A hazugság úgy beépült az életünkbe, hogy ki sem lehet irtani. Hazudunk a főnökünknek, a gyerekeinknek, a feleségünknek/férjünknek. És természetesen ők is hazudnak nekünk. Hagyjuk a csodába, és nyugodjunk bele? Vagy kutassunk, nyomozzunk a hazugságok után, és gyanakodjunk? Hová lett az igazság, miért rejtegeti mindenki?
Íme, egy mindennapi történet: Brigi három éve ment férjhez. Vettek egy szép házat (részben Brigi nagymamája kölcsönözte rá a pénzt, mert a férj irtózik a hitelektől), egy év múlva szép kislányuk született, minden olyan volt, mint a mesében. Amíg egy szép napon meg nem jelent náluk a végrehajtó. Kiderült, hogy Arni, a férje már egy éve nem fizeti a kölcsönt, amelyet az esküvő előtt vett fel. Ráadásul az is napvilágra került, hogy Arni megcsalja egy másik nővel.
(© Camila Velez)
Brigi feltette magában a kérdést: hogy lehetséges, hogy ennyire vak volt, és semmit sem vett észre? Meg lehet-e állapítani tudományosan, hogy valaki hazudik-e, és mi az, amit a férfiak leggyakrabban eltitkolnak? Pszichológusokat, szociológusokat, életmódtanácsadókat és hétköznapi embereket kérdeztünk meg: mi a helyzet a hazugsággal?
Normális
A pszichológusok és a szociológusok véleménye szerint a hazugság nemcsak hogy természetes része az életünknek, hanem nélkülözhetetlen is. A kutatások szerint egy átlagos ember naponta 200-szor nem mond igazat. Ezek általában udvariassági, azaz tapintatos hazugságok, amelyeket abból a célból mondunk, hogy ne bántsuk meg az illetőt. Az emberek 41 százaléka azért hazudik, vagy hallgatja el az igazságot, mert el akarja kerülni a konfliktusokat, ami emberi szempontból dicséretes.
A hazugság akkor válik társadalmi problémává, amikor célirányos: amikor a másik embert a téves információval becsapjuk, szándékosan félrevezetjük vagy megkárosítjuk. Az elárusító nem tájékoztatja a vevőt az áru hibáiról, a politikus olyasmit ígér, amiről előre tudja, hogy lehetetlen teljesíteni. Ez természetesen nem tisztességes, de nem gázol bele az emberek érzelmeibe. Legalábbis nem mindig.
Amit azonban egyetlen ember sem képes megemészteni, az a kedves hazugsága. Mert igaz, hogy mindannyian hazudunk néha-néha, vagy legalábbis nem mondjuk el a teljes igazságot – a társunktól viszont elvárjuk, hogy SOHA ne hazudjon nekünk.
Súlyos következménye szokott lenni annak, ha a partnerek egyike rájön a hazugságra. A szakemberek ugyanakkor azon a véleményen vannak, hogy egy kapcsolatban nem mindig szükséges a teljes őszinteség. A botrányok több kárt okoznak, ha nyilvánosságra kerülnek, mint ha rejtve maradnak. A hazugság tehát az emberi viselkedés természetes velejárója, bár másképpen hazudnak a férfiak, és másképpen a nők. A férfiak leggyakrabban a munkájukkal, az autójukkal és a szabadidejükkel kapcsolatban nem mondanak igazat. A nők a korukkal, a testsúlyukkal és a vásárlásaikkal kapcsolatban hazudnak. A férfiak gyakrabban hazudnak, a nők ügyesebben. A nők 82 százalékát furdalja a lelkiismeret, ha nem mondanak igazat, a férfiak csak 70 százalékban éreznek lelkifurdalást.
Most nézzük azokat a mondatokat, amelyek hallatán gyanakodnunk kell, hogy társunk nem mond igazat. A leggyakrabban előforduló férfihazugságok:
- Mindig foglalt volt a telefonod.
- Ha akarnám, akár ma is abba tudnám hagyni a dohányzást.
- Persze hogy szeretlek!
- Én nem tudok hazudni.
- Nem ittam sokat.
- Lefogytál.
- Nem volt térerő.
- Éppen úton vagyok.
- Dehogy, nem nagy a feneked.
- Nem tudtalak elérni.
- Semmi közöm ehhez a nőhöz! (A férfi akkor is tagadja, hogy viszonya volt valakivel, ha az az esküvő előtt történt.l)
- A volt feleségemmel szörnyű volt a szex! (A szex a férfi számára mindig egyforma, azaz jó. Mindegy, hogy éppen kivel bújt ágyba. Akkor se higgyen neki, ha azt állítja, hogy a volt feleségével jobb volt a szex, mert csak mérgesíteni akarja ezzel.)
