Egyre több fiatal családos elégeli meg a városi életet. Olyan otthonról álmodoznak, ahol a gyerekeik a friss levegőn játszhatnak, fára mászhatnak, bodobácsot gyűjthetnek, bokorról ehetik a szedret… Vagy éppen csak azért költöznek vidékre, mert falun könnyebb házat venni. A városi lakásárak ugyanis az eget verik. A falusi életnek persze hátrányai is vannak. Minden messze van, a munka messze van, nem jó a közlekedés, de a pénz nagy úr, s a fiatal dönt: mégis költözünk.
Riportalanyunk, Kantár Balázs (33) és felesége, Hajnalka (34) Érsekújvárban laktak panelben; de mindig is szabadabb életre vágytak. Álmukat – sok-sok keresgélés után – sikeresen megvalósították, kisfiúk, Bence (7) már egy szép kertes házban nőhet fel. Balázs és Hajnalka is pedagógusként dolgozik. Első közös otthonuk egy háromszobás panelben volt. Itt nőtt fel Balázs, míg szülei fel nem építkeztek Andódon.
– A panel remek lehetőség volt, hogy kipróbáljuk az együttlakást. De azért kemény próba is volt! – vág a közepébe Balázs. – Én panelben nőttem fel, feleségem viszont családi házban: nehéz volt neki megszokni, hogy itt minden áthallatszik. Az elején félve tekintgetett ki a huzatos hetedik emeleti erkélyünkről. Bezzeg én! Gyönyörködtem a panorámában... Hét évig éltünk itt. Egy idő után viszont már én is vágytam a zöldbe, amellett a kisfiunk számára egy sokkal szabadabb gyerekkort biztosítani. Ezért 2016-ban elhatároztuk, hogy vidéken fogunk építkezni.
Fészekrakás: de hol?
Balázs és Hajnalka első lépésben felmérték az ingatlanpiacot. Nézegették a háztípusokat, tájékozódtak az árakról: mérlegelték, hogy mit engedhetnek meg maguknak.
– Az is megfordult a fejünkben, hogy esetleg külföldön, Észak-Európában próbálunk szerencsét. Ám az ötletet hamar elvetettünk. Szeretjük a régiónkat, itt él a családunk, és itt vannak a barátaink. Először azt gondoltuk, hogy veszünk falun egy öregebb ingatlant, és rendbe hozzuk. Az álmunk egy faluszéli telek volt, környezetbarát házikóval. Olyan alternatív megoldások is érdekeltek bennünket, mint a szalmaház vagy a dombház. Kiderült azonban, hogy ezeket az ingatlanokat a bank nemigen fogadja el fedezetnek a jelzáloghitelre. Mindent megfontoltunk, meggondoltunk, s végül arra jutottunk, hogy Andódon fogunk építkezni, a szüleim telkén: vagyis közös udvarban fogunk lakni a szülőkkel. S bár faluszéli életről álmodtunk, ehhez képest most a falu központjában lakunk – magyarázza Balázs.
Érvényes, hogy minél távolabb kerülünk a várostól, annál kedvezőbb áron vásárolhatunk ingatlant. Érsekújvártól 20-30 km-re már jóval olcsóbbak a házak és a telkek. Ám Balázs és Hajnalka számításba vették, hogy kialakult életük a városhoz köti őket: és ők nem akartak kilométereket ingázni. A városi barátaik is hiányoztak volna, ha messzebbre költöznek. Ezért tették le a voksukat Andód mellett: a település ugyanis Érsekújvár mellett fekszik, 3 kilométerre a várostól.
Könnyűszerkezetes faház!
Balázs nem szerette volna minden szabadidejét az építkezésen tölteni. (Korábban tapasztalta, hogy édesapja mennyit dolgozott, mikor saját két kezével húzta fel a családi házukat Andódon.) Ezért párjával a könnyűszerkezetes faház mellett döntöttek. Kulcsrakész házat választottak, s a végén meg is kapták! Ebből a szempontból tehát jól választottak, jó céggel szerződtek.
A bungaló tervrajzát katalógusból nézték ki: ez jóval olcsóbb volt, mintha saját építésszel dolgoztak volna. A szükséges engedélyeket és a jelzáloghitelt 2018 tavaszán kezdték intézni. A hitelfelvételbe Hajnalka szülei is besegítettek: leterhelték a saját házukat, míg el nem készült az új otthon. Az ügyintézés fél évet vett igénybe, szeptemberben pedig megkezdődött az alap kiásása. Mivel pincével és tetőtérrel nem számoltak, tehát egyszintes házat választottak, fél év alatt elkészült az álomotthon; s a kis család a húsvétot már új otthonában ünnepelhette.
