Ma már az emberek nem restek dietetikushoz fordulni. A jó szakember életközeli és ételközeli tanácsot tud adni. Kürthy Andrea (Nagymegyer) dietetikus elárulja a lassú fogyás titkát.
Andrea 32 éves, a budapesti Semmelweis Egyetemen végzett dietetika szakirányon, Nagymegyeren él. Mint meséli, sokáig ő is súlyproblémákkal küszködött, mert nagyon szeretett enni. Folyamatosan az járt a fejében, hogy lehetne lefogyni, közben mégis jókat enni. A családjában cukorbetegséget diagnosztizáltak: ez volt a nagy mérföldkő, ami később a táplálkozástudomány felé vezette.
Kürthy Andrea
A barátnőm nem utazik repülőgéppel, mert nem fér bele a repülőgép ülésébe. Harminc éve beszélünk civilizációs hízásról, mikor is a fejlett országokban a népesség zöme túlsúlyos. A kevésbé tehetős kelet-európai országokban a civilizációs ártalmakat (stressz, kényelem, kevés mozgás, bőség) megfejeli a műételek iránti rajongás: ezek ugyanis olcsóbbak, bőven kerülhet belőlük a terülj, terülj asztalkámra. A jó élet nálunk ugyanis még mindig sok ételt jelent az asztalon. Hogyan tudunk lefogyni, ép testben élni? A nagy fogyásokban mindig a nagy titkot keressük, pedig nincs itt titok. Az emberi viselkedést kell végigpásztázni, s abból ajánlatos kiindulni. Mindenkinek más a teste, a lelke, az étele, így az embert kell testre-lélekre-ételre szabottan megvizsgálni.
„Megtanítjuk az embereket számukra kedvező módon táplálkozni. Megmondjuk, hogy mit, mikor, milyen rendszerben érdemes fogyasztani” – kezdi Andrea a dietetikusok krédójával.
– Beszéljünk előbb a nők és a fogyókúra témájáról! Hol követünk el hibát, hogy nem igazán sikerül? Miért kínlódunk ezzel olyan sokat?
– Sok nőnek azzal megy el az élete, hogy fogyókúrázik. Öt kiló le, tíz fel. Majd egy újabb csodamódszer, látványosan leszaladnak a kilók, mégsem ez lesz a végső fogyás. Ha egészséges emberről beszélünk, konkretizálni kell a célokat. Sokan azt várják tőlem, hogy mondjam meg, mit ne egyenek. De én erre a kérdésre nem tudok egyértelmű választ adni. Nagy hiba még, hogy a nők időkorlátok közé szorítják a fogyást. Szeretnének két hónap alatt tíz kilót ledobni. Azért ez nem így működik. Ilyenkor az első kérdésem: „Igen, és mi lesz ezután?” El kell gondolkodni a két hónappal későbbi életünkön is.
A lassú fogyás a zsírtömeg nagyobb mértékű csökkenését eredményezi, kevesebb csontvesztéssel jár, ami nagy jelentőséggel bírhat a menopauzán átesett nők esetében. Ehhez a bőr is jobban tud alkalmazkodni. Bár a visszahízás esélye hasonló a gyorsabban és lassabban fogyók körében, lassú fogyás esetén jobb testösszetételt, arányaiban izmosabb testet kapunk.
– Mi legyen akkor a célunk?
– Alakítsunk ki egy olyan rendszert, amely a hétköznapokban is működőképes. Mikor nagyobb gondunk is van annál, mint hogy ma mit együnk: a főnökünk pikkel ránk, idős szülőnk megbetegedett, a nap se süt; egyszóval egészen másra fókuszálunk. Nem tudunk egész életünkben csak a kilókra figyelni, már egész évben sem, hisz annyi minden más jön.
– Arra gondol, hogy hinta-palinta az egész életünk, egyszer lent, másszor fent. Tehát a mentális állapotunk is befolyásolja a fogyókúrát?
