A karácsony évszázadok óta az emberi társadalom egyik legfontosabb ünnepe, amelynek szokásai koronként alakultak és változtak. A következőkben 7 olyan történetet, érdekességet mutatok be, amelyek mindegyike valamilyen módon a karácsonyhoz kötődik.
Az emberiség már Jézus Krisztus születése előtt is ünnepelte a karácsonyt, igaz, nem ebben a formában és nem is ezen a néven. A téli napforduló ünnepe, mely december 21-re esik, több kultúrában is komoly szerepet játszott, a középpontban pedig a világosság sötétség feletti diadala volt. Ezt a fényt a keresztény kultúrában Krisztus szimbolizálta, s idővel az ő személyét is ehhez az időszakhoz kötötték.
(© clausdalby / Instagram)
Kiskarácsony, nagykarácsony
Évszázadokkal később Nagy Konstantin császár, miután Rómában engedélyezte a kereszténységet, a niceai zsinaton szeretett volna pontot tenni a Krisztus körüli vitákra. Az egyik sarkalatos pont a születése napja volt, melyet az emberek akkortájt január 6-án ünnepeltek. Ezért aztán döntés született: Krisztus születésének napja december 25-e, míg január 6-a – vagyis a vízkereszt – Krisztus megkeresztelésének napja lett. Szinte az összes keresztény egyház elfogadta ezt, a kivételt csak az ortodox egyház jelentette. Noha ők is elfogadták a december 25-ét, az általuk használt Julianus-naptár és az általunk ma is használt Gergely-naptár közt pontosan két hét eltérés van. Ez az oka annak, hogy a görögkeleti vallásúak január 6-án ünneplik a karácsonyt.
A Tudor-kori Angliában 12 napig ünnepeltek
A Tudor-ház, amely többek közt VIII. Henriket és I. Erzsébetet adta Angliának, 1485 és 1603 közt uralkodott a szigetországban. A korszakhoz számos különleges és a maitól jócskán eltérő karácsonyi szokás köthető, köztük a karácsonyi tizenkét napos lakoma. Akkortájt az advent nem a várakozásról, sokkal inkább a vezeklésről, a bűnbánatról és a böjtölésről szólt. Karácsonytól kezdődően azonban tizenkét napon át ünnepeltek, s ezalatt az idő alatt senkit sem lehetett munkára fogni. Így aztán, míg a nemesek nagyokat lakomáztak és ünnepeltek, addig a szegényebbek is kihasználhatták az időt a pihenésre. S míg pihentek, gyakran rémtörténeteket meséltek egymásnak. Egy régi hiedelem szerint ugyanis az élők és holtak közti világ határa a téli napforduló idején volt a legvékonyabb, s a szellemek ilyenkor akár át is járhattak kísérteni.
További érdekesség, hogy a Télapó és a kis Jézus helyett ekkoriban olyan – a tizenkét napos lakomához kapcsolódó – karakterek testesítették meg a karácsonyt, mint a Zűrzavar Ura, a Karácsony kapitány vagy épp a Karácsony herceg.
Dickens a társadalmat akarta formálni
Az egyik legismertebb karácsonyi történet Charles Dickens angol író Karácsonyi ének című regénye, melyben a gazdag, fösvény Ebenezer Scrooge-ot meglátogatja a karácsony három szelleme. A szellemek megmutatják neki a múlt, a jelen és a jövő karácsonyait, az átélt élmények hatására Scrooge végül megtér, s egy kedves, jó ember válik belőle.
Az angol író akkoriban meglehetősen pénzszűkében volt, így nagy reményeket fűzött regénye sikeréhez, amelyet végül már az első héten elkapkodtak. Dickenst nem csak a pénz motiválta. Scrooge történetével formálni szerette volna a viktoriánus angol társadalmat, azt remélvén, hogy a történet hatására a jómódúak szíve megnyílik majd a szegények és erőtlenek felé.
Illusztráció Charles Dickens Karácsonyi ének című művéből (© daily.jstor.org)
Andrew Johnson elnök karácsonyi amnesztiája
A megbocsátás a keresztény vallás alapja és egyik legfőbb eszméje. A történelemben a kegyelem egyik szép és nemes példája Andrew Johnson amerikai elnök nevéhez fűződik, aki 1868. december 25-én teljeskörű amnesztiában részesítette az egykori Amerikai Konföderációs Államok magasrangú vezetőit. Az 1861 és 1865 között zajló amerikai polgárháború az északiak győzelmével ért véget, s ennek eredményeként az Amerikai Egyesült Államok teljes területén megszűnt a rabszolgaság intézménye.
