A nőgyógyászati vizsgálat kényes dolog: ezzel mindannyian egyetérthetünk. Legyen szó akár az első látogatásról, akár a többedikről, nélkülözhetetlen, hogy előtte testileg és lelkileg is felkészüljük rá…
Hiszen a legtitkosabb testrészünket mutatjuk meg egy kvázi idegennek. Hagyjuk, hogy megérintsen minket, beszélünk neki olyasmiről, mint a hüvelyi folyás és a menstruáció. Alaposan leírjuk vérzésünk színét, erősségét és állagát, sőt, a szexuális szokásainkba is beavatjuk őt.
(© Святослав Гиндлер)
Kölcsönös bizalom és nyílt kommunikáció nélkül ez a feladat aligha lenne teljesíthető. Ezért a jó orvos-páciens kapcsolat e téren is szükségszerű! Cikkünkben azokat a témaköröket járjuk körül, amelyekről jó, ha informálódunk, mielőtt a vizsgálószékbe ülünk.
Mikor érdemes elkezdeni?
A legtöbb fiatal általában akkor keresi fel először a nőgyógyászt, amikor fogamzásgátló tablettát szeretne felíratni. A mi álláspontunk más! Jó, ha egy lány 15 éves korában megkezdi a rendszeres nőgyógyász-látogatást. A biztosító is ekkortól fizeti a preventív nőgyógyászati vizsgálatot (függetlenül attól, hogy a kamasz elkezdte-e már a nemi életet vagy sem). Az első vizsgálat folyamán az orvos ellenőrzi a másodlagos nemi szervek fejlettségét, és többek között felvilágosítást ad a fogamzásgátlás lehetőségeiről és a mell önvizsgálatáról.
A nőgyógyászati vizsgálat nem kötelező, de nagyon fontos, főleg ha a páciens már szexuális életet él. A preventív vizsgálat folyamán az orvos a külső és belső nemi szervek, valamint a mell vizsgálatán kívül méhnyakszűrést is végez.
A nők mumusa: a HPV
Mindenki hallott már a HPV-vírusról, amely az első helyen szerepel a nemi úton terjedő fertőzések között. A HPV jelenléte a nyálkahártyán nem feltétlenül utal promiszkuitásra (szexuális partnerek gyakori váltogatása – a szerk. megj.), ahogy azt sokan gondolják. Az sem igaz, hogy a HPV-vírus csak a méhnyakat támadja meg, előfordulhat ugyanis a szájüregben és a végbél környékén is. A vírus a szabályos sejteket rákos sejtekké tudja változtatni, és a nemi szerveken elforduló herpeszt is ez okozza. A preventív vizsgálat legfőbb célja, hogy időben fölfedje azokat az elváltozásokat, amelyek rosszabb esetben akár daganathoz is vezethetnek.
Szőrkérdés
Korábban több magazinban megjelent, hogy a nőgyógyászati vizsgálatra kiborotválva, megmosakodva és szoknyában célszerű menni. (Utóbbi a komfortérzetünket szolgálja: hogy ne kelljen a rendelőben meztelen alsótesttel megjelenni.) De mit mond az orvos? Mi a leghelyesebb előkészület? Meg fogunk lepődni: az, ami a nőnek legjobban megfelel!
Minden megoldás jó. Aki szeretne, borotválkozzon, aki nem, ne – a nőgyógyászt ugyanis nem érdekli, hogy a páciense meg van-e borotválva vagy sem. Mehetünk szoknyában, nadrágban, törülközővel vagy anélkül. Sőt, orvosunkat az sem zavarja, ha éppen menstruálunk vagy folyásunk van. Minden változat nap mint nap megjelenik a rendelőben. Akár így, akár úgy vagyunk felkészülve, orvosunk semmilyen következtetést nem von le ebből a személyünkre nézve! A tisztálkodási szabályok betartására azonban fontos ügyelni. Ha nincs időnk zuhanyozni, vészhelyzetben a nedves törlőkendő is megteszi!
Mikor menstruált utoljára?
Maga a vizsgálat a legtöbb rendelőben úgy történik, hogy a páciens az öltözőben levetkőzik, de nem teljesen. Felsőtestén minden a helyén maradhat, és a bevezető konzultáció alatt rajta lehet a szoknya vagy a kisnadrág is. Nem kellemes „alul semmi” állapotban beszélgetni az orvossal… A vizsgálat előtt az orvos úgyis megkéri a beteget, hogy deréktól lefelé vetkőzzön le.
A vizsgálatra való felkészülés lényegében egyetlen fontos dologból áll: meg kell mondanunk orvosunknak az utolsó menstruációnk idejét! Esetleg el lehet mondani, hogyan zajlottak az utolsó havivérzések, és hogy volt-e változás az előzőekhez képest.
Pattanjon fel a vizsgálószékbe!
A vizsgálatnak ez a legkényesebb része, amitől a legtöbb nő ideges és feszült. Az orvos ilyenkor általában figyelemelterelő kérdéseket tesz fel, például hogy „hol dolgozik”, de az is gyakori, hogy pontról pontra elmondja, most a vizsgálat melyik része következik. Esetleg megkéri a pácienst, hogy „csússzon lejjebb egy kicsit”, a nőgyógyásznak ugyanis helyre van szüksége a vizsgálóeszközök használatához. A tapintásos vizsgálat után a kolposzkópos (tükrözéses) vizsgálat következik, majd a mintavétel a méhnyak nyálkahártyájáról.
Ne ijedjünk meg! A mintavétel után, még ha óvatosan történik is, pecsételő vérzés jelentkezhet, a méhnyak ugyanis vérbő erekkel van átszőve.
Ezek után az orvos általában még ultrahangos vizsgálatot is végez. A preventív vizsgálat során a pácienst megtanítják a mell önvizsgálatára, a 45. életévüket betöltött nőket pedig mammográfiás szűrésre is elküldik.
A vizsgálat és a szex
Gyakori kérdés az is, hogy az orvos észreveszi-e, ha a vizsgálat előtt a páciensnek szexuális kapcsolata volt. Általában nem veszi észre – ha csak nem folyik spermium a hüvelyből. A vizsgálat előtt nem kötelező tehát az önmegtartóztatás, hiszen a méhnyakkenet minőségét csak ritkán befolyásolja a spermium.
Bár a nőgyógyászati vizsgálat nem leányálom, a rendszeres látogatást semmiképp se hanyagoljuk el! Hisz néhány kellemetlen pillanat tényleg semmiség, ha figyelembe vesszük: a saját egészségünk, életminőségünk a tét!