– Teljes mértékben. Az meg, hogy mennyi idő alatt hány kilótól szabadulunk meg, és hogy az a kiló miből faragódik le – izomból, zsírból, esetleg csak vizet vesztünk –, szintén individuális. Hiszek a psziché és a test kapcsolatában. Testsúlycsökkentésünk akkor lesz sikeres, ha harmóniában vagyunk. Ha azonosulunk az ételünkkel! Az ember ránéz az összeállított étrendre vagy már az elkészített ételére, és azonosulnia kell vele. Fontos, hogy úgy érezze: ez az övé. Ha valaki szenvedve étkezik, sanyargatja magát, lehet ugyan eredményes az erőfeszítése, de nem hosszú távon. Úgy kell célt érnünk, hogy azt együnk, amit szeretünk. Mert közben jöhetnek buktatók, kicsit több stressz – mint most sokaknál a téli depresszió –, de ezzel is meg kell birkóznia a pszichénknek.
– Ez azt jelenti, hogy nem is lesz baj, ha ilyenkor nem fogyunk? Az is elég, ha nem hízunk?
– Igen. Szeretem, amit eszek, jól érzem magam, gördülékenyen tudom vinni a rendszert, amit választottam. Ez a jó hozzáállás. Ki kell mondani, hogy „Andi, én nem akarok jövő héten cukkinifőzeléket enni!”. Igenis lehet helyette mást készíteni. Nálunk az étrendírás úgy működik, hogy az egészségi állapot alapján állítjuk fel az étrendet.
– Hogyan kezdődik a közös munka a dietetikussal?
– Az első alkalommal elbeszélgetünk, megtudom, milyen egészségügyi problémával küzd a kliens, esetleg milyen gyógyszert, étrend-kiegészítőket szed. Majd megbeszéljük a napi táplálkozási szokásokat. Elmondom, én milyen módon tudok neki segíteni, szerintem mit lehetne másként csinálni. Kompromisszumokat kötünk, miközben igyekszem a vendéget egy reális cél felé terelgetni. Majd rálépünk a közös útra, amikor is a kliens heti szinten kap tőlem étrendet receptekkel, mennyiségekkel. Vannak, akik elküldik egy listán, hogy mit szeretnének enni a jövő héten.
Az sem mindegy, hogy a család mit eszik, mert az nem járja, hogy mindig külön főzzünk. A listából aztán összekombinálom, hogyan készüljön el az étel, mennyit egyen belőle a kliens.
– Mérés van?
– Az első konzultáción van testösszetétel-mérés. Ebből megtudjuk a zsír-izom arányt, a belső zsír mennyiségét, illetve hogy mennyi a csontokban az ásványi anyag. Vigyázat, ez nem oszteodenzitometria, vagyis csontsűrűségmérés!
– Mondhatunk erre egy példát?
– Vegyünk egy közbeni mérést: 79 kiló testtömegnél 30 kiló a zsír. Soknak tűnhet, hisz a táblázat 18 kilót mutat ideálisnak. Viszont az ilyenek sarkos egészségügyi normák. Ha a hölgy 20 kilót fogyott, már azt mondom: ugyan 30,5 kiló nála a felületi zsír, de ez jó. Nem szabad csak a normára figyelni. Másfél év alatt lement 20 kiló, ezt megtartani is nagy feladat lesz! A hölgy szeretné folytatni a fogyókúrát, de a testnek kell egy kis regeneráció. Lehet majd folytatni, de később, amikor nem lesz ennyire stresszes életszakaszában. Nehéz időszakokban hatalmas eredménynek számít a testsúly megtartása is.
– A nehéz időszak azt is jelentheti, hogy akkor sem fogunk fogyni, ha kevesebbet eszünk?
– A külső tényezők olyannyira befolyásolják a folyamatot, hogy ha minden be is van tartva, akkor sem fog lefelé billenni a mérleg nyelve. Az ilyenen aztán csak még jobban stresszelünk. Ezért tudni kell elengedni... Ezt a türelmet nagyon nehezen tanulják meg az emberek. Visszatérve a példához: a 30 kiló zsír mellett a hölgynek van 24 kiló vázizomzata; a belső zsír még mindig magasabb, de már az is csökkent valamelyest.
– Mit értsünk belső zsír alatt?
– A zsigeri zsír a szerveken van, körülöttük, meg a hasfalon is. A zsírréteg védi a szerveket, de a többlet egészségügyi szempontból káros. Kockázati tényezői a koleszterinszint-emelkedés, a magas vérnyomás, az inzulinrezisztencia, de kialakulhat cukorbetegség is. A zsírmáj például megnagyobbodik és elzsírosodik, ilyenkor a méregtelenítő funkciók nem úgy mennek végbe benne, mint ahogy kellene.