A korábban elszakadt déli államok rövid időn belül visszatértek az Amerikai Egyesült Államokba, s az amnesztiáknak hála a legtöbben mentesülhettek az árulás vádja alól. A magasabb rangú katonai és politikai vezetőkre azonban nem vonatkozott a kegyelem.
A polgárháború után az amerikai nemzet megrendült, az emberek szívükben és lelkükben is mély sebeket szereztek, s nem csupán az országot kellett újjáépíteni. Éppen ezért Johnson elnök karácsonyi amnesztiája a feltétel nélküli megbocsátást, az összetartozást és az újrakezdést szimbolizálja.
Karácsony az ostromlott Budapesten
1944. december 24-én délután leállt a budai közlekedés, s furcsa, félelemmel teli csend telepedett az utcákra. Megtörtént, amit a budapestiek addig nemigen akartak elhinni: megérkeztek az oroszok. Noha a pesti oldal már november eleje óta támadás alatt állt, a fővárosban az élet zavartalanul ment tovább. Az emberek kávéházba, színházba jártak, s közben készülődtek a karácsonyra. „Budapest magyar marad, és gyönyörű fővárosunknak nincs mitől félnie” – biztatták az embereket az operában, ám másnap kénytelenek voltak levenni a szemellenzőt.
Az addig távolinak tűnő fenyegetettség hús-vér formát öltött a budai utcákon felbukkanó orosz katonák személyében, akik december 27-re teljesen körbezárták a fővárost. Így telt hát 1944 karácsonya Budapesten. S mi sem szemlélteti jobban a kor tragikumát, mint az, hogy míg egyeseknek az oroszok jelenléte a véget és a pusztulást jelképezte, addig mások számára a felszabadulást jelentette.
Az Apollo–8 legénységének karácsonyi adása
A holdrasszállást célul kitűző amerikai Apollo-űrprogram második küldetésén Frank Borman, Jim Lovell és Bill Anders asztronauták elsőként hagyhatták el a Föld gravitációs vonzását, s körözhettek egy másik égitest, a Hold körül. Az Apollo–8 legénységének köszönhető a híres Földkelte fénykép, valamint a nevükhöz fűződik a történelem talán leghíresebb karácsonyi tévéadása.
1968 a vasfüggöny keleti és nyugati oldalán is zavaros esztendő volt. Párizsban a diákok, Prágában a tankok árasztották el az utcákat, miközben a tengeren túl Martin Luther King merénylet áldozatául esett, s amerikai fiatalok ezrei harcoltak Vietnámban. Szenteste azonban több millióan lehettek szem- és fültanúi annak, ahogy az Apollo–8 legénysége felolvassa a Bibliából a Teremtés könyvének első tíz verssorát. Meghitt és szimbolikus pillanat volt ez, különösen egy olyan esztendőben, mint amilyen 1968 volt. Távol a zűrzavartól és az erőszaktól, ezek az asztronauták odafentről emlékeztették az embereket a kezdetekre.
Karácsonyi közvetítés az Apollo-8 legénységétől (© Bruce Dale/National Geographic/Getty Images)
Mariah Carey „ellopja” a karácsony slágerét
Manapság el sem tudjuk képzelni a karácsonyt Mariah Carey All I Want For Christmas Is You című slágere nélkül, amelyet a rádiók és a bevásárlóközpontok is minden évben rongyosra játszanak. A dal 1994-es megjelenése óta nagy népszerűségnek örvend, s az utóbbi években is rendre a toplisták élére ugrott a karácsonyi időszakban.
Carey ezzel tulajdonképpen „elorozta” a leghíresebb karácsonyi dal címet Franz Xaver Gruber, arnsdorfi orgonista és Joseph Mohr, oberndorfi pap párosától. Az ő nevükhöz fűződik ugyanis a Stille Nacht, heilige Nacht című karácsonyi ének, amelyet 1818 szentestéjén adtak elő először, az oberndorfi Szent Miklós-templomban. Az éneket közel 140 nyelvre lefordították, köztük magyarra, s a Csendes éj azóta is az egyik legismertebb karácsonyi énekünk. Ami pedig Mariah Carey-t illeti, karácsonyi slágere nem csak a toplistákon teljesít jól – a jogdíjaknak köszönhetően az énekesnő évente körülbelül 2,5 millió dollárt tehet zsebre.
