A kürti szőlőhegyet már messziről látni. Kiemelkedő dombság, amely szépen a falu fölé magasodik, mintha őrizné az ott élőket. A hat pincesoron nagyjából 180 kis pince található, és minden sornak megvan a maga neve: Alsó út, Középhegyi út, Farkasfogó, Góré, Máriavölgy és Előhegy. Júliusban itt rendezik meg Szlovákia legnagyobb borfesztiválját – idén már hetedszer. A két nap alatt több ezer ember fordul meg a szőlőhegyen.
És vajon az év többi napján milyen itt az élet?
A kürti borrégió Muzslánál kezdődik, és Udvardnál végződik. Központja Kürt, amelyhez 12 település tartozik. A helyi szőlőterület 300 hektár, ennek egyharmada magánkézben van, a többi a szövetkezeté. A legelterjedtebb szőlőfajták az olaszrizling, a zöld veltelini, a szentlőrinc és a kékfrankos.
Kasnyik Tamás, a kürti borfesztivál kiötlője és fő szervezője a pincéjében fogad.
– Az itteni borkészítést a 16-17. századra lehet visszavezetni. Az első írásos emlék a törököktől származik – kezdi a szőlőhegy történetével Tamás. – Miután a törökök Érsekújvár és Esztergom várát elfoglalták, feljegyezték, milyen adókat szedtek. Így azt is tudjuk, hogy a kürtiek mennyi pint bort adtak le tizedbe. (Ebből kiszámolták, hogy családonként nagyjából 150-180 liter bort állítottak elő, mindezt 20 hektár szőlőterületen.) A török kori adatoknál az is jól látszik, hogy a boradót és a menyasszonyadót egy kategóriába sorolták. A törökök, úgy látszik, megbecsülték az ittlévő igazi értékeket: a felvidéki lányok szépségét és a jó bort – teszi hozzá mosolyogva Kasnyik Tamás.
Kasnyik Tamás
– Nagy területi fejlődés az 1960-as években kezdődött, amikor megalakultak a szövetkezetek. A mérleg, sajnos, jócskán kibillent: a mennyiség volt a mérvadó. A szőlőtermesztésből jól meg lehetett élni, az orosz piac rengeteg szőlőt felvett. Csak az utóbbi évtizedben billent helyre a rend!
Tíz évvel ezelőtt még minden kürti családnak volt pincéje, 5-15 ár szőlője. A család minden hétvégén a szőlőhegyen dolgozott.
Némi mellékkeresetet is jelentett, bár a ’90-es években hivatalosan nem adhattak el bort, így sokan a szőlőt értékesítették.
– Amíg Gútán a dinnye, Naszvadon a paprika, addig Kürtön a szőlő biztosította a megélhetést – magyarázza Tamás, miközben az asztalra kerül a ropogós házi kenyér és a friss medvehagymás házi sajt. A kenyeret Marika néni a rémben sütötte hajnalban – tudjuk meg Tamástól. (A rém a villanysütőt jelenti Kürtön.) A sajtot az előző esti friss tejből főzték. Csak úgy csikorgott a fogunk alatt! Házi kenyérrel házasítva maga a tökély!
Ropogós házi kenyér medvehagymás friss, házi sajttal
Ahány borászt kérdezünk, szinte mind ugyanazt meséli. Gyerekkorukban minden szombaton a szőlőhegyen dolgoztak. Lehetett pénteken bármekkora mulatság, másnap reggel munka volt.
– A téli hétvégeken a férfiak elkezdték a borkóstolást az első pincénél, és beesteledett, mire végeztek az utolsónál. Nem volt szükség pszichológusra: mindent megoldottak, kibeszéltek. Mert a bor összehozza az embereket – meséli Tamás.
– Ma csak kiszaladunk a szőlőhegyre, elvégezzük a munkát, majd hazasietünk. Ez nem jó!
Elindulunk a pincesoron, útközben találkozunk Bálint Lászlóval, a helyi szövetkezet szőlészével. Június közepe van – a lisztharmat és peronoszpóra elleni permetezéssel vannak elfoglalva. Emellett a zöldmunkák – a hajtások bujtatása, a törzstisztítás és a hónaljhajtások eltávolítása – vannak soron.
Bálint László
– A szőlő elvirágzását követően jöhet a csonkázás, a tetejezés, majd újból permetezés, végül a szüret. Van itt munka minden napra! – sorolja László. – Ahogy véget ér a szüret, a hiányzó szőlőket pótoljuk. A fiatal szőlőket befedjük, mert nem bírják úgy a hideget, mint az öregebb társaik. Az első fagyokat követően, amikor már lehullnak a levelek, nekiállunk metszeni, majd a száraz kötés következik, és tavasszal újból kezdődik minden elölről.
A szőlésztől azt is megtudtuk, mitől jó a kürti bor, vagyis mitől különleges a kürti terroir. (A terroir francia eredetű szó, és nem egyszerűen földet jelent. Csak borvidéken alakulhat ki, megfelelő klíma kell hozzá, geográfiai adottságok és az ember munkája. Olyan valami, amit Isten és ember alkot.) Kürtön a magas mésztartalmú, löszös, agyagos talaj mellett fontos, hogy a szőlőhegy különleges mikroklímában fekszik.