- Csak barátok vagyunk! (Azt állítja, hogy nincs köztük semmi, mégse akarja, hogy ön találkozzon azzal a másikkal.)
A top hazugságok listája
1. Nem feküdtem le vele
Csak nagyon kevés férfi ismeri el, hogy viszonyt folytatott valakivel. Egy fiatalember így érvelt az interneten: „A nők nem akarják tudni, hogy az ember hűtlen volt-e, vagy sem.” Így igaz. Akkor is ez derülne ki, ha közvéleménykutatást tartanánk a nők között. Egy feleség sem akarja tudni, hogy a férje megcsalta. A szakemberek igazat adnak nekik. Ha a férfi fenn akarja tartani meglevő kapcsolatát, akkor az ilyen vallomás erősen negatív hatást vált ki, és veszélyezteti a kapcsolat stabilitását. Ha viszont válni akar, akkor nincs értelme tagadni a viszonyt, és magyarázatokon törni a fejét, ami egyébként mindig reményeket ébreszt a nőben. A legtöbb pszichológus azt tanácsolja: Tagadni, tagadni, tagadni! Sőt sokan úgy vélekednek, hogy házasságkötéskor kölcsönösen nyilatkozatot kellene tenni, miszerint „meg fogjuk kímélni egymást a kellemetlen információktól”. Nem az lenne az igazi megoldás, ha ilyen kellemetlen információk nem is léteznének?
2. Ez az ebéd nagyon jó, igazán!
Érdekes kijelentés, főleg az utolsó szó érdemel figyelmet. Nem kell észkombájnnak lenni, hogy rájöjjünk: itt valami nem stimmel. Kedvesünk vagy évek óta hazudik, ami a főztünket illeti, vagy végre most az egyszer, húszévnyi házasság után eltaláltuk az ízlését. Vagy – és ez a legvalószínűbb – elejét akarja venni a további kérdezősködésnek, amely folyamán csak újabb hazugságokba bonyolódna. Melyik megoldás jobb? Ki akarná hallani, hogy „ez az ebéd szörnyűbb, mint amit az iskolai ebédlőben főztek”? Akkor inkább a kegyes hazugság.
A ruhánkkal és a frizuránkkal kapcsolatban is boldogan lemondunk az effajta mondatokról: „Ebben a ruhában rettenetesen nézel ki.” Vagy: „Ez a madárfészek a fejeden negyven euróba került?”
3. Csak egy kis sört ittam
„Hány sört ittál?” Ezt valóban nem kellene megkérdezni. Úgyse mondják meg az igazat. Vannak, akik művészi tökélyre fejlesztették az elhallgatást, még akkor se derül ki az igazság, ha az asszony ott ül mellettük a sörözőben. Miért olyan kényes kérdés az alkohol? Azért, mert egy asszony semmitől sem fél jobban, mint az alkoholfüggőségtől. A férfiak ezt máshogyan látják. Ők azért nem mondanak igazat, mert utálják, ha az asszony veszekszik amiatt, hogy olyan sok pénzt hagytak a kocsmában. Még hogy a pénz nem fontos egy kapcsolatban!
4. Csak barát
A férfiak mindig titkolják, ha kapcsolatban állnak egy másik nővel. Azt állítják, minden kapcsolatot megszakítottak volt feleségükkel is. Hogy miért? El akarják kerülni a konfliktusokat. Nem akarnak válaszolni az olyan kérdésekre, hogy milyen az a nő, milyen gyakran találkozik vele, mennyire érdekli őt. Ha rajtakapják őket, működésbe lép egy másik védekező reflex: azt mondják, csak egy jó barát, valójában leszbikus, vagy hogy szüksége van valakire, akinek a vállán néha kisírhatja magát, mert problémái vannak a munkahelyén, vagy lelki válságban van. Vagy egyszerre mind a kettő. Az ön férje a megmentő szerepét játssza, pontosabban az irgalmas szamaritánust, mert természetesen föláldozza magát, és meghallgatja azt a másik nőt, holott sokkal szívesebben töltené az idejét önnel. Talán szégyellnie kellene magát, hogy otthon szemrehányást tesz neki ezekért a találkozásokért.
(© Camila Velez)
5. Már úton vagyok hazafelé!
Ha ön óvatlanul afelől érdeklődik, hogy kedves élete párja mikor szándékozik hazajönni, az esetek 99 százalékában azt a választ kapja, hogy már úton van – függetlenül attól, hogy hol tartózkodik. Mindannyian tudjuk, hogy még legalább két óra hosszat fog sörözni a barátai társaságában, és esze ágában sincs elindulni. Összeszokott házaspárok esetében ez egyfajta kérdezz-felelek játék. Az asszony is tudja, a férfi is tudja, na és? Ez a legártatlanabb és leggyakoribb füllentés, amit a férfiak kiejthetnek a szájukon.
