Manapság minden második-harmadik házasság (vagy élettársi kapcsolat) válással végződik. Az ezzel járó lelki fájdalom, hercehurca senkit se kímél a családban, azonban az igazi megpróbáltatások sok nő számára csak ezután következnek. Legalábbis anyagi téren biztosan nehéz helyzetbe kerül. A legtöbb volt férj (vagy élettárs) ugyanis az anyával együtt elhagyja a gyermekeit is.

Néhányan aztán nem vállalnak semmilyen felelősséget – és eszükben sincs fizetni a gyerektartást. Írásunkban a gyerektartás kérdését járjuk körül dr. Mazács Ferenc ügyvéd segítségével.

ex-nem-fizeti-a-gyerektartast-kezdo.jpg

Elöljáróban fontos megjegyezni: napjainkban egyre gyakoribb, hogy a nő hagyja el a gyerekeit, ő az, aki nem fizeti a gyerektartást. Csupán az egyszerűség, a könnyebb érthetőség végett maradunk a klasszikus példa mellett, miszerint a férj fordult el a családjától.

– A válás után a nőnek egyedül kell eltartania a családot, ami hatalmas terhet jelent számára. De a gyerekeket anno mégiscsak ketten vállalták, illő lenne hát, hogy az apa legalább pénzzel támogassa őket. Ki állapítja meg ennek az összegnek a mértékét?

Kizárólag a bíróság. Ha a felek házasok voltak, egyszerű: amikor a bíróság felbontja a házasságot, rendelkezik arról is, mekkora legyen a tartásdíj összege. Azaz a volt férj mennyi pénzt köteles havonta átutalni az anyának közös a gyermek(ek) eltartására. De mi legyen azokkal, akik össze sem voltak házasodva? Senki se gondolja, hogy a férfi csak úgy leléphet, ha már vállalt egy gyereket. A nő bírósághoz fordulhat, és a bíróság ugyanúgy megítéli a tartásdíjat, mintha házasok lettek volna. Azt javaslom, a volt pár ne kössön egymás között egyezséget a tartásdíjról: felesleges. Tartásdíjat érvényesen csakis bíróság állapíthat meg, senki más! Ugye, vagyunk már olyan nagyok, hogy ne higgyünk a mesékben. Ha szeretnénk biztosak lenni abban, hogy havonta megérkezik a számlánkra egy összeg, mindenképpen forduljunk bírósághoz. Meg kell említenünk még egy harmadik esetet. A feleség akkor is kérhet tartásdíjat, ha még nem váltak el. Ez olyankor fordulhat elő, amikor a férj egy szép napon fogja a kalapját, és elköltözik. Ennek már, mondjuk, két éve, azóta se kép, se hang… Ilyenkor a feleségnek bizonyítania kell, hogy a férj, gyerekei apja már jó ideje nem él velük, és nem ad haza pénzt.

– Mi alapján állapítja meg a bíróság a gyerektartás összegét?

A fő szempont a gyerek szükséglete. Ez aszerint változik, hogy hány éves a gyerek. Logikus, hogy egy óvodásnak nincsenek olyan igényei, mint egy középiskolásnak. Még nem akar kirándulásra vagy tanulmányi útra menni, nincs szüksége drága tanszerekre. Ezért minél kisebb a gyermek, annál kevesebb tartásdíjat ítélnek meg a számára.

A másik szempont a szülők keresete. Nemcsak az apa, hanem az anya bevételét, általános anyagi helyzetét is megvizsgálják. (Ha az exfeleség kiugróan jobban keres, vagy nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint az exférj, nem kérhet magas tartásdíjat.)

– Kissé igazságtalannak érzem, hogy kisebb gyerekre kevesebb pénzt ítélnek meg. Hiszen a gyerek nő, és előbb-utóbb az óvodásból iskolás, középiskolás lesz...

