– Ne haragudj – nézek Szilvire vörösre duzzadt szemekkel, majd egy újabb csomag papír zsebkendőért nyúlok. – Ne viccelj, hisz ezért vagyok. Most pedig próbáld meg leírni, mi a legnagyobb célod! – Hogy túlélő üzemmódból végre élőbe kapcsoljak... – vésem a papírra.
Kádár Szilvia Ekecsen működik kineziológusként. „Problémád van? Menj el a Szilvihez” – mondogatják már-már szállóigeszerűen a környékbeliek, ő pedig lámpásként vezeti a hozzá fordulókat.
"A gyógyító öröm egyenletes napsütés belül. Ez az élet kiolthatatlan lángja, amely kezdet
nélküli s végtelenbe rezgő derűvel világítja meg a körülötte hullámzó erők szimbólumokban
kifejeződő jelbeszédét"