A zsírok és a szénhidrátok után a legutolsó, természethez még közel álló alapvető élelmiszert, a fehérjét is végérvényesen bevinnék a gyárakba. A jövő a műhúsé.

A gyári ételekre való átállítás legutolsó fázisa zajlik ma. Ennek pedig a vegetarianizmus és a vegánizmus is áldozata. Azt hihetnénk ugyanis, hogy a vegetáriánus életmód az egészséges, hiszen a zöldségnél nincs egészségesebb. Mára viszont nem csupán nem finom, de tápanyagokban is szegény zöldségeket eszünk. Vagy növényi eredetű valamiket fogyasztunk csupán, melyeknek minden összetevőjét iparilag átdolgozzák, utóízesítik. A fenntarthatóság pedig álom, hisz a messziről származó zöldségek, gyümölcsök karbonlábnyoma óriási, mert nagy távolságokról szállítják őket hajókon, kamionokon. (A környezetet szennyezve.)

van-meg-mi-eheto-kezdo.jpg

Valóban bió a bió?

A biozöldségek manapság luxusnak számítanak. De bió-e a bió? Tudni kell, hogy a ’60-as, ’70-es években az ehető zöldeket egy DDT nevű vegyszerrel védték, mivel az minden kórokozót egytől egyig sikeresen elpusz-tított. Később azonban kiderült, hogy nem csupán a kártevőket pusztítja, de nagyon durván rákkeltő az emberi szervezetbe jutva. Mivel ennek a rovarméregnek több száz év kell ahhoz, hogy lebomoljon, azóta is meg-található a földben. S ma is ebben a földben termesztjük a biónak nevezett zöldek jó részét.

A három főbűnös!

Az ember három fő tápanyagot hasznosít, ezek pedig a zsír, a szénhidrát és a fehérje. A disznózsírból és a vajból jó ideig mindenkinek ki volt elégítve a szükséglete, mivel otthon megvolt hozzá a jó kukoricán, krumplin meg moslékon nevelt állat. Majd egyszer csak bűnössé kiáltották ki a zsírt. Húsz évig azt hallattuk, hogy a legdurvább bűncselekmény az emberi test ellen, ha disznózsírral, vajjal tápláljuk. Ezek után elkezdték a háztájit lecserélni boltira, s jött az étolaj és a margarin. Mára pedig egyértelművé vált, hogy ezek sokkal károsabb hatásúak a szervezetre, mint a disznózsír.

Igen messzire kerültünk a sokat propagált zöld élettől, mikor is olyan ételeket ennénk, melyek hozzávalóit ötven kilométeres körzetből szerezzük be. Ez ugyanis az ajánlás! Semmi sem az, aminek látszik, szokták mondani. S ez már a legalapvetőbb ételekre is érvényes. Hiszen látszólag mindenünk megvan, de még sincs semmink sem.

A gyári a jó!

A zsírokat mára beterelték a gyárakba, hogy gyárit fogyasszunk, s ugyanerre a sorsa jutott a szénhidrát is. Minden szénhidrátunkat génmanipulálták; hibrid, vegyszerezett, arányaiban őrjítő módon gluténnövelt szénhidráttá tették. Nem hiába nem tudjuk újra elültetni a búzát, hiszen egy mesterséges, búzának látszó valamivé változott. Nem csoda, hogy annyi a gluténérzékeny ember...

A minőségi éhezés

A kutatók azt mondják, hogy a minőségi éhezés korszakát éljük. Mit is jelent ez pontosan? Rettenetesen sok ételhez tudunk manapság hozzájutni, mégsem tudja belőlük a szervezetünk kinyerni a szükséges tápanyagokat. Eszünk, mégis éhezünk. A krumpli, amit megveszünk, olyan, mint egy krumpli, a búza is olyan, mint ahogyan a búzát elképzeljük. Külsőleg hasonlít a régi búzához, de már a műtrágyázott, tehát tápanyagszegény földben termett.

minden_reggel_ujno.sk.png

Hidropón paradicsom

A mai paradicsom már nem lát sem földet, sem napot, a gyökere csupán belelóg egy tálba, amelyből felveszi a tápanyagokat. Egy lámpával világítják meg őket, és amikor az összes paradicsomon átment az oldat, a végén egy számítógép ellenőrzi, milyen anyagok hiányoznak még belőle. Utána a hiányzókat a mesterséges intelligencia pótolja, és megint átfolyatják a levet a növény gyökerein. Ezt a fajta paradicsomot esszük mi ma. Igaz, mára íze is van (hisz okos az ember, ezt is elérte). A tápanyagtartalma persze alacsony, hisz a koktél, amivel öntözik, sokkal-sokkal kevesebb ásványi anyagot tartalmaz, mint amit a szabadföldi zöldség a gyökereivel fel tud szívni. Így alakul ki a minőségi éhezés, mikor is sok zöldséget eszünk, mégis éhezik a szervezetünk.