Éppen ezért az a fél, akinél a gondozásában maradtak a gyerekek, három-négy évente kérvényezheti a bíróságtól az emelést! Ennek ritmusa nagyjából egybevág a gyermek növekvő igényeivel: háromévesen megy óvodába, három-négy év múlva iskolába, majd ismét négy év múlva lesz felső tagozatos, és így tovább. A bíróság nem csak az iskoláztatás költségeiről ítél. Tételezzük fel, hogy a gyerek tehetséges valamiben, mondjuk, táncol vagy sportol. Ilyenkor meg kell vásárolni a fellépőruhákat, fizetni kell a taníttatást, az utazásokat, és a többi. Az apának ezekhez is hozzá kell járulnia. Hamarabb mint három-négy éven belül nem tanácsos emelésre vonatkozó indítvánnyal bírósághoz fordulni, mert valószínűleg elutasítják. És most hazabeszélek: mindig vegyünk igénybe ügyvédi segítséget (minden esetben ezt javaslom, ha bírósághoz fordulunk). Így nagyobb az esély a sikerre.

Az exférj számtalan esetben mindent megtesz azért, hogy a lehető legkisebb tartásdíjat kelljen fizetnie. Egyik ismerősöm papíron a minimálbért kapja, holott ténylegesen 1000-1500 eurót visz haza. Sokan egyenesen bejelentkeznek a munkahivatalba, és inkább feketén vállalnak munkát.

A bíróság a kifogást, hogy „munkanélküli vagyok”, többnyire nem fogadja el. Sokkal inkább a lehetőséget vizsgálják: mennyi pénzt kereshetne a tartásdíjra kötelezett, ha kicsit jobban igyekezne, mennyire keresett a szakmája a régióban, ahol él. Például egy vízvezeték-szerelő vagy egy kőműves könnyebben talál munkát. A másik esetben – amikor a nyugati autóval futkározó ex minimálbéren „tengődik” – azt ajánlom: a nő minden idevonatkozó adatot mondjon el a bíróságon, amiről csak tudomása van. Tanúkkal is bizonyíthatja az állítását! Ha a férfi Ausztriába jár dolgozni, feketén 2000 eurót keres, itthon pedig munkanélküli segélyt szed? Mondja el a nő a bíróságon. Szintén rendkívül gyanús, ha valaki eddig 1000-1500 euróval hizlalta havi rendszerességgel a számláját, s válás után ez hirtelen 400 euróra csappan. Ilyenkor megnézik: az illető miért adta fel hirtelen a jól jövedelmező állását?

De ki nyomozza ezt ki? És meddig tart az ilyen vizsgálgatás? Nem túl hosszú a folyamat?

A bíróság kiértékeli a bizonyítékokat, amelyeket elébe terjesztettek. Törvényi kívánalom, hogy a családjogi pereket fél éven belül lezárják. Csak nagyon bonyolult eseteknél húzódhat el a per. Például: ha nem átláthatók a kereseti viszonyok, a bizonyítékok nem elégségesek, nem egyértelmű a gyerekek elhelyezésének kérdése. Esetleg az egyik fél „szabotálja” a bírósági eljárást – hol ezért, hol amazért nem jelenik meg. Az ilyen esetek ritkák, mivel a bíróság általában eredményesen gátat szab a perelhúzási kísérleteknek.

elofizetes_uj_no.png

Általában mekkora összegű gyerektartást szab ki a bíróság?

Miután a bíróság minden oldalról megvizsgálta a gyerek igényeit és az elvált felek anyagi helyzetét, általában 70 és 120 euró közötti tartásdíjat ítél meg. Ettől persze lehet jóval több is – például, ha jól szituált apukáról van szó. Meg kevesebb is – ha a volt férj nincstelen, vagyontalan, vagy súlyos egészségügyi gondokkal küzd. A minimális tartásdíj 30 euró körül mozog. Ez tényleg a minimum, amit viszont akkor is ki kell fizetni, ha az exférj hajléktalan, és kint alszik a parkban. A hatóságot nem érdekli, honnan keríti elő a pénzt.

Tehát egy átlagember havonta 70-120 eurót köteles fizetni a gyermeke nevelésére. De mi a helyzet, ha három gyereket hagyott ott?

