Mit találtak a vízben és a vízparton? Írásunkból megtudhatják! Több mint 150 önkéntes indult útnak a hétvégén, hogy megtisztítsa a Csallóköz természeti kincsét. Dunatőkésen, Pozsonyeperjesen, Csallóközkürtön, Vásárúton és Vámosfaluban járták végig a Tőkési-ág partjait.
Idősebb, fiatalabb, kislány, kisfiú, mind-mind összegyűltek, hogy együtt tegyenek valami jót a környezetünkért. Az időjárás makacskodott, végül beadta a derekát, és a napocska melege megörvendeztette a méhecskeként szorgoskodó önkénteseket.
Fárasztó nap volt a szombati, mégis minden arcról mosoly és boldogság sugárzott. Mindegy volt, hogy öreg volt vagy fiatal, nagy ember vagy kis ember, mindannyian egyformán gumikesztyűt húztak, és hétrét görnyedve szedték az eldobált szemetet. Végül 133 zsákot töltöttek meg, azaz 1,8 tonna hulladéktól szabadították meg a Tőkési-ágat. Csodálatos teljesítmény, amihez csak gratulálni lehet!
Green Kukkonia
A kezdeményezést tavaly indította el a polgári társulás. Fel akarták hívni a figyelmet a környezettudatos életmódra, a hulladék szelektálására, az újrahasznosításra és a szeméttermelés minimalizálására.
– A járványidőszakban videofilmeket készítettünk, melyeket legfőképp a gyermekeknek szántunk – mondja Dóka Tímea, a Kukkonia polgári társulás elnöke. – A kisfilmekben a hulladékszelektálás, a komposztálás és az újrahasznosítás kérdéseivel foglalkoztunk vonzó és játékos formában. Mindenképpen szerettük volna folytatni a szemétgyűjtést is, amit tavaly már elkezdtünk. Idén a Csallóköz vizeire esett a választásunk. A Csallóközben mindig is meghatározó szerepe volt a víznek, hisz itt van alattunk Közép-Európa legnagyobb ivóvízkészlete. Sokszor nem is tudatosítjuk, milyen kincs az, hogy itt egészséges csapvizet ihatunk, míg máshol, ha lefúrnak a talajba, csak homokot tudnak felhozni.
Balról jobbra: Ribánszky Jarmila, Eperjes polgármestere; Csiba Mária, Dunatőkés polgármestere és Dóka Tímea, a Kukkonia polgári társulás elnöke
El a kezekkel!
A Tőkési-ág ötös szintű védettséget élvez, így emberi kéz engedély nélkül nem nyúlhat hozzá.
– Felvettük a kapcsolatot a Duna Menti Ligeterdők Tájvédelmi Körzettel. Csak az ő beleegyezésükkel indulhattunk el. A körzet felügyelte az eseményt, az ő jelenlétükben szálltak vízre az önkéntesek – mondta Dóka Tímea.
A Dunavit Tájvédő Társulat kis csapata is csónakra szállt, hogy megtisztítsák a Tőkési-ág egy szakaszát. Útjuk során megannyi meglepetéssel találták szemben magukat. A táj, mint írtuk, kiemelt természetvédelmi terület: Cousteau kapitány filmet forgatott erről a kivételes vízi világról (akkoriban ugyanis itt élt a világ legnagyobb édesvízi szivacskolóniája). Már csak emiatt is kiemelt figyelmet érdemelne. Sajnos, mi mégis az emberi garázdaság számtalan nyomára bukkantunk.
Az ötös fokozatú védettséget élvező Tőkési-ág bizony nem élvezkedik, hanem szenved: az önkéntesek még gumiabroncsokat is találtak a vízben, és zsákszámra halászták ki az emberi szemetet a természetvédelmi területről.
– Fontosnak tartottuk a közös fellépést a környező településekkel, a Tőkési-ág Kistérség községeivel. Az FCC Environment jóvoltából zsákokkal és kesztyűkkel láttuk el az önkénteseket, továbbá magunkra vállaltuk a fuvar- és szemétdíjat. A megmozdulást a Csallóköz Területi Idegenforgalmi Szövetség is támogatta. A polgármesterek pedig szervezkedtek, felhívták a lakosság figyelmét a kezdeményezésre – fűzte hozzá Dóka Tímea. – A Tőkési-ág fontos természeti kincsünk s egyben féltett örökségünk, melyet óvni kell. Erre kellőképp szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy majdan unokáink is lássák a csodát! A környezetvédelem mindig kis lépésekkel, szemléletváltással indul. Otthon már szelektíven gyűjtjük a szemetet, szorgalmazzuk a komposztáló használatát. Fontos továbbá, hogy gyermekeinknek megtanítsuk, hogyan illik viselkedni a természetben. Tudni kell, hogy a szemétnek a szemetesben a helye, nem pedig az út szélén, a vízben vagy az erdőben.
