Heti összeállításunkban az inspiráló nőké a főszerep! Riportalanyaink őszintén mesélnek róla, milyen egyedülálló anyaként három gyermeket nevelni, egy települést polgármesterasszonyként igazgatni, mezőgazdaságban tevékenykedni nőként, és azt is megtudhatjuk miért jó a slow fashion, és pontosan hogy is lesz valakiből fagyikirálynő!
Mozaikunkban olyan nőket ismerhetünk meg – akik ugyan az élet teljesen más területein szorgoskodnak – egyvalami mégis közös bennük: a kitartás és az elhivatottság!
ÉLETTEL AZ ÉLETÉRT!
Vereczkei Erika (31) szép, fiatal nő. Munkája, ahogy ő fogalmaz, minden nőiességet nélkülöz.
S valóban: a nap nagy részében a földeket járja, s férfiakat (mi több, édesapja korabeli férfiakat) irányít.
Erika egy alig ezer lelket számláló kis faluban, Jányokon nőtt fel. Jelenleg is ott él. Míg a legtöbb kislány színésznői vagy divattervezői karrierről álmodott, addig Erika szívét egy kevésbé nőies szakma, a mezőgazdaság ejtette rabul. Útja traktorok és kombájnok csodálatával indult, a mosonmagyaróvári agrártudományi egyetemen folytatódott, s immár hét éve a dercsikai EXATA GROUP Rt. agronómusaként dolgozik. Markáns kézfogása van, ami arról árulkodik, hogy olyan ember, aki tudja, mit akar. Átok vagy áldás-e nőként – vagy úgy egyáltalán az agrárvilágban tevékenykedni? Erről kérdeztük Erikát.
Olvass tovább: Élettel az életért!
KÜLDETÉSEM A KÜZDELEM
Egyre inkább az az érzésem, hogy árad valamiféle különleges tekintély azokból az emberekből, akik sorscsapások garmadájával néztek szembe éveik során, mégsem roppantak meg az élet súlya alatt. Mintha a nyugalom, a belső béke és a rendíthetetlenség burka ölelné őket körül, hisz bármi rossz is történjék velük, újra és újra képesek talpra állni, s immár megerősödve tovább haladni útjukon.
Mindazoknak, akik ismerik a gútai Varga Erika (54) sorsát, bizonyára van némi elképzelésük az erős nő fogalmáról, akinek bőven kijutott a traumákból.
Három gyermekét – Pétert (33), Dórát (24) és a halmozottan sérült, teljes ellátást igénylő Tamást (28) – egyedül volt kénytelen felnevelni, férjét ugyanis fiatalon, egy baleset következtében elveszítette. Erika azonban nemcsak, hogy állta az élet megpróbáltatásait, de a benne rejlő képességeket is magas szinten kibontakoztatta: fia ápolása mellett jelenleg a Magyar Asszonyok Ligája gútai szervezetének elnökségi tagja, kézműves termékeinek pedig a fél város a csodájára jár. Varga Erikát a saját életútjáról; szenvedélyéről, a kézművességről, s egy-egy nehéz időszak átvészeléséről kérdeztük.
Olvass tovább: Küldetésem a küzdelem
KI KÉSZÍTETTE A RUHÁDAT?
Mozgalom indult divatforradalom néven: Kérdezd meg, hogy ki készítette a ruhádat. Egyre több nő vásárol turkálóban, mert környezetkímélő akar lenni. Az öntudatosabbak meg is kérdezik: És te hol vetted a ruhádat? Miből készült? Ki varrta? Ma ezek luxuskérdésnek számítanak.
Régen tudtuk, hogy Manci néni, a rózsaligeti varrónő varrta a ruhánkat, az anyagot hozzá pedig hazai üzletben vettük, és itthoni gyárban szőtték.
SimplyBori, vagyis Incze-Dusík Bori Pozsonyban született, szereti a divatot – sokáig Prágában dolgozott egy divatügynökségnél mint menedzser. Azonban már ekkor is a kisebb márkák és a kezdő tervezők érdekelték jobban: nekik próbált segíteni az önmenedzselésben. Borinak SimplyBori az Insta-neve – követőinek kendőzetlen posztokban mutatja be, hogyan él egy kisgyermekes anyuka, aki a munkát sem hagyta abba. És aki a divatot is szereti, de tudatosan és egyéni módon állítja össze a ruhatárát.
Olvass tovább: Ki készítette a ruhádat?
A FAGYIKIRÁLYNŐ
A fagyikat mind megettük! Pár kiló felszaladt, mire hazaértem a tanfolyamról... Szalai Barbara (32) Pozsony fagyikirálynője. Az egyik legjobb belvárosi fagyizót, a KOUN-t üzemelteti. Nincs ember a városban, aki ne ismerné a fagylaltjait!
Milyenek voltak a kezdetek? Hogy válik valaki fagyissá? Ezek voltak az első kérdéseink a fagyikirálynőhöz, aki Olaszországban tanulta ki a mesterséget.
– Fiatal voltam, 25 éves, úgy éreztem, mit veszíthetek? Belevágok. Leültem a számítógép elé kutakodni, hol lehet a fagyis mesterséget kitanulni. Nemsokára már a repülőgépen ültem Bologna felé. Arra gondoltam: vagy jó biznisz lesz belőle, vagy egy jó buli! A tanfolyamra szerte a világból érkeztek résztvevők: Peruból, Ausztráliából, Ázsiából. Egy olasz mester tanított bennünket, förtelmes angolja volt, jószerével minden harmadik szavát értettünk. Az elején nagyon sok volt a kémia, és mennyiségeket számoltunk. Én humán beállítottságú ember vagyok, ám nyilván ismerni kell a helyes arányokat, gondoltam. Mikor végre rátértünk a gyümölcstisztításra és már gombócokat is gyártottunk, éreztem: Heuréka, megtaláltam!
Olvass tovább: A fagyikirálynő
TÜNDÉRKERT KERKPÁRÚTJAI
Még mindig kevés a bicikliút, főleg itt a déli, magyarok által lakott területeken. Állami pénzből nem is épült út, csak a fenti részeken – mi itt lent csak az uniós támogatásokra számíthatunk. A csallóközi régióban Csallóközkürt azon községek közé tartozik, amelyek nagymértékben kiépített kerékpárutakkal büszkélkedhetnek.
Serényen épülnek az újabb szakaszok, lassan szóródnak a szélrózsa minden irányába... A falusiak pedig vígan kerekeznek rajtuk, akár csak át a szomszéd településekre. Az életünk lesz komfortosabb a bicikliúttal! – mondja a csallóközkürti polgármesternő, Rabay Anikó.
A kerékpárút alatti föld nem a senki földje! Mindegyik parcellának van tulajdonosa, néha nem is egy. Először velük kell egyezkedni – és Szlovákiában ez igen nehéz dió. Ezért nem épülnek nálunk olyan ütemben a kerékpárutak, mint a többi uniós országban. (Más országokban ezeket a földeket kisajátítják.) Nálunk a törvénnyel – és sok más törvénnyel is – még adós a parlament. Tehát az a szabály, hogy a falu vagy község a saját kataszterében rendezi a tulajdonviszonyokat. Ezt még a pályázat beadása előtt meg kell ejteni. Nem egyszerű történet ez, hiszen a tulajdonosok sokszor nem elérhetők – s emiatt néha évekig húzódik az építkezés.
Olvass tovább: Tündérkert kerékpárútjai