– Itt, a kismedencében általában a mikroklíma 1-1,5 fokkal melegebb, mint a szomszédos községek szőlőiben. A zivatarfelhők is elkerülik a szőlőhegyet, kevesebb eső esik, a jégeső és a fagyok ritkábbak. Ezért más a szőlő és a bor minősége – magyarázza Bálint László.
Szekeres Mária pincéje a múlt évben készült el, de őrzi a hagyományokat. A régi kürti pincék mintájára építtette meg, így nem hiányozhat a nádfedél, a napsugaras motívumú ajtó és a vájt pince.
A jó minőségű, agyagos föld miatt az itteni pincéket nem kiássák, hanem „kivájják”, és csak a lejárót rakják ki téglával. A szigetelés tökéletes: télen-nyáron állandó 12-13 fok hőmérséklet van.
A pincék két részből álltak: a gádor részben lehetett lemenni a pincébe, itt tárolták a prést és a többi szerszámot. A másik részt a tisztaszobához lehet hasonlítani. Minden öreg pincében volt egy ágy, mert az idősek tudták: munka vagy ebéd után pihenni kell. Régen minden kürti pincén volt duda is. Amikor kijött a gazda a pincéhez, dudált – megvolt a jele. Az egész környék tudta, hogy kijött János, és ha egy barát megszomjazott, akkor elsétált hozzá... Egy-két pincén még a mai napig fellelhető a duda.
A madárijesztőknek is megvan a maguk története.
Ősszel madárijesztő-árverést rendeznek a faluban! Az iskolában és az óvodában minden gyerek szorgoskodik, madárijesztőt készít, a szőlészek és borászok pedig kőkemény árverésen igyekeznek madárijesztőhöz jutni. Nem egyedi a 80-100 eurós licit. A befolyt összeg az említett intézmények javára megy.
Útközben megállunk Kasnyik Gábor pincéjénél. A család épp a zöldmunkákat végzi a szőlőben. Gábor elmondja, hogy idén a gyenge tél miatt ellepték a szőlőt a hernyók, amelyek a virág rügyeit rágják meg. A bagolylepke hernyója csak éjjel jön elő, így – más megoldás nem lévén – a sötétben, fejlámpával világítva, kézzel szedik a szőlőről.
Ezen már szerencsére túl vannak, és a szőlők szépen nőnek. Vegyszermentes kezelést alkalmaznak, és a minőség érdekében zöldszüretet tartanak: az éretlen szőlőfürtöket megritkítják.
A Középhegyi út legvégén családi ház épül. A házaspár, amely úgy gondolja, hogy a szőlőhegyen szeretne élni: Kurucz Anikó és Zoltán. Nyárra lakhatóvá szeretnék tenni az alsó szintet, hogy két kislányukkal beköltözhessenek.
– A kiváló borvidék hazahúzott. A Balaton-felvidéken laktunk, ahol szintén borászattal foglalkoztunk, ott megszoktuk a kinti életet. Ott is hétvégi házban éltünk a szőlőhegyen. Eldöntöttünk: ha új életet kezdünk, akkor a falu szóba sem jöhet.
Van két kisgyerekünk, egyikük már óvodás. A „világból”azért nem költözünk ki teljesen: bevisszük a gyereket az óvodába, a boltban bevásárolunk, Zoli meg a borászatban dolgozik. Később, tanárként, én is emberek között leszek – mondja a feleség. A szőlő mellé kiskertet szeretnének, és a későbbieknek családi borászatban gondolkodnak.
– Ez is van olyan szép környék, mint a Balaton-felvidéki térség, de mint borvidék kiemelkedőbb. Itt nagyobb lehetőségek vannak. Emiatt is fura volt, hogy ott próbálkozom, ha innen származom – vallja be Kurucz Zoltán.
A pincesoron az egyik ház falán egy emléktábla áll. Kasnyik István neve és arcképe látható rajta.
– Ő volt az, aki megmozgatta a közösséget! Sokat dolgozott a szőlőhegyen, szerette a szőlőjét – mondja Kasnyik Tamás.
Ugyanez elmondható Majer Istvánról is, aki 1857-től tíz évig papként szolgálta a kürti egyházi hivatalt. Itt tartózkodása idején alkotta legkiemelkedőbb műveit, népies iratai az ország egyik legközkedveltebb emberévé tették. István bácsi hívta fel a kürtiek figyelmét a szőlőtermesztés és a borászat értékére. Szobra a falu temploma előtt áll.
A szőlőben munkálkodó kürti asszonyok minden hétköznap szorgosan dolgoznak a Strekov 1075 szőlőiben.
– Van még a faluból több csoport is a szőlőhegyen. Azokhoz járnak dolgozni, akik a borászattal foglalkoznak – mondja az egyik asszony, aki épp kötözi a szőlőt. Többen már nyugdíjasok, és a szűkös nyugdíj mellé jól jön ez a fizetés. Abban mindnyájan egyetértenek: nagyon jó, hogy a munka helyben van. A melegben már hat előtt munkába állnak, így délután kettőkor végeznek.
