Sok helyet bejárnak: a Duna-parton aranyat mosnak, elkeverednek a Duna kiszáradt ágaiba, hajókáznak a Dunán és a Vágon is.
Végül elérkeznek a gútai malomhoz. Egyébként térképet is rajzoltam a történethez.
– Milyen terjedelmű Mangaluca története, s melyik korosztálynak ajánlod?
– 88 oldal, és 70 illusztráció készült hozzá. Igyekeztem minden oldalra becserkészni egy rajzot, próbaolvasáskor ezt kérték is a gyerekek. Végig kapcsolatban voltam Dóka Tímeával (a Kukkónia részéről), aki elsőként a kisfiának olvasta el a könyvet. Amikor megjelent egy új szereplő, már kérdezte is Bence: És hogy néz ki? Hol van, muti, léccci! Egyébként 5 éves kortól 12 éves korig ajánlom a könyvet.
– Könyvet írni komplex feladat. Hogyan ír az író?
– Először két hét alatt zsinórban megírtam a történetet. Megszületett 30 oldal. Írás közben szinte szárnyaltam, szeretek bonyodalmakat kitalálni. Miután kész lettem vele, ceruzával aláhúztam azokat a jeleneteket, amelyeket később megrajzoltam. Tavasszal leadtam a kész szöveget, és májustól augusztusig csak a rajzokon dolgoztam. Míg íráskor nyugalomra van szükségem, és nem szeretem, ha kizökkentenek az ihletett állapotból, addig a rajzolás nem igényli az elvonulást. Bárhol tudok rajzolni, udvaron, tévé mellett, azt pedig kifejezetten szeretem, ha a háttérben zene szól.
– 70 képet megrajzolni nem lehetett egyszerű...
– Kézzel rajzoltam és vízfestékkel festettem ki a képeket. Ez nagyon időigényes munka, ezért is dolgoznak sokan számítógéppel. A4-es méretű papírra festettem: először ceruzával megrajzoltam a kontúrokat, majd kifestettem a rajzot. Az árnyékoláshoz színes ceruzát használtam. Egy egész ceruza elfogyott, mire Mangalucának szálanként megrajzoltam a szőrét. Ha jó napom volt, akkor egy napon elkészült két rajz. Vízfestékkel azért is nehezebb dolgozni, mert ha elkenődik, vagy kicseppen a festék, kezdheti az ember elölről. Volt olyan kép, ami harmadszorra sikerült. Idő kell a festéknek is, hogy megszáradjon.
– Most csak elképzeltem a saját gyerekeimet: mikor festenek, minden úszik körülöttük, és a rajzlap is felhólyagzik...
– Én speciális vízfestékpapírt használtam, 250 grammosat. Az tényleg elbírja a vízfestéket, van némi mintázata, és jobban kihozza a színt. Vízfestéknél is lehet rétegezni: ha megszárad a papír, lehet még rá festéket kenni. Türelemjáték az egész.
– A gyerekeim a lelkemre kötötték, hogy mindenképpen mangalucás könyvvel térjek haza. Annyira megtetszett nekik az asszonyság neve, hogy kórusban kántálták...
– A könyv már megrendelhető, épp a karácsonyfa alá. Én minden percét élveztem a történetírásnak. Mangaluca meséjében sok minden benne van, még akár a folytatás is.