A szervezők fő üzenete az, hogy összefogással igenis képesek vagyunk változtatni a jelenlegi áldatlan helyzeten.
Mit mond az erdész?
– Fontos, hogy a gyerekeink is lássák, mi történik egy szemétgyűjtés során. A Tőkési-ágat százméteres védősáv öleli körbe, s bizony itt is sok a szemét. A járványhelyzet következtében felerősödött a belföldi turizmus, ami azzal jár, hogy a látogatók rengeteg hulladékot hagynak maguk után. Az idelátogató idegenek nem vigyáznak a természeti környezetre, nem érzik magukénak a tájat, és a szemetet szépen bedobják a bokrok mögé. Lassan belefulladunk a PET-palackokba – mondja Vavrik Mária, az állami természetvédők képviseletében jelen lévő erdész.
Voltunk már olyan közös szemétgyűjtésen, ahol döglött macskákat és kutyákat húztunk ki az erdőszéli gazból, de fotelokat, mosógépet, televíziókat is csak úgy ott hagynak a faluvégi kiserdőben. Ismerek olyan embert, aki rendre a saját portája végébe talicskázza ki a szemetet, mert szerinte az már a „senki földje”.
Akik csatlakoztak!
Dunatőkés
A Föld napja alkalmából Dunatőkés közel tíz éve szervez szemétgyűjtést. A tevékeny helyi emberek minden év tavaszán zsákokkal indulnak összegyűjteni az elszórt hulladékot. (Most a helyi önkéntes tűzoltók is jeleskedtek.) Dunatőkés már tavaly csatlakozott a Green Kukkoniához, ekkor facsemetéket is ültettek a községben.
– A szervezett szemétgyűjtés célja az, hogy kineveljünk egy olyan generációt, amelynek már eszébe sem jut, hogy a földre dobja a szemetet – hangsúlyozta Csiba Mária polgármester. – Jó hír, hogy évről évre kevesebb hulladékot kell összeszednünk.
Pozsonyeperjes
Itt közel 30 önkéntes csatlakozott a rendezvényhez, a legtöbben az újonnan alakult tűzoltószervezet tagjai közül kerültek ki. Sok kisiskolást is láttunk, akik minden erejükkel igyekeztek felkutatni az út szélén és az árokban heverő hulladékot.
– A nap sikerességéhez hozzájárultak a falu nyugdíjasai is – mondja búcsúzóul a polgármester asszony. – Tíz évvel ezelőtt, amikor elkezdtük a lomtalanítást, napokba telt, míg végére jutottunk a takarításnak. Ma már egyre kevesebb a feladatunk. Reméljük, a környezettudatosság gondolata a mi falunkban is gyökeret ver. Van olyan lakosunk, aki kutyasétáltatás közben rendszeresen összeszedi a hulladékot a Duna-parton. Rend a lelke mindennek. Ha elindítunk egy jól működő rendszert, akkor minden könnyebb lesz.
Csallóközkürt
– Itt az összes helyi szervezet kesztyűt osztott, köztük a Zöld Örökség polgári társulás. Összesen 52 ember járta körül a községet szemét után kutatva – mondja Rabay Anikó, Csallóközkürt polgármestere. – A helyi önkéntesek évente kétszer összefognak, hogy megtisztítsák falujukat, illetve annak bekötőútjait – a mások szemetétől!
Vásárút
Az első hívó szóra igent mondtak.
– Mi ezúttal vízre szálltunk! Béreltünk néhány csónakot, s azzal jártuk végig a tájat – mondta Török Gergely, Vásárút polgármestere. A szépszámú vásárúti önkéntes közt képviseltették magukat a helyi önkéntes tűzoltók és a halászok is.
Vámosfalu
Vámosfalu egy szigeten helyezkedik el, egyik oldalról a Tőkési-ág, másik oldalról pedig a Kis-Duna határolja. Ebből kifolyólag az egyik legérintettebb települése volt a hétvégi „Tisztítsuk meg a Tőkési-ágat” kezdeményezésnek.
