Mi itt az Új Nőben szinte egytől egyig filmrajongók vagyunk, ezért arra gondoltunk, hogy megosztjuk veletek szenvedélyünket, és kertmozira csábítunk Titeket!
Mi is lehet különlegesebb nyári élmény, mint a természet lágy ölén, remek társaságban egy romantikus filmet megnézni a csillagos ég alatt?
A százszázalékos nyár igézetében az Új Nő kertmozit nyitott. S mivel mindannyian javíthatatlanul romantikus filmrajongók vagyunk – a csillagos ég alatt rendeztük be a mozinkat. A Villa Rosa jólelkű pincéreivel speciális koktélokat kísérleteztünk ki. Olyan különlegesek! Kóstoljátok meg, és élvezzétek velünk az Új Nő kertmozijának a hangulatát, bódító rózsaözönben.
Krisztina, magazinunk lapmenedzsere köszöntötte a vendégeket.
Rövid filmtörténeti barangolásunk során megtudtuk, hogy az első filmtekercseket még a cirkuszi sátrakban mutatták be a közönségnek. Az első kifejezett filmszínház 1896-ban nyílt meg – természetesen Amerikában, New Orleansben. Az 1910-es években szökött fel aztán a moziépítési láz, de a stílusjegyeket még a színházépítészet határozta meg, azaz a filmszínházak utánozták a kőszínházakat impozáns megjelenésükkel.
A magyar mozi szó eredete is érdekes. Heltai Jenőtől származik, aki tulajdonosa volt az első magyar filmgyártó cégnek. Addig a mozgófénykép kifejezés átalakításával csak mozgónak nevezték a filmszínházakat. A költő, dramaturg, író Heltai azonban egyik versével (Dal a moziról) elterjesztette a mozi kifejezést.
"S mert a Berta, s mert a Berta nagy liba,
Hát elment a mozi-mozi-moziba... "
Egyszóval, versében Heltai urunk szépen megtisztelte a mozizó nőket, s csak azért nem kaparjuk ki érte a szemét – mert, ugye, már nincs közöttünk.
A szabadtéri mozik ugyanis varázslatos helyek voltak: ugyan ki nem szeretne a csillagos ég alatt időutazásra indulni, miközben balzsamos levegő cirógatja az arcát? A kertmozik emellett kiváló randevúhelyszínnek is bizonyultak.
GALÉRIA ITT!
⤋⤋⤋