– A kettő összefügg?
– Igen. Általában normál felületi zsír- és izomaránynál kicsi az esély arra, hogy a zsigeri zsír nagy értéket mutasson. Ilyenkor elég, ha kihagyunk ezt-azt az étrendünkből, nem eszünk kenyeret, köretet a hús mellé. Ez esetben a fogyás vízből és izomból indul, és a mérleg azt mutatja, hogy szépen mennek le a kilók. Ha pedig alacsony a táplálékfelvétel, tehát éhezünk, vagyis kalóriaelvonásban vagyunk, akkor csökken a vázizomzat.
– A kliens mindig együttműködő? Mikor adják fel a nők?
– Lefogynak X kilót, jobban érzik magukat, lazítanak – és lassan visszatérnek a korábbi rossz szokásokhoz. Ezért hangsúlyozom a klienseimnek: ha olyan étel van az étrendjükben, ami nekik nem szimpatikus, arról beszélnünk kell. Nem kell olyat enni, amit nem szeretünk! A lényeg az, hogy megtanuljunk táplálkozni. Ha megismeri magát az ember, akkor is tartani tudja a ritmust, mikor már elengedtem a kezét.
Van, aki télen tud fogyni, nyáron csak a szinten tartásra törekszik, más épp fordítva. Az anyukák szeretik az őszi indulást, mert jön az iskola, amelyik keretet ad az étkezéseknek.
– Mennyi minden befolyásolhatja a fogyást...
– Első pont a reálisan felállított cél. Második pont a rendszer maga. Ezektől függ a siker. Szembesítem az egyént azzal, hogy milyen rendszerben evett eddig. Van, aki amiatt aggódik, hogy ő nem tud napi ötször enni. Nem is kell... Akkor négyszer vagy háromszor fog. Van, aki nem reggelizik, s jól elvan vele. Van, aki örök nassoló. Térül-fordul, s csak bekap valamit. Ilyenkor nem iktatjuk ki teljesen a nasit, de a tervezés minőséget és mennyiséget ad neki.
– Nassolni lehet, csak tervezetten?
– Pontosan. Mert nincs rosszabb az összevissza evésnél. Például az anyuka készít a családnak reggelit, majd csomagolja a szendvicseket tízóraira – ő meg nem eszik. S később rátör az éhség, hogy „majd’ kilyukad a gyomrom”. S akkor már mindegy, hogy mit és mennyit eszik, csak legyen valami a gyomrában.
– Mi a helyzet az érzelmi evőkkel, akik nagyon kívánják az édes ízt, s még fogyókúra idején sem tudnak lemondani róla?
– Aki azzal fordul hozzánk, hogy kívánja az édes ízt, annak javaslunk elvégezni egy preventív vértesztet, hisz ki kell zárni az inzulinrezisztenciát. De sokszor ez az édesség utáni vágy azért tör fel, mert kevés a minőségi tápanyag, a főtt étel. Ha a szervezet nem kap elég zsírt, fehérjét, szénhidrátot, ásványi anyagot, akkor jöjjön az édesség! Ezek az üres kalóriák gyorsan felszívódnak, hirtelen energiát adnak – de ugyanilyen gyorsan leviszik a vércukorszintet. S máris benne vagyunk egy ördögi körben.
– Mi a helyzet az ízfokozókkal vagy a McDonald’s ételeivel? „Hambinemzet” lett a magyar és a szlovák...
– Az ízfokozók függést okoznak. Ezért van az, hogy fogyás után is időről időre boldogan beülünk a gyorsétterembe elfogyasztani egy hamburgert. Az úgynevezett egészségbarát nassolásnál biztosan lesz a szervezetnek hiányérzete, de aztán megszokja nasinak a répát, almát; és az is kielégíti. Persze egyik hétről a másikra nem lehet mindent kiváltani. Van, aki utána is áhítozik a lángos után, mert szerette, de nem gond, ha negyedévente befal egyet. Csak fogja tudni, hogy ma gulyást ettem lángossal, ellenben holnap visszaveszek kicsit.
– Most divat az időszakos böjt, mikor időablakokban eszünk, például csak reggel nyolctól ötig. Ajánlja?