– A Duna-part minden vámosfalui ember számára fontos. Itt töltöttük a gyermekkorunkat, jókat fürödtünk a vízben, sok szép emlék köt ide minket – szögezte le Almási Ernő, Vámosfalu alpolgármestere. Vámosfalu lakosai a Föld napját is rendre szemétszedéssel kötik össze. Az önkéntesek közt jelen voltak a helyi sportszervezetek, a Vöröskereszt és a halászok szervezetének tagjai. A falu a térség egyik gyöngyszeme, a táj zöld, nincs benne semmi indusztriális – érdemes vigyázni rá.
Ahogy a helyiek látták
Dunatőkés utcáit járva egy anyukára lettünk figyelmesek, aki kicsi fiának magyarázta buzgón, hogy éppen mi történik a faluban. „Ezt nem lehet elég korán elkezdeni. Épp itt az ideje, hogy a kisfiam is megtanulja, óvni kell a természetet!” – mondta, mire a fiúcska hatalmas mosollyal az arcán becsörtetett a tömegbe, s tekintetével keresni-kutatni kezdte a földön heverő PET-palackokat.
Míg Dunatőkésen meglepődve tapasztaltuk, hogy mennyi kisgyermekes család vesz részt a takarításban, Pozsonyeperjesen már a szemünk sem rebbent a sok gyerkőc láttán. Itt a Nagy családdal beszélgettünk. A szülők határozottan kijelentették, hogy példamutatás céljából érkeztek családostul az eseményre.
Most kell megtanítani a kicsiknek, hogy ne dobálják el a szemetet. Ha pedig valahol hulladékot látnak, azt szedjék fel. Persze az is fontos, hogy felhívjuk figyelmüket a szemétszedés utáni kézmosás fontosságára – mondta mosolyogva az édesapa, Nagy Péter. Péter és Anikó nyolcéves fiukkal, Mátéval, illetve ötéves kislányukkal, Kittivel gyűjtötték a szemetet.
– Mindketten kaptak külön zsákot, az egyik gyűjtötte a műanyagot, a másik az üvegeket” – árulta el az anyuka. Máté bátor kisfiú, szívesen szóba elegyedett velünk. Csillogó szemmel kijelentette, hogy ez élete legszebb napja, mert most aztán mindent felszedhetett a földről, amit csak meglátott! Kitti a kérdésre, hogy mit talált, gondolkodás nélkül rávágta: „Rengeteg sörösüveget!” Bár Kitti is ügyes tagja volt a szemétszedő csapatnak, ő azért nem osztotta bátyja véleményét, miszerint élete legjobb napja ez a szombati. Persze erre is megvolt a tökéletes magyarázat: „Nem tetszett, hogy sokat kellett hajolgatni...”
Egy vadász és egy biológus véleménye
Csallóközkürtön a helyi vadászszervezet oszlopos tagja, Kiss Zoltán kijelentette:
– A táj a miénk is, vigyáznunk kell rá! Nem nagy öröm, ha egy esti vadászaton nagyot botlok egy kidobott betontömbben. A szemét nem ide való.
Fodor Péter a Dunavit Tájvédő Társulatot képviselte. Ő társaival csónakba ült, hogy kihalásszák az emberek által hátrahagyott „fertelmeket”.
– A szárazföldön műanyag flakonokat és üvegeket találtunk. A víz alatt több helyen érdekes dolgokra bukkantunk, például traktorkerékre, székre, sőt egy zsákban madártetemeket találtunk. A természet azért próbálja visszahódítani a területet: a kidobott poliészter tárgyakon már növények nőttek. Méréseket nem végeztem, a víz állapotát csak az élővilágából tudtam meghatározni. Ez pedig azt mutatja, hogy a víz jó állapotban van. A moszatoktól és algáktól kezdve a hínárig és vízinövényekig minden nagyon szép számban van jelen. Láttunk puhatestűeket, gazdag madárvilággal találkoztunk, s több érdekes halfajt is megpillantottunk...
Ez számomra azt jelenti, hogy van remény. Talán lesz még egyszer tiszta a Tőkési-ág és természetközeli a Csallóköz... Ha máshol nem, a műanyag-palackhegyek tetején. De ugye, nem?
