A képünkön látható otthont a háziasszony shabby chic stílusban álmodta meg – vezérelve a régies hatás volt. Sokáig gyűjtögette az egyes kiegészítőket a pincéjében, majd ripsz-ropsz, egy év alatt felépítkezett és berendezkedett.
A ház nem nagy, de felettébb praktikus, az egymásra fűzött szobák sorában még a mozi szobának és a gardróbnak is helyet szorítottak: családi házukat a régi parasztházak mintájára terveztették tornáccal és fehér léckerítéssel. Nádtetőnek, rusztikus felületeknek, sötétre pácolt fának itt se híre, se hamva – a bútorok pasztell színeikkel a teret lágyra és kicsit nőiesre hangolják.
Ez a látvány fogadja a belépőt az előszobában. A tanulság: az üveges ajtó mindig szebb!
A fehér terekben az elrendezés szinte minimalista. A visszafogottság a shabby chic egyik jellemzője: ha mégis valami élénkebbre vágysz, éld ki magad a színes párnákban! A shabby chic szerelmesei hagyják érvényesülni a régies formákat és a lágy pasztelleket – még az újat is kicsit megkoptatják, hogy antik külsőt érjenek el vele.
Háziasszonyunk bebizonyította, hogy nagyon is ért ezen a nyelven, s mivel takarékosan bánt a nőies elemekkel, semmi sem túl aranyos vagy édeskés.
Az építkezés igazi sikersztori volt: a férj neje új oldalát ismerte meg, gyerekeik kényelmes otthonra leltek, a háziasszony sikerélményt sikerélményre halmozott, egyszóval mindenki elégedett.
A shabby chic stílus Angliából indult hódító útjára, és a vidéki házak berendezését igyekezett felidézni. A stílust a nyolcvanas években Rachel Ashwell népszerűsítette, aki fehér enteriöröket rendezett be régi bútorokkal, kristálycsillárokkal, kopottas textíliákkal, virágos huzatokkal, finomra hangolt színekkel…
A felcsapható fedelű konyhapadon az otthon édességét dicsőítő párnák. A felakasztott tányérok a nagyi konyháját idézik (az ügyes szerdahelyi keramikus, Alföldy úr munkái).
Még csak a ház falai álltak, de a háziasszony már egy bútorkiállításon megrendelte a székeket és az asztalt a konyhába. Sok kellékre, így a párnákra is az interneten böngészve tett szert. „Ma már kitűnően működnek a vidéki stílust népszerűsítő csomagküldő szolgálatok, egyszer sem kellett csalódnunk”, mondja.
Praktikus előszoba kis üldögélővel: a padot és a zsalus szekrényt ugyanaz az asztalos készítette méretre, mint a konyhabútort és a nappali szekrényeit.
Az egész lakásban fapadlót utánzó csempeburkolat fut végig a talajfűtés miatt. A faburkolatokat és ajtókat mindenütt fehérre mázolták. A fehér a shabby chic alapszíne, tudván, hogy a világostól kinyílik a tér. A lámpákat Győrben találta vendéglátónk.
A kármentőt a szintén internetről rendelt régies poharakkal és tányérokkal szintén megrendelésre készítette az asztalos. A spanyol csempe a háttérben telitalálat.
Ezek is, kérem, shabby chic-es kellékek: a spejzben vagyunk.
A lenvászon függöny csodaszép, a bútorok egy francia katalógusban babonázták meg háziasszonyunkat, Zsuzsát. A méretük azonban nem passzolt, így kénytelen volt a fotókkal elzarándokolni kedvenc étei asztalosához…
A könyves sarok a nappaliban: az ülőket Pozsonyban, a spanyol KA bemutatótermében találták. A világ legkényelmesebb ülői, mondják a háziak, még kis méreteket is tartanak, soha nem vennének mást.
A nappali részlete: megérkezett a tavasz…
A konyhaszekrény zsalus ajtóit hosszas utánajárás után találta az asztalos: először elkészítette a koptatott vázat, majd rárakta az ajtókat. A rurális (vidéki) stílus szép példája a konyha berendezése, szintén egy katalógusban látta meg Zsuzsa, majd legyártatta. A szagelszívót már korábban megvette, becsomagolva várakozott a sorára – sok más sikkes kis kellékkel együtt – a régi ház pincéjében. A lámpákat Olaszországból rendelték.
A fűszerszekrénykét szintén a keramikus készítette megrendelésre, nem tucat termék. A háziasszonyt édesanyja konyhájának hangulata ihlette meg, azért választotta a kihúzhatós tárlókat, azért kerültek tányérok az üldögélő falára…
A porcelánmosdó az IKEA-ból származik, a függöny alatta már a háziasszony leleménye.
A dugókat két éve gyűjtik: a parafa mindig „természetes” látvány.
Csendélet: a fürdőből átlátunk a gardróbba. Az olasz táblacsempét direkt úgy választották, hogy kendőzzék a csempés hatást, és sima falnak nézzen ki. A rusztikus szaniterek a vidékiességet képviselik.
A hálóban kis virágok nyílnak. A tapétákat mindenüvé egy amerikai katalógusból választották, a bútort kiállításon vették az étkező székeivel egyetemben, az ágyterítőt szintén az interneten rendelték.
A vendégmosdó a shabby chic esszenciája.
