Covid-oltás: Igen vagy nem?

Özönlenek a félrevezető hírek! Ha figyelembe vesszük, hogy mennyi ellentétes vélemény hangzik el az oltással kapcsolatban, isteni csoda, hogy van még ember, aki hisz a vakcinációban. Csakhogy a beoltottak száma kulcsfontosságú a Covid elleni harcban.

A vírus terjedése ugyanis akkor fog megállni, ha elegendő számú ember lesz beoltva. A meleg évszak beköszönése segítheti a vírus eltűnését, amint ennek tanúi voltunk tavaly nyáron is, amikor lényegesen csökkent a betegek száma. Azonban amint megérkezett az ősz, a Covid-19 vírus újra teljes erővel lecsapott. Tehát nem lehet csak a melegre számítani.

„Nem oltatom be magam olyan vakcinával, amelyik nincs rendesen kipróbálva.”

„Némelyik oltóanyag autizmust okozhat.”

„Ne legyen kötelező a Covid elleni oltás. Engem ne kényszerítsenek semmire!”

Sok ilyen véleményt olvasni a közösségi hálón, az újságokban, hallani úton-útfélen. Az aggodalom jogos – még sosem voltunk hasonló helyzetben. Ráadásul a hivatalok nem tájékoztatnak bennünket elfogadhatóan. 

Itt az ideje, hogy kimondjuk: az oltás jobb, mint hónapokig bezárva ülni otthon. Azt is hozzá kell tenni, hogy szigorúan figyelik a vakcina hatékonyságát és biztonságosságát. Az oltás egyébként nem kötelező, és senkire sem erőltetik rá. Mindenki maga döntheti el, felveszi-e, vagy sem.

Viszont illik elmondani azt is, hogy ez az oltóanyag nem tökéletes – nincs bizonyíték arra sem, hogy nem ér semmit, és arra sem, hogy veszélyes volna. Az ellenzők két csoportba tartoznak. Az egyik csoport eleve elvet minden oltást, mert szerintük az ember minden betegséggel megbirkózik, a másik csoport kimondottan valótlanságokat állít. Ezekből nem kevés foglalkozik az oltásokkal.

Nehéz kételkedni az oltások hatékonyságában akkor, amikor a vakcináknak köszönhetően szinte teljesen eltűntek olyan súlyos fertőző betegségek, mint a torokgyík, a szamárköhögés vagy a himlő, amelybe száz évvel ezelőtt még sorra belehaltak az emberek. A koronavírus elleni oltásban azért kételkednek az emberek, mert a legtöbb helyen semmi baj nem történik. Csakhogy más embereknek nagyon is árt, hiszen Afrikában és Ázsiában még sokan meghalnak a különböző járványokban. Az anyuka, aki a tüdőoltás ellen szónokol, azért teheti bátran, mert működik a nyájimmunitás: a beoltottak védik az ő és szerettei életét. Apropó: tüdőbaj! Elég elolvasni a századelő irodalmát, s láthatjuk, mennyi sok írónk és költőnk pusztult el tüdőbajban. Csak hát már kevés ember olvas. A tudósok pedig egyre kétségbeesettebben vizsgálják a hosszú távon jelentkező szövődményeket a Covidon átesett betegeknél.

Mit (ne) higgyünk?

Tekintsük át a járványt övező véleményeket. Sok mendemonda az oltásokhoz kapcsolódik, kezdjük hát ezekkel.

• Az oltás autizmust idéz elő
  Ez a kijelentés évtizedek óta jelen van a köztudatban abban a formában, hogy az oltások hatására autizmus alakul ki. Noha ez a vád eddig egyetlen oltás esetében merült fel (MMR oltás: kanyaró, mumpsz, rubeola ellen), a gyanú mégis minden oltásra árnyékot vetett. Már olyan értelemben, hogy nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Ugyanakkor kezdettől fogva egy nagy átverés volt az egész, amelyet egy Andrew Wakefield nevű angol orvos tanulmánya indított el 1998-ban. Írásában valótlanságokkal és szándékosan meghamisított adatokkal bizonygatta, hogy összefüggés van az autizmus és az oltások között. Wakefield doktor 12 gyereket vizsgált, a választanulmány viszont 14 millió gyerek eredményeit sorakoztatta fel. A végleges cáfolatra csak 2010-ben került sor. Könnyű elhinni azt, hogy az oltások befolyásolják a gyerekek viselkedését, mégpedig azért, mert a vakcinák beadására akkor kerül sor, amikor a gyerekek nőnek és fejlődnek, később majd serdülnek és kamaszodnak. Viszont ma már biztosan tudjuk, hogy az autizmus veleszületett rendellenesség.

A Covid azért különösen veszélyes, mert „játszadozik” a gazdatesttel, és az immunitását saját maga ellen fordítja. A gazdaszervezet fokozott immunválaszt ad a betolakodóra, olyan nagyot, hogy azzal már saját magát – saját szövetjeit – károsítja. Karikó Katalin és Drew Weismann (akik az mRNS alapú vakcinát szabadalmaztatták) már 2005-ben azon dolgoztak, hogy a vakcina kikerülje az immunválaszt, és elrejtse magát az immunrendszer elől.

