A divat végigsöpört hét földrészen. Mindenki jógázik: a filmsztárok, a csupa stressz menedzserek, a nyugdíjasok és a kisgyermekes anyák. A jógatanfolyamok száma úgy nő, mint eső után a gomba – ma már minden fitneszcentrum kínálatában megtalálható.
Sokféle jógaiskola közül választhatunk – a nyugodt és lassú hatha jógától kezdve, a türelemre nevelő ashtanga és dinamikus gyermeke, a power jógán keresztül a bikram jógáig és terhesjógáig minden szerepel a kínálatban.
(© ClassicKatsara)
Aztán egyik lépés után következik a másik: meg kell venni a borsos áron vesztegetett jógaszőnyeget, hozzá a tornatrikót és -cipőt, az irodalmat, a DVD-ket, bár ugyanolyan jól lehet jógázni kinyúlt pólóban és mezítláb is. Az elárusító inkasszál, a vásárló szellemi magaslatokba emelkedik. A végén mindenki elégedett. Talán a jógával kompenzáljuk a modern kor lelki szegénységét. Talán a bennünket érő kisebb-nagyobb stresszeket oldjuk fel a jógával. Vagy valami egészen más oka van az új divatnak?
Legyen ruganyos a testünk, vagy világosodjon meg az elménk?
A jóga mindenki számára valami mást jelent. Van, aki egészséges és ruganyos akar maradni, ami önmagában is nagy szó. Mások, mint az indiai jógik, a megvilágosodás állapotát szeretnék elérni. Barátom, Tamás nem a spiritualitást kereste. Gyerekkora óta sokat sportolt, a jógával húszéves korában kezdett kísérletezni – a kondíciójavítás egyik eszközének tartotta, nem többnek. Lassanként azonban felnyílt a szeme. Megértette, hogy a jóga segítségével az ember kontroll alatt tarthatja az egész életét. Otthagyta az állását, és jógaoktatóvá képezte magát. Megtanulta, mely gondolatok fejlesztik a szellemét, hogyan szabadulhat meg a belső feszültségétől. Az effajta felismeréshez persze a jóga szellemiségét is ismerni kell.
Az ashtanga lefordítva nyolc lépcsőfokot jelent, gondolati rendszerét Patandzsali jógi állította fel kétszáz évvel Krisztus előtt. A jóga célja az én feloszlatása – a gyakorlatok és meditációk segítségével elérni a szamádhinak nevezett állapotot. A harmadik lépcsőfokot jelentő ászanák az ősi tanítások szerint csupán eszközök, amelyekkel a szellem a testhez köthető a tudatos légzés által, amelyre a jógi szüntelen összpontosítja a figyelmét. A dinamikus ashtanga lényegében az izmok megzabolázása, a testtől való szabadulás, az én – s ezáltal a világ – magasabb rendű érzékelése.
Nem mindenkinek van kedve és bátorsága megmártózni lelke mélységeibe, hiszen naponta felfedezhetünk magunkban negatív gondolatokat: bűntudatot, agressziót, szorongást. Az edzőtermekben általában olyan nőket és férfiakat találunk, akik bőven megelégszenek a bennük felgyülemlett feszültség oldásával a nehéz munkanapok végén, az izomnyújtó gyakorlatokkal, vagy azzal, hogy megszabadulnak pár kilótól.
Ennek is megvan a maga története. A jóga 5000 éves filozófiai rendszere három hullámban érte el Európát. Allen Ginsberg és Jack Kerouac nemzedéke még csak kacérkodott vele, de a Beatles együttes már egyenesen a forráshoz zarándokolt a bölcsességért és az újjászületésért. A második hullám azt kutatta, milyen hatással van a jóga az ember egészségére, a stresszoldásra, s csupán a harmadik, az utolsó hullámban keresik azt az emberek, hogy a jóga rugalmasabbá, erősebbé tegye őket – aminek lényege egyszerűen a fitnesz.
Az egészség szempontjából a Nyugat elsősorban a gyakorlatokat értékeli nagyra – az ezeréves gyakorlatok még mindig tudnak újat adni. Az egyik leggyakrabban idézett tanulmány szerint (egy orvos, Dean Ornish tette közzé 1990 és 1998 között) a vizsgált személyeknél lényegesen csökkent a szívbetegségek előfordulása. Kritikusai azonban azt is megemlítik, hogy Ornish doktor a jóga mellett szigorú vegetáriánus diétát írt elő. Ettől függetlenül azonban a jóga hatása az emberi szellemre és testre olyannyira komplex, hogy szinte lehetetlen kimutatni az emberi szervezetben előidézett változásokat.
A tudósok azt is megállapították, hogy a rendszeresen végzett jógagyakorlatok serkentik a nyirokrendszer működését, amely kitakarítja a szervezetből a hulladékot. A jógától elválaszthatatlan relaxálásnak köszönhetően a testnek van ideje a regenerálódásra – főleg a hatha jóga hat úgy, mint természetes gyógymód. Ezzel számolhatunk, ha a jógagyakorlatokat alaposan végezzük, és nem az óránkat lesve rohanunk az értekezletről a gyakorlóterembe, miközben gondolataink az otthoni teendők körül keringenek... A jóga könnyíteni tud a változókorban levő nők zilált hormonháztartásán is. Az orvosok szerint erre legalkalmasabb az előrehajlással végzett pozíció, amely közben létrejön a belső elválasztású mirigyek masszírozása. Egyszóval: a jógagyakorlatok kedvező hatásúak, és ezt egyre többen felismerik. A jóga népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy mintegy 16 millió amerikai jógázik, köztük sok világhíresség.