Ha átlagemberről beszélünk, akkor nagyjából 400-700 eurót keres tisztán. Ebből általában nem von le a bíróság háromszor 70-120 eurót, hanem tekintettel van arra, hogy a gyerekek ki tudják-e segíteni egymást. Teljesen nem lehet ellehetetleníteni a volt férjet sem. A fő szabály mindig az, hogy a bíróság elsősorban a gyermekek valós igényeit köteles szem előtt tartani. Van még egy szabály: a gyerekeknek kötelező osztozniuk a szülők életszínvonalán. Azaz ha a szülők szegényesen élnek, annak ellenére, hogy dolgoznak, igyekeznek, akkor bizony a gyerek nem várhatja el, hogy minden nyáron a tengernél nyaraljon, vagy hogy megvásárolják neki a legmodernebb kütyüket. Bele kell nyugodnia, hogy ilyesmire az ő családjának nem telik.

– Mi történik akkor, ha például a volt férj a válás idején jól menő vállalkozó volt, de időközben tönkrement?

Csökkenteni is lehet a gyerektartás összegét, a bíróság azonban ezt – a gyerek érdekeit előtérbe helyezve – csak kivételes esetekben engedélyezi. Alaposan megvizsgálják: nem nyithat-e új vállalkozást az apa? Milyen ingatlanok vannak a nevén? Milyen körülmények között él? Találhat-e magának másik munkahelyet?

A tartásdíj csökkentése inkább az olyan esetekre vonatkozik, amikor az apát súlyos egészségkárosodás éri, például lebénul, és emiatt munkaképtelenné válik. De a minimális 30 eurót még ekkor is fizetnie kell!

– A gyermek hány éves koráig kötelező tartásdíjat fizetni?

Amíg a gyermek nem tudja eltartani saját magát. Azaz 19-25 éves korig, iskolai végzettségtől függően. Ha valaki szakmunkás, már 19 évesen képes az önálló életre, viszont ha főiskolára megy, akkor támogatásra szorul. Itt talán érdemes elmesélni egy bírósági ügyet. A fiú már elmúlt 18 éves, és autószerelőnek tanult ki. Azt gondolta: majd dolgozik feketén, közben jól aláfűt az apjának. Beperelte a saját apját, gyerektartást követelt tőle. Mi az apát képviseltük, és bebizonyítottuk, hogy bizony ez a srác – ügyes kezű lévén – kapott munkaajánlatot, nem is egyet. Csakhogy ő nem vállalta el semelyiket, mert arra számított, hogy az apjától munka nélkül is kaphat pénzt. A végén elveszítette a pert, mert spekulált.

Előfordul, hogy nem kell tartásdíjat fizetni?

Két esetben. Amennyiben a gyerekek váltott vagy váltakozó szülői gondoskodásba kerülnek, azaz például két hétig az apánál, majd két hétig az anyánál tartózkodnak. Ekkor egyik szülő sem fizet a másiknak. Úgyszintén, ha egyik gyerek az apához, a másik pedig az anyához kerül, és korban közel állnak egymáshoz, igényeik is hasonló szinten vannak. Ez esetben a testvérek nagyjából egykorúak (például 8 és 10 évesek). Nagy korkülönbség esetén ugyanis különbözetet kell fizetni a nagyobb gyerekre, mert az ő tartása kerül többe. Hogy érthető legyen: egy 2 éves kisfiú az anyához kerül, egy 15 éves nagylány pedig az apához. Ilyenkor az anyának tartásdíj-különbözetet kell fizetni a lányára!

Akkor is, ha sokkal rosszabb anyagi helyzetben él, mint az apa?

Vigyázat: a bíróság mindig alaposan megvizsgálja, hogy tudna-e a volt feleség esetleg extra jövedelemre szert tenni. Mert könnyen előfordulhat: követelődzésével csupán az exe életét szeretné megkeseríteni... Ha az anya eddig háztartásbeli volt, az apa pedig jól menő vállalkozó, esetleg az anya nővérke, az apa pedig orvos, akkor az anya joggal mondhatja: miért éljen a fiam sokkal rosszabb körülmények között, mint a lányom? Az ilyen kiugróan magas kereseti különbségeknél tehát az anya kérheti, hogy a volt férj fizessen gyerektartást, akkor is, ha az egyik gyerek az apánál maradt.

ex-nem-fizeti-a-gyerektartast-belso.jpg

Esetleg meg is egyezhetnek egymás között: ha már nagyobb a gyerek, az apa kifizetheti az erdei iskola vagy az autóiskola költségeit, megveheti a télikabátot vagy a márkás telefont...

