AZ ÚJ NŐ KONYHÁJÁBÓL! Nyáron nem csak fagylalttal és különféle italokkal hűthetjük magunkat, a hideg gyümölcsleves is kellemes felüdülést tud nyújtani! Az édes leveseket a fiatalok már nemigen ismerik – kolléganőim majdnem leestek a székről, amikor meghallották, hogy hideg gyümölcslevest főztem szilvából!
Egy kis kérdezősködés után kiderült, hogy nem csak ők nem hallottak még ilyen csuda ételről, hanem a párom is Magyarországon kóstolta először a gyümölcslevest. Senki nem akarta megenni az éppen ott kiránduló csoportból, mert ki hallott már olyat, hogy egy leves cukros legyen! (Mióta én főzöm, azt mondja, szereti…)
Igazi magyar kedvenc a gyümölcsleves: ha az embernek nincs sok ideje a főzésre, és már unja a húslevest, akkor gyorsan megrottyantja az éppen otthon található gyümölcsöket. És a Balaton mellett minden étterem menülapján megtalálható! Történetéről nem sok mindent tudni. A Wikipédia a hagyományos magyar levesekhez sorolja, s eredetileg a napszámosok, parasztok, földművesek fogyasztották előszeretettel. A városokba csak a 19. század folyamán került a beköltöző lakosság segítségével.
Merjünk bátran kísérletezni az ízekkel! Itt nem nagyon ismerik a gyümölcslevest, de három évvel ezelőtt még én sem tudtam, milyen a knédli…
A szocializmus alatt igazi virágkorát élte. Hiszen nem kellett hozzá sok alapanyag, és az a kevés szükséges hozzávaló is olcsó volt. Igazi ,,retro ételnek” számít, és nincs olyan magyar gyerek, aki hetente kétszer ne evett volna valamilyen gyümölcsleves-variációt az óvodai vagy az iskola menzán. Ott főleg liszttel sűrítették be a konyhásnénik, amitől általában apró csomócskák úszkáltak benne (a hőkiegyenlítéssel nem sokat törődtek). Ám ha jól van elkészítve, a gyümölcsleves az egész család kedvence lehet! Télen melegen is fogyasztható, de nyáron hidegen az igazi!
A legelterjedtebb gyümölcsleves a meggyleves. Karakteres, savanykás íze révén nem mindenki szereti, azonban a vegyes gyümölcsből (szilvából, almából, barackból, eperből) készült társai rendkívül népszerűek.
KLASSZIKUS VEGYESGYÜMÖLCSLEVES
Mielőtt belevágnánk a kimondottan nyári, frissítő gyümölcslevesek receptjébe, lássuk, hogy milyen is az eredeti, klasszikus recept.
Hozzávalók:
1,3 kg tetszés szerinti gyümölcs (tényleg bármi lehet – szilva, alma, cseresznye, körte, barack, szeder, eper, stb.)
1 liter víz
egy csipet só
2 dl tejszín
1 evőkanál liszt, vagy egy csomag pudingpor (a legelterjedtebb a vaníliás, de bármilyen ízűt használhatunk)
5 ek. cukor
1 citrom lereszelt héja
1 citrom leve
1 csomag vaníliás cukor
1 kk. őrölt fahéj
szegfűszeg
Elkészítés:
A megmosott és feldarabolt gyümölcsöket hideg vízben feltesszük főni. Hozzáadjuk a fűszereket, a citromhéjat, a csipet sót, a szegfűszeget és a fahéjat. Felforraljuk, miközben a tejszínt a cukorral és a liszttel simára keverjük. Amint felforrt a leves, a tejszínes habarásba forró gyümölcslevet vegyítünk, majd folyamatos keveréssel a levesbe öntjük. Az újraforrástól számított 3-4 percig lassan főzzük, majd lehűtjük. Hűtés közben hozzáadjuk a citromlevet, és ha szükséges a cukorral tovább édesíthetjük. Mikor kihűlt, fogjuk és a hűtőbe tesszük, hogy összeérjenek az ízek. Hidegen tálaljuk.
