Az erdészt még ismerjük, de hogyan lesz valakiből arborista?
Az arborista magasan képzett fasebész vagy olyan szakember, aki a fák egészségére és biztonságára helyezi a hangsúlyt. Az arboristák mesteri módon, kötelek segítségével másznak, dolgoznak a fákon.
Képeink Szereden készültek, amely város elöl jár a fák gondozásában. Székely István arboristát itt kaptuk lencsevégre munka közben.
Székely István arborista
Szerednek van faregisztere, amelyben a város területén található összes fájuk be van jelölve: ismerik a sorsukat, hogy mi történik velük. Bárcsak a többi város is követné a példájukat!
Közép-Európa 3. legnagyobb fekete diófája 300 éves és 25 méter magas.
Sejtburjánzás a törzsön: ez annyit jelent, hogy rákos a fa. Ezek a kórokozók az egészséges fát nem tudják megtámadni, csak a sérüléseken keresztül tudnak a törzsbe hatolni. A leggyakoribb sérülés pedig a metszés. Tehát metszés során akár meg is fertőzhetjük a fáinkat. A megoldás a vágóeszköz fertőtlenítése.
A fa egy kész ökoszisztéma, együtt él a gyökerénél lakó gombákkal, mikroorganizmusokkal, madarak fészkelnek rajta, rovarok porozzák be, kártevői és élősködői vannak a taplógombától a fagyöngyig. A fa él!
Közterületeinken egyre kevesebb a fa, városi parkokat ma már nem létesítenek...
A klimatizálás költsége...
Mérésekkel bizonyított, hogy a betondzsungelekben, a napnak kitett részeken akár nyolc Celsius-fokkal magasabb is lehet a hőmérséklet. Déli, délkeleti oldalra érdemes fát ültetni, ha árnyékolni szeretnénk az épületet. Pár jól ültetett, lombos fával az épület klimatizálásának a költsége akár harmadával csökkenthető.
Gyökérfüggöny
Készítésénél először minimum két és fél méterre a törzstől „kézzel” kiásunk egy részt, majd elvágjuk a gyökereket, a sebet pedig lekezeljük. „Ezen a részen létrehozunk egy gyökérzárat: a gyökér elé leverünk néhány karót, elé kerül a juta, így létrehozva egy biztonsági zónát. Azon túl az építők már dolgozhatnak, az innenső részt pedig feltöltjük tápanyagdús talajjal” – mondja az arborista.
Tájjellegű fák
A városi önkormányzatok főként tájjellegű, őshonos fákat ültetnek: ilyen a hárs, a juhar, a tölgy vagy a fűzfa. Azonban sok esetben az ő kezük is meg van kötve: kevés pénzből gazdálkodnak, és gyakran a legolcsóbb, fiatal fákat választják. Pedig jobb lenne kinevelt fákat ültetni, hisz ezeknek jóval nagyobb az esélyük a megmaradásra – viszont többe is kerülnek. Ördögi kör ez, mert ha hagyjuk kiszáradni az életterünket, s nem árnyékolunk, az végzetes lehet ránk nézve.