A szó elszáll, az írás marad. Ez egyébként sem számít tartásdíjnak. Ez inkább ajándék, amit az apa kedve szerint ad vagy nem ad. A gyerektartást a bíróság szabja meg, és havi rendszerességgel fizetni kell. Ha valaki tejben-vajban füröszti a gyerekét, de emellett nem fizeti a gyerektartást, bűncselekményt követ el. És fordítva is igaz: ha valaki minden hónapban fizeti a rá kiszabott tartásdíjat, de egyébként „rá se bagózik” a gyerekre, az törvényes, és rendben van.

– Egyik válaszában azt mondta, a hatóságokat nem érdekli, hogy a szülő honnan keríti elő a megszabott tartásdíjat: ki kell fizetnie, és kész. Nekem azonban úgy tűnik, hogy többen fittyet hánynak erre. Legalábbis az elvált ismerőseim 80 százaléka azt állítja, hogy volt férjének esze ágában sincs a megítélt tartásdíjat átutalni. Ilyenkor mit lehet tenni?

Végrehajtóhoz vagy a rendőrséghez kell fordulni. Az anyukák általában fél év „renitenskedés” után jelentik fel az apát, ekkorra fogy el a türelmük és a pénzük. Egyébként az anya három évre visszamenőleg kérvényezheti a tartásdíjat, ha bizonyítani tudja, hogy a volt férje (élettársa) már három éve elköltözött, és azóta nem fizet egy petákot sem. (Ilyenkor azonban a bíróság megvizsgálja, hogy eddig miért nem jelentette föl az exét. Eddig nem hiányzott neki az a pénz? Miért nem kérte előbb a visszamenőleges tartásdíjat?)

A végrehajtó nem csupán a tartásdíjhátralékot igyekszik behajtani, de indítványozhatja azt is, hogy a felhalmozott tartozás miatt vonják be a férj jogosítványát. Ez hatásos szokott lenni, a jogosítványát általában mindenki félti. Inkább fizet.

– Csakhogy sokaknak nincs semmijük, legalábbis papíron. Már az új asszony házában élnek, az autó a testvérük nevén van, és a többi. Nincs mit elvenni tőlük.

Ilyenkor segíthet az előbb említett megoldás: az anya kéri a végrehajtót, hogy vonják be az ex jogosítványát. Ez azoknál a férfiaknál válik be, akik érzelmileg kötődnek az autójukhoz: még a sarki boltba is azzal járnak, pedig egyébként busszal, vonattal, gyalog is tudnának közlekedni. Viszont szeretném figyelmeztetni a hölgyeket: ha az exférjnek szüksége van az autóra a munkájához, akkor fordítva is elsülhet a fegyver: ha nincs munka, nincs pénz sem!

– Ezek szerint nincs túl sok eszköz az anya kezében...

A volt férjek többsége nem nincstelen, tehát a végrehajtó le tudja fogni a felhalmozott tartozást. A jogosítvány bevonása a legtöbb esetben használ. És ha két hónapon túli elmaradás áll fenn, akkor bizony – mivelhogy ez bűncselekmény! az apa akár börtönbe is kerülhet. Megéri? Nem lenne egyszerűbb kifizetni havonta azt a pénzt a saját vérére? Ennél a pontnál hangsúlyozni kell: ha az apa az ítélethozatalig mégiscsak kifizeti az elmaradt gyerektartást (az utolsó fillérig!), a bíróság hivatalból megszünteti az ellene folyó büntetőeljárást. Vagyis nem ítéli el őt, és szabadlábon távozhat. Sokan csak a börtön kapujában tudják meg, hogy ez a lehetőségük is megvolt. Csak akkor már, sajnos, késő.

– Köszönöm a beszélgetést! 

Dráfi Anikó
Cookies