• A vakcina nem biztonságos, mert túl gyorsan fejlesztették ki
  A gyorsaság ellenére az oltóanyag a klinikai tanulmányozásnak mind a három szakaszán keresztülment. Ráadásul az előállított vakcina nem egy vadonatúj hatóanyag, hanem eredménye egy három évtizede tartó fejlesztési folyamatnak. A SARS vírus elleni orvossággal már kísérleteztek a tudósok, csak akkor a járvány csitulásával – és főleg kellő pénzmag hiányában – abba kellett hagyni a kutatást. Az oltóanyag már majdnem készen állt, a forgalomba hozatalig eltelt időt a klinikai hitelesítésre fordították.

• Az oltóanyagnak mellékhatásai vannak
  Igen, ez igaz, de minden vakcina esetében ez történik. Mellékhatása lehet fejfájás, izomfájdalom, láz, hidegrázás. De felmerül a kérdés: elolvasták-e a betegek például az Ibalgin nevű fájdalomcsillapítóhoz mellékelt útmutatót? Valóban, ritkán jelentkezhet oltás után allergiás reakció – ezért kell a beadása után fél órát várni, hogy ez bekövetkezik-e.

• Az oltástól megbetegedhetek
  Ez nem fordulhat elő, mert az oltóanyag nem tartalmazza a vírust, amely betegséget okozhat. A vakcina azon az elven működik – egyszerűen fogalmazva –, hogy rákényszeríti testünk sejtjeit arra, hogy olyan anyagot termeljen, amelyet a vírus is tartalmaz. Erre szervezetünk azzal reagál, hogy megfelelő ellenanyagot kezd termelni ellene. Az oltóanyag nem idézhet elő olyan állapotot, hogy a beoltott személy Covid-tesztje pozitív eredményt mutasson.

• A vakcina védőhatása nem százszázalékos
  Ez igaz, de ez vonatkozik az összes vakcinára is. Ahogy az orvosok mondogatják: az orvostudományban semmi sem százszázalékos. Ennek az oltóanyagnak a hatása – amelyet a vállba adnak, és azok szerint, akik olyan szerencsések, hogy már fel is vehették az oltást, nem is fáj – 90 százalékos. Ha elég sok embert be tudnak oltani, akkor a koronavírus terjedése megáll. Ezért jó beoltani azokat is, akik gond nélkül vészelték át a fertőzést. Mert előre senki sem tudhatja, milyen lesz a betegség lefolyása.

• A beoltott emberek is terjeszthetik a vírust
  Ez, sajnos, igaz. Ők maguk nem betegszenek meg, ha beléjük fészkel a vírus, viszont másokat megfertőzhetnek vele. Ugyanakkor a beoltott ember nem tud nagy mennyiségű vírust átadni.

• Nem véd élethosszig
  Ez az állítás a legtöbb vakcina esetében igaz. Például nem tart örökké a szamárköhögés elleni oltóanyag hatása sem, amelynek hatékonysága kb. 85 százalék. Ezért nem fölösleges, ha felnőttkorban is ellenőriztetjük az ellenanyag mennyiségét szervezetünkben, vagy újraoltatjuk magunkat. Egyébként a tetanusz elleni oltást is időközönként meg kell ismételni, ennek ellenére senki sem kételkedik abban, hogy a vakcina hatásos.

Jobb átesni a betegségen, mint oltakozni. Ez az állítás még vizsgálat tárgya, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy jobb az oltás, mert az általa nyert immunitás hatékonyabb. A betegségen átesettek immunitását az orvosok kb. három hónapban határozták meg, a beoltottaknál a védekezőképesség akár hat hónap is lehet. Vagy több, ezt még majd meglátjuk.

• A vakcina megváltoztatja az ember DNS-ét
  Ez az aggály annak alapján született, hogy egyes vakcinák, például a Pfizer és a Moderna ún. hírvivő RNS-t (mRNA = messenger RNA) tartalmaznak, amely utasítja a sejteket, hogy milyen típusú fehérjét kell előállítaniuk ahhoz, hogy ellenanyag-termelésre indítsák az immunrendszert. Pluszban pedig rávegyék, hogy felvegye a harcot a fertőzéssel. Ez a hírvivő azonban soha nem jut be a sejtmagba a DNS-hez, ezenkívül elég gyorsan ki is ürül a szervezetből.

• Az oltóanyagban abortált magzatok sejtjei vannak
  Ez nagyon kényes téma. Sok ember számára meglepetés, hogy a vakcinákat általában embriók sejtjeinek segítségével fejlesztik ki. Az embriósejt felhasználása igaz, de az nem igaz, hogy a laboratóriumok minden vakcinához új magzati sejteket használnak fel. A fejlesztéshez egy-egy évtizedekkel ezelőtt törvényesen elvégzett abortuszból származó magzati sejteket, ún. sejtvonalat használnak fel. Sok ember számára kellemetlen ez az elképzelés, de még Ferenc pápa is ajánlja az oltóanyagokat, pedig ő aztán igazán nem vádolható azzal, hogy támogatja a magzatelhajtást.