Tudjuk, hogy a szilvának sok jótékony hatása van. Mégis rengeteg olyan szilvafa van az út mentén, melyek bánatosan hullajtják le a termésüket. A „potyadék" kárba vész. Pedig minden szem szilvával kincset vesztegetünk el. Különösen az aszalt szilvának nagy a fajlagos rosttartalma. Hogyan szüretelik a szilvát? Képeink a „rázd meg a fát" gépesített változatát mutatják be.
A gyümölcsösökben javában zajlik a szilva betakarítása. A lila gyümölcsöt már nem kézzel szedik, a feladatot egy rázógép végzi. A rázógépet egy traktor vontatja a szilvafasorok között. (Fotó: Dömötör Ede)
– Amikor a gép a fa mellé ér, a munkások kifeszítenek alá egy ponyvát. A gépkezelő ráhelyezi a rázókart a szilvafa törzsére, majd a karral lerázza a gyümölcsöt az ágakról. A lerázott szilva a kifeszített ponyvára hullik, amit felcsévélünk, vagyis feltekerünk. Innen a szilvák a futószalagra potyognak, és a végén egy ventilátor kifújja közülük a leveleket – meséli Dobay Gergely a várkonyi gyümölcsösben.
Áldásai
A szilvában rengeteg a B-vitamin. Mi talán leginkább a szilva hashajtó hatását ismerjük. A szilva kiváló az aranyér és a székrekedés megelőzésére. Súlycsökkenést okoz – igaz, csak átmenetileg – a vízhajtó hatása miatt. A fogyni vágyóknak a segítségükre van azzal is, hogy megköti a fölös zsírt. Indiai orvosok lázcsillapítóként is alkalmazzák. Tulajdonképpen nem is tudjuk, miért fitymáljuk le ezt az értékes gyümölcsöt.
A fája nem igényel különösebb gondozást, mégis megtermi magvaváló, vagy nem magvaváló gyümölcsét. Kevés cukorral is készíthetünk belőle finom lekvárt.
Szilvanap szeptemberben
Tudjuk, hogy sokáig a tiszakertek szilvája volt a legjobb. A tiszakertek a keleti végeken, Bodrogközben lettek kialakítva. Kistárkányban a töltés és a Tisza közé ültették a gyümölcsfákat, mikor megépítették a Tisza új medrét az 1800-as évek derekán. Attól fogva a Tisza párájában termett a legkiválóbb szilva! Sajnos, a szocializmus alatt a gyümölcsfákat kihúzatták, mondván, nem éri meg velük foglalkozni – és szántóföldnek minősítették az értékes területeket. A bodrogköziek sírtak, mikor a gyümölcsösöket felszámolták, hisz szerettek oda kijárni, nézegetni a szilvafavirágzást.
Szerencsére Kistárkányban pár háznál megmaradt a szilvafa – ezért aztán Kondás Aranka kezdeményezésre 2012 óta évente megrendezik az Aranka panzióban a szilvanapokat. Reménykeltő, hogy még mindig vannak, olyanok, akik egész nap kavarják és főzik a rézüstben jó barbanci fajta szilvából lekvárt.
Kondás Aranka (Kistárkány)
A tárkányi szilvalekvár akkor volt kész, ha a kanálról már nem esett le. Ma is olyan kemény, hogy megáll benne a kanál... Nincs benne hozzáadott cukor – s bizony, akár öt évig is eláll. Régen faládákba rakták, feltették a padlásra, papírral letakarták, és közben is párolgott belőle a víz – igazából attól lett olyan kemény.
Szilva a várkonyi gyümölcsösben (galéria)
Tisztelet a tárkányi szilvának és a szilvanapoknak!
Tárkányban főzés előtt való nap már javában magvalták a szilvát, a szomszédok segítettek egymásnak. A rézüst az előre kivájt helyre került, már korán reggel odatették főni a szilvát. Kavarták, majd mindig feltöltötték. Így főzték egész másnap reggelig a lekvárt! S így lehetett, hogy egy 80 literes üstben 100 liter szilva is megfőtt, mert mindig összelöttyedt... A tiszakertek aszalt szilvájának sem volt párja, hát még a kisüstinek!