Közben a szőlész, borász Sütő Zsolt is megérkezik egy traktoros társaságában, aki beállt a szőlősorok közé permetezni.
Sütő Zsolt
A borász beavat minket titokba: a használt anyag – narancsolaj, algakivonat, nagyon kevés kén és réz keveréke – vegyszermentes. De a kürti szőlőt nem csupán másként gondozzák – a szőlőültetvények is másak!
– A tőkés szőlőt nemcsak nosztalgiából alakítottuk ki úgy, ahogy régen is volt, hanem mert van létjogosultsága ennek a termelési módnak! Később csak azért vitték feljebb, kordonos művelésre, mert azzal kevesebb a munka, jobb a hektárhozama, de meggyőződésem, hogy gyengébb a szőlő minősége – érvel Sütő Zsolt.
A fejművelésnél, amit Kürtön tőkés szőlőnek hívnak, nincs a fakereten semmi más, csak a karó, a madzag és maga a növény. (Zsolt villamosmérnökként végzett, akkor tudatosította, hogy a sok kihúzott drótnak egyéb hatása is van: más a hő elosztása, más közegben nő a szőlő, és a szőlőben eltérő energetikai viszonyok vannak.)
– Nagy rádöbbenés volt, amikor megtudtam, hogy a kürti szőlőből az ország legdrágább borait készítik – máshol. Tudtuk, hogy jó a kürti bor, de arra később jöttünk rá, hogy ebből meg is lehet élni, és felélénkítheti a falut és a közösséget – emlékezik vissza Zsolt, aki lokálpatrióta, ahogy a többi helyi borász is az. – Ez az elkötelezettség segített tovább a megkezdett úton. Amikor divattá váltak a technológiai borok, a piaci megfelelés, akkor mi, kürtiek megmaradtunk a gyökereknél – és tudatosítottuk, hogy a legnagyobb érték, ha a bor tényleg kürti! Karaktere és egyénisége van a kürti nedűnek, amit nem szabad beolvasztani!
Ez évben megalakult az Autentista Charta, amelynek tagja Kasnyik Tamás, Kasnyik Gábor, Sütő Zsolt és Mátyás András. A társulás alapelve, hogy a szőlőt biotermesztéssel neveljék, és a bort vegyszerek és adalékanyagok nélkül készítsék. A morvaországi alapchartát bővítették és megszigorították. Védjegylogójuk az A betű. Ha ez látható a címkén, akkor természetes borról van szó. Szándékuk, hogy kis csapatuk évente új tagokkal bővüljön.
A kürti szőlőhegyet a fiatalok is kedvelik: a pincéknél hétvégente zavartalanul tudnak szórakozni.
– Szinte mindennap fenn vagyok a hegyen, mivel mi is bortermelő család vagyunk – magyarázza Jenei Tamás egyetemista. – Kutyát sétáltatni és a baráti körrel is arra vesszük az irányt. Nemcsak a bor miatt járunk a hegyre, hanem a táj miatt is! – meséli Tamás, aki diákmunkásként a helyi borászatban dolgozik. – A fiatalok egy régi vonatvagonhoz járnak szórakozni, amit szintén pincének hívnak. – Volt már példa arra, hogy a szőlőhegyen nagyobb diszkó volt, mint lent a faluban. Sütünk-főzünk, gyakorta bográcsozunk, grillezünk, a tábortűz mellett hajnalig jókat beszélgetünk, megnézzük a napfelkeltét...
Jenei Tamás
Szóval: ez az igazi válasz a kérdésünkre. Mert a bor összehozz az embereket!
Úgy nem mehettünk el Kürtről, hogy ne látogattuk volna meg Marika nénit, aki beavatott a kenyérsütés fortélyaiba.
– Amikor gyerekek voltunk, az anyu sütötte a kenyeret. Nincs is rá receptem, mert nem mérték az adagokat. Úgy 4-5 éve kezdtem sütni. Először csak magamnak, majd borkóstolókra, összejövetelekre is kértek.
Marika néni dagasztja a kenyérnekvalót
Régen az édesanyja bedagasztotta a kenyeret, berakta a kasba, és elvitte a pékhez, aki kemencében kisütötte. Az egész falu odahordta. Marika néni már villanysütőben süti.
– Ha kilós kenyeret készítek, akkor a lisztet felezem sima és rétesliszttel. Egy kevés főtt krumplit is adok hozzá, de nem sokat, mert az lágyítja a tésztát. Az előző tésztából mindig hagyok kovászt, amelyet a hűtőben tárolok. Egy kevés élesztőt teszek hozzá, és ehhez már csak vizet és sót adok. Az alapanyagokat összedagasztom, hagyom kelni, majd átdagasztom, és újból pihentetem. Csak ezt követően teszem a sütőbe. Előtte még megkenem hideg vízzel, s miután kiveszem, akkor is.
TOVÁBBI KÉPEINKET A GALÉRIÁBAN TALÁLJÁK!
⬇︎⬇︎⬇︎