Föld nélküli termesztés

A jövő? Azt, ami az igazi földeken, a napsütésben zajlik, a jövőben át szeretnék helyezni az úgynevezett vertikális farmokba. Ebben látják ma a növénytermesztés jövőjét. Az ilyen gazdaságban zárt térben, talaj nélkül folyik a termelés. Pedig a talaj maga is él, részt vesz az élet körforgásában. Hihetetlenül sok gomba, mikroorganizmus, baktérium kell ahhoz, hogy a növényke élni tudjon, és fel tudja venni a talajból a tápanyagokat. Arról nem is szólva, hogy a termőföldnek előbb ezeket elő kell állítania. Ahhoz pedig, hogy ez az egész élőlénystruktúra életben maradhasson, mindig vissza kell juttatni valamennyi biomasszát (trágyát stb.) a talajba. Viszont már régóta vegyszerekkel, növényvédő szerekkel pusztítjuk a termőföldet, mivel nincsen sajátásványianyag-készlete. Műtrágyázni kezdtük, hogy egyáltalán meg tudjon benne teremni az a növényke...

Ma ha disznózsírt, kacsazsírt, libazsírt vennénk, akkor ahhoz jó drágán fogunk hozzájutni.

S mi van a fehérjével, például a csirkével?

Valóban a fehér csirkehús a legegészségesebb. Vagyis a szabadtartású, sárga bőrű csirke húsa. Ám a csirke manapság ott tart, hogy bolti változatát a kutyák sem képesek megenni anélkül, hogy ki ne hullana a szőrük. Bizonyított, hogy rengeteg kutya allergiás a csirkére, mivel nem bírja a szervezetük az abban található sok antibiotikumot és hormont. A legtermészetesebb mára a marhahús maradt, mivel azt nehéz annyira iparosítani, miképp a csirkét. Így a marháé hasonlít még leginkább ahhoz a húshoz, amit a szervezetünk fel tud ismerni.

Itt az idő, szokjuk meg a műhús ízét!

Minden boltban lehet kapni műhúst, s erről még csak nem is tudunk. Két fajtája van, az egyiket növényi eredetű masszából addig-addig keverik, kavarják, ízesítik mindenféle aromával mínusz 170 fokon, ameddig húsállagú és -ízű valami lesz nyersen és megsütve is. A másik fajta műhús Petri-csészében készül. Létrehozatalakor húsmolekulákat kezdenek el különféle tápanyagokkal etetni egészen addig, míg ki nem nő a húsdarab a tányéron.

van-meg-mi-eheto-pulykak.jpg
George Steinmetz amerikai fotós az ételgyárainkat fotózza. A képen a pulykákat fertőtlenítőszerrel permetezik, hogy kisebb legyen az elhullás... A tehénpuki és -böfögés pedig „életveszélyes” a kiáramló metán miatt. Pedig mára csak a marhahús maradt meg természetesnek, a marhatenyésztést ugyanis nehéz iparosítani. (© George Steinmetz)

Csallóközi lány vagyok, az Aranykertben születtem. Az Aranykert még nem is olyan régen az ország éléskamrája volt: paprikával feküdtünk, paradicsommal keltünk. Pár éve, mikor salátát kerestem a Tescó-ban, a salátászacskókra rá volt írva: Made in UK.

Piros ceruzával feljegyeztem a füzetembe a dátumot. Akkor kezdődött ez az új „zöld életünk”. Azóta megjelent a műhús, az EU engedélyezte a rovarfehérjét – pedig kitinpáncélt tartalmaz, amit az ember nem tud megemészteni. A marhákra pedig célkeresztet rajzoltak, mert őmiattuk megy tönkre a klíma. A tehénpuki és főleg -böfögés életveszélyes!

van-meg-mi-eheto-zoldseg.jpg

Csak a hibrid

Régen a parasztember felszedte a krumplit a földből, aztán egy részét visszaültette. Mára viszont hibrid vetőmagokat nemesítettünk ki, melyekből hiába szeretnénk a krumplit vagy a búzát visszaültetni. Minden évben meg kell venni a külön erre gyártott, génmanipulált vetőmagot, ami csak egy alkalommal hoz termést – ezt is csak akkor, ha az összes vegyszert és műtrágyát abban a sorrendben alkalmazzák, ahogyan az elő van írva.

Varga Klára
Cookies