TEJSZÍNES ŐSZIBARACK KRÉMLEVES
Ezt a gyümölcslevest akár konzerv őszibarackból is el lehet készíteni, azonban természetesen akkor lesz az igazi, ha frissen szedett gyümölcsből főzzük!
Hozzávalók:
10 db őszibarack
2 rúd fahéj
2 db csillagánizs, pár darab szegfűszeg
2 csomag vaníliás cukor
3 evőkanál barnacukor
2 ek. méz
2 dl habtejszín
fél csomag vaníliás pudingpor
kb. 5 dl víz
Egy gyümölcslevesben mindig a cukor és a citromlé arányával lehet játszani – ha nem elég édes, bátran adjunk még hozzá cukrot, ha pedig túllőttünk a célon, akkor a citrom savanyúságával bármikor tudunk ellensúlyozni.
Elkészítés:
A barackokat megmossuk, kimagozzuk, és feldaraboljuk. Ha valaki jobban szeretné, meg is lehet hámozni, azonban a turmixolás miatt ez a lépés kihagyható. A megmosott és feldarabolt barackokat egy fazékba tesszük, annyi vizet öntünk rá, hogy szépen ellepje, majd a fahéjjal, a csillagánizzsal, a szegfűszeggel és a cukrokkal együtt felforraljuk. A tűzről félrehúzva kiszedjük a fűszereket, és szép simára turmixoljuk. A pudingport csomómentesre keverjük a tejszínnel, majd a fazekat visszatesszük a tűzhelyre. A forró léből átveszünk pár kanállal a kikevert pudingporhoz, egészen addig, amíg nagyjából ki nem egyenlítjük a hőmérsékletet (ez azért szükséges, hogy ne maradjon csomós), majd az egészet hozzáöntjük a barackos léhez. Hozzáadjuk a mézet, és még egyet forralunk rajta. Pár óra alatt lehűtjük, majd hidegen, felkockázott barackkal, esetleg egy gombóc vaníliafagylalttal és tejszínhabbal tálaljuk!
SELYMES JOGHURTOS ALMALEVES
Nem csak mindenféle vegyes gyümölcsből készíthetünk finom levest, hanem egyfajta ízt is bátran hagyhatunk érvényesülni. Jó, ha ezt a receptet eltesszük a téli hónapokra is, ugyanis melegen is isteni!
Hozzávalók 4 adaghoz:
4 db alma
4 ek. méz
1 csomag vaníliás cukor
8 db szegfűszeg
1 db fahéjrúd, vagy ízlés szerint őrölt fahéj
1 db citromból nyert citromlé
250 g natúr joghurt
2 ek. finomliszt
1,4 l víz
Elkészítés:
Az almát meghámozzuk, kockákra vágjuk és felöntjük a vízzel. A citrom levével, a fahéjjal, szegfűszeggel, mézzel, és a vaníliás cukorral együtt feltesszük főni. Ha felforrt, behabarjuk a liszttel elkevert joghurttal – itt sem feledkezve meg a már ismert hőkiegyenlítésről, hogy ne maradjon csomós! Az újraforrástól számítva még 5 percig alacsony lángon főzzük, majd ha szükséges, utánaízesítjük.
Az interneten pedig még ezer és ezer recept található, finomabbnál-finomabb variációkban. A gyümölcslevesekben semmi sincs kőbe vésve, minden attól függ, mennyire vagyunk édesszájúak, használunk-e bele savanyú gyümölcsöket, és hogy mennyire szeretnénk sűrűre. Kísérletezzünk bátran, és ne féljünk új ízeket kipróbálni! Elvégre én három évvel ezelőtt azt sem tudtam, mi az a knédli!
Kapcsolódó írásunk: Édeskönyv