– Az időkorlát és az alatta végbemenő folyamatok – az autofágia, az „önevés”, mikor a sejtek lebontják a sérült részeiket – hasznosak a szervezet számára. De nem mindegy, hogy nyolctól ötig mennyit és mit eszünk. Az sem mindegy, hogy reggel nyolctól vagy déltől eszünk, mert teljesen más effektivitással működik az emésztés éjjel.
– Mit kellene mérsékelten fogyasztanunk?
– Az egyszerű szénhidrátokat mindenképpen csökkenteni kellene, ilyen a fehér liszt, a cukor – helyettük az összetett szénhidrát az ajánlott. Viszont egy epebeteg műtét után fogyasszon fehér kenyeret, világosra megpirítva; erős refluxnál is. Jó választás cukor helyett a méz. A cukorbetegnek kell az édesítőszer – ellenben egészséges embernek nem ajánlom.
– Mit nevezünk összetett szénhidrátnak?
– Gabonafélékből a tönköly, a rozs, a hajdina nagyszerű választás. Az ezekből készült pékáru több rostot, vitamint, ásványi anyagot tartalmaz, lassabban szívódik fel, és nem terheli meg a szervezetet. Nem beszélve arról, hogy telítettségérzetet ad.
– Ha valaki csak egy lépést szeretne az egészsége érdekében tenni, mi legyen az?
– Cserélje le a fehér pékárut! Második lépésnek a rendszeres étkezés bevezetését ajánlom. Azzal sok jót tesz a szervezetének.
– Mindig a fogyás a fő cél? Vagy főleg a betegek nyitják rá az ajtót a dietetikusra?
– A túlsúllyal számos betegség összefügg. Sokan azzal jönnek, hogy szeretnék a súlyukat csökkenteni. Aztán a háttérinformációkból kiderül, hogy gondok vannak az az egészségi állapottal. A jó dietetikus el tudja érni, hogy például egy frissen kialakult inzulinrezisztenciánál ne kelljen többé gyógyszert szedni.
Cukorbetegség esetében az inzulinadagolás, a gyógyszermennyiség csökkentése is már hatalmas eredmény. Sokan csak a preventív, megelőző kivizsgálások eredményeit kézhez kapva kezdenek kijózanodni.
– Ez mit jelent? A kliensek magukkal hozzák a laboreredményeiket?
– Ha egy vércukor- vagy húgysavérték magasabb a kelleténél, az már jelzésértékű. Egy fiatalember három hónapja magas vércukorértékkel kopogott be hozzánk, a vérnyomása sem volt rendben, és nem akart gyógyszert szedni. Három hónap közös munka eredményeképpen ma már tökéletes a vérképe. Itt sincs semmi titok: megfogadta a tanácsot, és betartotta az étrendi ajánlást.
– Ezért is ajánlatos eljárni preventív kivizsgálásra?
– Méghozzá rendszeresen, évente. A körzeti orvos azonnal látja, ha valamelyik érték kiugróan magas. A nőket sokszor endokrinológushoz küldik további kivizsgálásokra. De ha bármilyen érték kicsit is eltér a normától, foglalkozni kell vele. Sok esetben elég csak apróságokon változtatni. Így megelőzhetők lehetnek a komolyabb egészségügyi problémák. Persze vannak esetek, amikor szükség van a gyógyszerre. A jól beállított diéta ilyenkor is tud javítani az életminőségen.
– Régen a cukorbaj az idősek problémája volt. Ma fiatal nők tömegei küzdenek inzulinrezisztenciával – s nem kapják meg sem a diagnózist, sem a segítséget...
– Tudni kell, hogy az IR a cukorbetegség előszobája. Volt egy vendégem, akinek a vérében hatos értéket mértek, miközben kettőig van a norma. Ilyenkor egy új étrend nem elég. Együttműködöm egy endokrinológussal, elvittem hozzá a leletet. Szépen kordában lehet tartani a betegséget – bár nem múlik el, de lehetőség van egy normális életre.
– Férfiak vagy nők fordulnak inkább dietetikushoz?
– Is-is. Most már a férfiak is jönnek. Mikor a mi történetünk elindult – ez 2016-ban volt –, a nők voltak többen. Ma pedig egyre több a gyermek, akinek hisztaminintoleranciája, allergiája van, de a magas vérnyomás sem ritka.
