Aki szeretné a gyerekeit levinni egy régi bányába, annak kirándulást ajánlunk Selmecbányára. A végcél lehet a bányaskanzen, a Szabadtéri Bányászati Múzeum.
Egyszer réges-régen, az Üveghegyen is túl... Így kezdődhetne a selmeci bányászmese, de az Üveghegy helyett Ezüstheggyel. Hiszen Selmecbánya ezüstváros volt, az ezüst tette világhírűvé. Egy tűzhányó közepén fekszik, az egész vidék csupa hegy-völgy, háromezer hegycsúcs, ugyanannyi völgy. És rengeteg szikla, amelyek be vannak építve mindenféle alakú házakkal – a ház eleje háromemeletes, a vége már csak egyablakos.
Selmecen a legnagyobb az egy főre jutó fényképészek száma, mert alulról-felülről remekül fotózható. Azt mondják, itt még a kecskét is a ház falához kell kötni, nehogy ledőljön.
– Ha már mindent láttál a felszínen, ideje lemenni a föld alá is. Selmecbányán ugyanis egykor minden az ezüstbányák körül forgott. A város fő utcáit Arany és Ezüst utcának nevezték – kezdi Vojtus Hrtyan Ildikó, aki magyar nyelven tart vezetéseket. Vele nézzük meg a Szabadtéri Bányászati Múzeumot. Ildikó Budapestről került Selmecbányára, s végül itt ragadt.
Vojtus Hrtyan Ildikó. A képen a híres selmeci kálvária előtt. Íméles elérhetőség: ildiko.vojtusova [at] gmail.com
„Tíz éve élek Selmecbányán. Budapestről származom, egyetemi éveim végeztével önkéntesként töltöttem itt egy évet. Egyszer csak azt vettem észre, hogy az évi szolgálatból kettő lett, majd három... Magával ragadott a selmeci táj, nem csoda, hogy egy asztalosmester mellett találtam meg a boldogságot, aki szintén a természet szerelmese. Ő a Szlovák Paradicsomból költözött ide: két idegen lelt így új otthonra! Két évig a Szlovák Bányászati Levéltárban dolgoztam, jelenleg idegenvezetőként dolgozom. Kis és nagy létszámú csoportokat vezetek, most kis intermezzóval, mert anyasági szabadságon vagyok a harmadik gyermekemmel.”
– Hogyan jöttek rá, hogy nemesfémek rejtőznek a földfelszín alatt?
– A legutolsó vulkánkitörés hozta a felszínre az ezüstöt, az aranyat és a rezet. A lelőhelyeket két sárkánygyíknak köszönhetően találta meg egy Sebenitz nevű pásztor. Róla nevezték el később a várost. Sebenitz a nyáját legeltette, mikor előbújtak a gyíkok a sziklák közül, és az egyiknek a háta ezüstösen, a másiké aranyosan csillogott. A legenda szerint ezek mutatták meg az első lelőhelyeket. A kezdeti bányászatot inkább az erdei kincskereséshez hasonlítanám, mivel a réz, az arany és az ezüst akkoriban még a felszínen is hozzáférhető volt. Igazság szerint először kelták laktak itt, akik vasat kerestek, s így leltek rá a nemesfémekre. A kelták tudtak aranyat mosni, értettek a külszíni fejtéshez. A tatárjárás után bajor és szász bányászokat telepített be IV. Béla: ők már a mélyművelésű bányászatot művelték. Csaknem minden ház alatt lejáratot építettek a bányákba. Magyarország első aranyforintja, melyet Károly Róbert veretett magának az 1320-as években, selmeci aranyból készült. Előtte pedig Szent István feltételezhetően az itt bányászott ezüstből verette híres ezüstdénárját.
Károly Róbert aranyforintja és a selmeci sárkánygyíkok
– Hogyan kell elképzelni a régi bányászokat?
– Érdekesség, hogy először kézi erővel, kalapáccsal és vésővasakkal vájták a tárnákat és az alagutakat, s a hőség miatt meztelenül dolgoztak a hegy gyomrában. Két ember így évente hét métert tudott haladni, de mégis több kilométer alagút készült el. Az ezüst fogyott, a bányászok a fémekkel teli telérek mentén egyre lejjebb kényszerültek, a bányavíz azonban sokszor akadályozta a haladást. Sok bányász vesztette életét bányabalesetben, s ilyenkor sírtak az özvegyek és a gyerekek. Később lovakkal hajtott szivattyúkkal próbálták kiszippantani a vizet; s ez így ment egészen a 17. század elejéig. Akkor aztán elterjedt a robbantásos bányaművelés. Itt, Selmecen alkalmaztak először puskaport a robbantáshoz. Ezt követően még mélyebbre nyúltak le a tárók, keresve-követve az ércteléreket. Sok technikai újítást vezettek be itt, melyekről sokat olvastam a levéltárban, mikor ott dolgoztam.
Szomorú város ez! Így írt Mikszáth Kálmán Selmecről. „A levegője méreg a bányák kipárolgásától, vizétől golyva nő a halvány arcú lányok nyakán. A harmadévi újoncozásnál hatszáz katonaköteles ifjú közül négy vált be császár emberinek. (Szégyellem is leírni.)”
– S melyik ezek közül a legérdekesebb?
– A városnak csak egyetlen patak szolgáltatta a vizet. Mikoviny Sámuel tervei alapján végül hatvan víztározót építettek, melyeket csatornákkal kötöttek össze. Sok vízre volt ugyanis szükség a fém átmosására. Ez idő tájt igazi energetikai csodának számított ez a megoldás. Egyébként nem csupán férfiak, de gyerekek is dolgoztak a bányában – és nők is. A szellőzőberendezéseket például nők hajtották, kézzel. Minden ilyen nevezetesség megtekinthető a Szabadtéri Bányászati Múzeumban.