Melyik jógafajta a megfelelő?
A kommunizmus bukása előtt csak a lassú hatha jóga nyert létjogosultságot tájainkon. Nyugaton és a fordulat után nálunk is elsősorban a power jóga vált népszerűvé, amely inkább csak az ászanák rendszerében hasonlít a hagyományos jógára. A power jóga, ami erőt jelent, a hatha jóga egyik válfaja, de erőteljesebb, dinamikusabb. Az ászanákat meghatározott sorozatokba rendezi, és megállás nélkül hajtja végre. A gyakorlatsor ritmusát a légzés adja – a légzés és a mozgás összehangolását vinyászának nevezik. Az emberek a power jógától a jobb erőnlétet és a fölös kilóktól való szabadulást várják. Céljukat nagy valószínűséggel el is érik, hiszen a power jóga valójában torna.
Hogy melyik jógaiskola a helyes és megfelelő? Az emberek különfélék, és mindenfajta jóga megtalálja a követőit. Az egyik ember az ashtangát, a másik a tantrát, a harmadik a powert szereti. A power jóga tanítói egy idő után rájönnek, hogy a power jóga csak mozgás. Ha csak a gyakorlatoknál maradnak, akkor is sokat nyernek. Megtisztítják szervezetüket a méreganyagoktól, és alázatot tanulnak, mivel a power jóga nem szigorú és nem túl következetes a jóga filozófiájában és a klasszikus jóga szabályaiban. A power egyszerűen torna – jógává akkor válik, ha az ember többet is tudni akar róla.
A jóga individuális testgyakorlás. Ezért alaposan meg kell gondolni, melyik válfaját választjuk.
A bőséges izzadás kimossa a mér-geket a szervezetből
Az egyre népszerűbb Bikram-jóga is a klasszikus jógától kölcsönözte a spiritualitást. „Forró” jógának is nevezeik, mert a 26 gyakorlatból álló mozgás-ósort a jógázók 38–42 oC-osra kifűtött helyiségben végzik. Ez a rendkívül fárasztó jóga Bikram Choudhury súlyemelő nevéhez fűződik, aki sérülése után nem versenyezhetett többé, ezért több ezer instruktort képezett ki Kaliforniában arra, hogy hogyan lehet ellazítani az izmokat, és ezzel megelőzni a sérülést.
A Bikram-jóga a bőséges izzadásnak köszönhetőn kitűnően méregtelenít, fogyaszt, és javítja a keringési rendszer működését. Filozófiát azonban ne keressünk a Bikram-jógában, nagyszerűen kipihenhetjük viszont a stresszeket, nyújtjuk az izmokat, az inakat és ízületeket. Csak alaposan edzett személyeknek ajánlható, mert a gyengébbek elájulhatnak a szigorúan zárt ajtók és magas hőmérséklet mellett végzett fárasztó gyakorlatok közben. A Bikram-jóga a szakemberek szerint rendkívül igénybe veszi a vesét, ezért folyamatosan figyelni kell a szervezet ásványianyag- és nyomelemháztartását, és nem szabad naponta tornázni.
(© ClassicKatsara)
Csak óvatosan!
Jóga mindenkinek – de nem minden jóga! A dinamikus ashtanga jóga például nagyon igénybe veszi a térdet, ezért nem ajánlott azoknak, akiknek térdpanaszaik vannak. Könnyen sérüléshez vezethet, ha a jógázó túlbecsüli a képességeit. A balesetek veszélye megnő, ha az instruktor nem ismeri a tanítványait. A felelősségteljesebb instruktorok kissé igazítanak az órákon, ha ilyen eset adódik elő, és nem végeztetnek olyan gyakorlatokat, amelyeket előbb be kell gyakorolni, például a láb fej mögé helyezését. Sajnos nem mindenki ilyen. Az elszakadó ínszalagért azonban a tornázónak kell vállalnia a felelősséget, ha nem figyelmeztette az instruktort a betegségére.
Miről ismerhetjük fel a jó instruktort, aki mellett fejlődni lehet, de nem okoz sérülést? A megérzéseinkre és az ajánlólevelekre támaszkodhatunk. Mindenképpen olyan instruktort válasszunk, aki hosszabb ideje működik, és saját tapasztalatból is jól ismeri a gyakorlatokat. A jó tanár tekintettel van tanítványai egészségi állapotára. Legyünk óvatosak, ha az instruktor meg se kérdi, van-e valamilyen egészségügyi panaszunk, és máris igényes gyakorlatok elvégzésére akar megtanítani.
Alázat, fegyelem
E kettő nélkül ne várjunk csodát a jógától. Talán azt gondoljuk, mindenkitől át kell vennünk egy kicsit, nehogy egyoldalúak legyünk. A jóga esetében ez a gyakorlat nem válik be. Ha azt akarjuk, hogy a jógagyakorlat több legyen egyszerű tornánál, következetesen és rendszeres időközökben kell gyakorolnunk, az se baj, ha naponta mindössze 15 percet. A technika és a fárasztó gyakorlás után egyszer csak azt vesszük észre, hogy nem izzadva tornázunk, hanem tudatosul bennünk a jóga lényege. Ez a csodálatos pillanat megéri a sok szenvedést!