– Az építkezési vállalat reklámja kéthónapos kivitelezést ígért. Az ilyesminek azért ne dőljünk be. Ugyanakkor elégedettek vagyunk: a háznak megvannak az előnyei, melyekkel számoltunk is. Például a ház jól szigetelt: a faszerkezetes konstrukciót vastag szigetelőanyaggal töltötték ki, belülről pedig gipszkartonnal burkolták. Ügyeltünk arra, hogy a tető is kellő hőszigetelést kapjon. A tájolásnál pedig figyelembe vettük, hogy a szobák déli fekvésűek legyenek, és nagy ablakokat választottunk, hogy csak úgy zuhogjon be a fény a helyiségekbe.
A földgázt nem vezették be, árammal fűtenek. A ház központjában egy nagy teljesítményű, fatüzelésű kályhát üzemeltek be, ami teljesen kifűti a belső teret. Az építkezést Balázs festő-mázoló, építészeti iskolát végzett édesapja felügyelte, aki mindig jelezte a hibákat. Így a fiatalok hatékonyan tudtak kommunikálni a kivitelezővel.
Őszintén az anyagiakról
A pár nagy szerencséje, hogy a telek adott volt, nem kellett érte fizetni. A fél házuk felépült abból a pénzből, amennyiért telket vettek volna Andódon (s ez még 2018-ban volt, az árak azóta csak nőttek!). A kulcsrakész ház körülbelül 70 ezer euróba került – a maga 70 négyzetméterével meglehetősen kicsinek számít. (Tulajdonképpen a nyaralónak számít.)
– Háromszobás, 60 négyzetméteres lakásunkból egy szintén háromszobás, 70 négyzetméteres házba költöztünk. Négyzetmétert tekintve tehát nem volt nagy a váltás, viszont nem bántuk meg! A tereket belakjuk, nincsenek felesleges szobáink – így többletkiadásunk sem. Egy faház nyilván rövidebb élettartammal bír, mint egy téglaépítésű, de ez nem von le a kellemetességéből. A jövőben napelemeket tervezünk telepíteni a tetőre: ezzel a „zöld” megoldással kiegészítjük majd az áramellátást. Erre a célra félre is tettünk némi pénzmagot, de egyelőre kivárunk. A jövőben elképzelhető, hogy az ilyen zöld megoldásokat az állam is támogatni fogja, ezenkívül a technológia is fejlődik – árulja el terveiket Balázs.
Közös udvar, privát szféra?
Ma a fiatalok közös udvaron osztoznak a szülőkkel; ehhez elengedhetetlen, hogy egymás privát szféráját tiszteletben tartsák. Elválasztó kerítésen nem gondolkodnak; ha fel is húznak valami elválasztó falat is a jövőben, csakis a háziállatok és a dísznövények miatt.
– A szüleim nagyon sokat segítenek, amit mi igyekszünk viszonozni. Míg ők szeretnek a fiunkra vigyázni, addig mi a járványos időszakban bevásároltunk nekik. A kertet és a háziállatokat – a baromfit, a kutyákat és a törpekecskéket – közösen gondozzuk. Én örömmel nyírom a füvet és hasogatom a fát, jó érzés, hogy kis családomnak én biztosítom a meleget. Idén vettünk egy polikarbonát borítású kis üvegházat, amiben zöldséget termesztünk – hiába, szeretjük a hazait, s főleg a háztájit!
Egy ház körül mindig akad teendő. Ahogy édesapám szokta mondani, a kertbe kiérve az ember azonnal látja, hogy mennyi munka vár még rá. Ám én ezt már egyáltalán nem bánom! – teszi hozzá Balázs.
A fiatal Kantárék sokat tesznek-vesznek a friss levegőn, meleg időszakban szinte a teraszon élnek. A családfő az udvar csinosítgatásánál kreativitásával sem spórol. Tavaly fából kerti medencét ácsolt, s egy szerszámos fészert is épített. Életminőségüket vidéki, természetközeli otthonuk révén új szintre emelték. Az udvar és a kert megadja nekik a vágyott szabadságot, így nem is igazán vágyódnak el idegen tájakra.