– Mit kell tudni erről a múzeumról?
– Selmecbánya nyugati külvárosában található, ahol látványos skanzenben csodálhatjuk meg a környező bányákból áttelepített épületeket, illetve a bányászat eszközeit. Magyar feliratokkal is találkozhatunk itt, a bányák soknemzetiségű magyar, szlovák, német munkásai között nem volt jelentősége a nyelvnek. De ez az egymásrautaltság meglátszik az egész városon, az itteni nép mindig összetartott. Selmec hosszú évszázadokon át a Magyar Királyság „bányász fővárosa” volt. Itt működött a főbányagrófi hivatal, amely illetékességgel rendelkezett a bányaügyekben. Kiszámolták, hogy a kibányászott nemesfém mai értéke 45 millió euró lenne. Nem csoda, hogy a selmeciek olasz építészekkel emeltettek gyönyörű palotákat a meredek lejtőkön. De nosza, fel a köpenyt és a sisakot, kezünkbe a zseblámpát, és indulás a föld alá! Védőruházatban másfél órás túrát lehet tenni a selmeci bányák labirintusában. A túra 1300 méter hosszú, a legmélyebb pontja 45 méterrel van a felszín alatt.
– Hideg, sötét és szűk a bánya. Sosem tör rád lent a félelem?
– Nem. Inkább csak másokért aggódom, akik nem bírják a bezártságot. Hátul van egy kísérő kolléga, aki – ha baj van – kivezeti az ijedős turistát. De nincs belőlük sok! (Nevet.) Én idegenvezetőként naponta több alkalommal is lemegyek a föld alá.
Selmecbánya az Ezüstváros, Körmöc az Aranyváros, a réz városa pedig Beszterce volt a Magyar Királyságban...
– Élnek még Selmecen ezüstös hátú szalamandrák?
– Vigyázat! Ne keverjük össze a szalamandrát és a sárkánygyíkot. A város keletkezésének legendájában aranytól és ezüsttől ragyogó gyíkok szerepelnek. A szalamandra mással függ össze, mégpedig az egykori bányászati akadémia diákhagyományaival. Mária Terézia császárnő 1762-ben ugyanis Selmecen hozta létre a világ első bányászati akadémiáját. Mintájára később több akadémiát is alapítottak Európa-szerte. Akkoriban 23 ezer fő lakta a várost. A sok diáktól hangosak voltak a kocsmák, az akadémia pedig olyanféle volt, mint a többi haladó német egyetem. Az akadémisták felvonulást tartottak különböző ünnepeken, és ilyenkor cikcakkban vonultak végig az utcán. Ez a kígyózás pedig hasonlatos a szalamandra mozgásához. Innen ered a megnevezés is: szalamanderfelvonulás. A Szalamander napokat azóta is megrendezik Selmecen, mégpedig mindig szeptember második hétvégéjén. Igazán látványos rendezvény ez. Szlovák, magyar, cseh, német valétások, vagyis végzős bányászdiákok vonulnak végig a városon díszegyenruhákban, közben bányásznótákat énekelnek... Szép kis város Selmecbánya, a’ biza!
A középkorban Magyarország bányászati nagyhatalom volt. Sokáig a bányászat az ezüst, az arany és a vasérc bányászatát jelentette, a szenet csak jó száz éve kutatja az ember. A selmeci ezüst a hála szimbóluma volt.
– Ma a városban alig 10 ezer ember él, abból csak harmincan magyarok. Mikor kezdődött a hanyatlás?
– A 19. század elején, mikor a bányák kimerültek, a város elszegényedett, így az oktatásé lett a főszerep. A trianoni döntés után pedig, mikor Magyarország elvesztette területének kétharmadát, Selmecbánya Csehszlovákiához került, a bányászakadémiát pedig átköltöztették Sopronba. De azóta is visszajárnak a magyar utódintézmények diákjai a Szalamander napokra, ahol nem csupán a bányászok, de a kohászok és a geológusok is találkoznak. Az akadémia hagyományait tehát ma is őrzi a város. A selmeci diákhagyományok különben az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listáján is szerepelnek.
– Létezik még itt működő bánya?
– A magánkézben lévő hodrushámori Rozália bánya az egyetlen olyan működő bánya, ahol aranyat bányásznak. Ám mivel Szlovákiának nincs technológiája az arany kinyerésére, így a kohósítást Belgiumban végzik. Egyébként ez a bánya mindenki előtt nyitva áll, látogatható, és lehetőség van arra, hogy kipróbáljuk az aranymosást.
– Itt élsz tíz éve. Találtál már aranyat?
– Azt gondolom, aki nem geológus, az nem ismeri fel az aranyat. (Mosolyog.) A kőzetekben vannak aranyerezetek, tulajdonképpen ezekre kell rátalálni, ezekből nyerik ki aztán az aranyat. Ugye a múzeumban már láttam, hogyan mossák az aranyat az aranymosó edényben. Izgalmas, ahogy rátalálunk az apró aranyszemcsékre...
Érdekességek
- A díszegyenruhán a valétaszalagot a bányásznak mindig a feleségjelölt hímezte. A valétaszalag felcsatolása egy ma is élő hagyomány a ballagás során a bányászakadémiák végzőseinél...
- A Szabadtéri Bányászati Múzeum a Bertalan tárónál: itt az akna bejárása a legizgalmasabb.A skanzenben régi bányászházakat és -gépeket láthatunk.
- Mikszáth Kálmán kedvelt témája volt a selmeci diákélet, innen ered a ballagás szokása. Selmecen járt iskolába Petőfi Sándor is, egykori líceuma a Szentháromság téren omladozik...
